Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-69
A Nemzetgyűlés 69. ülése 1920. évi július hó '22-én, csütörtöhÖn. 19 látásunkat és akaratunkat is abban a tekintetben, hogy most már itt senki sem fog olyan könnyű szerrel boldogulni, (Ugy van ! Ugy van !) aki itt felforgató eszmékkel jön, . Meskó Zoltán : A polgárságot fel kell fegyverezni ! (Felkiáltások a baloldalon : A falut !) Gr. Teleki Pál ministerelnök :... s aki azt, amit most felépitünk, meg meri támadni, meg meri ingatni. (Élénk tetszés és taps.) Ne számitson senki provokátor kísérletek eredményére, ne számitson senki az ellentétes oldalról jövő események kiváltására, amelyek azután ismét lecsúszást eredményezhetnének a lejtőn. Ne számitson erre senki, mert ez a kormány erős kézzel kivan megfékezni minden törekvést, mely a nyugodt, rázkódtatás. nélküli fejlődést és a fokozatos, — merném mondani : fokozatosságában gyors — megerősödést gátolná, akár kivülről, akár belülről, bárhonnan jöjjön és akármi legyen is közvetlen célja vagy szándéka. (Elénk helyeslés.) Taszler Béla : Erélyes keresztény-védelmi politikát akarunk ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Erélyes, erőteljes belpolitikát akarunk, melyről mindenkor mint külügyminister is hangsúlyoztzam, hogy külpolitikánknak is egyedüli alapja lehet. Ezt azonban nemcsak ugy értettem, hogy a jó külpolitikának a jó belpolitika leket az alapja, hanem ugy is, hogy erélyes külpolitikának erélyes belpolitika lehet az alapja. (Ugy van ! Ugy van !) Es aki erőt mutat s aki meg meri mondani a maga nézetét, és meg mer állani a maga eszméi és a maga nézete mellett, azt akceptálják nemcsak mint embert az emberek, de mint államot az államok társadalmában is. (Ugy van ! Ugy van ! jóbbfélől.) Ettől az egytől, az erélytől függ. Ezt meg kívánjuk őrizni befelé is és —mondom —ne áltassa magát senki azzal a reménnyel, bogy ezt belülről meg lehet ingatni, mert nagyon keményen fogjuk ezt védeni. (Élénk helyeslés.) De ne áltassa magát senki kivülről sem, mert a magyar nemzet meg fogja állni a maga helyét mint annak az európai közvéleménynek részese, mely ezekkel a romboló tendenciákkal szembeszáll. (Ugy van !) Mi megállottuk a helyünket a bojkott kérdésében is ugy, hogy itt is azt tekintettük, hogj^ Európának az érdekeit is védjük. Ott, ahol elvi harcról volt szó, Európa érdekeit is igyekeztünk védeni. Talán hamarabb leszereltük volna ezt a bojkottot, ha csak arra az álláspontra helyezkedtünk volna, hogy mi megállapodásra fogunk lépni a bojkott előidézőivel. Talán megszűnt volna már a bojkott, de nem kivántuk őket egyforma tárgyaló félnek elismerni. (Élénkhelyeslés.) Ugyanigy vagyunk a Duna kérdésében is. Ausztria nemcsak a határait zárta el, de elzárta a Dunát is. Mi a dunai szabadforgalmat, jólehet mi még nem ratifikáltuk a szerződést, mint ahogy az osztrák parlament már előzetesen elfogadta a saintgermaini békeszerződés aláírását, feltétlenül elismerjük, azt nemzetközinek tekintjük és ezt talán a részletekben saját kárunkra, de az összes európai államok közös megerősödésének eszméjének javára feltétlenül valljuk, egyszersmind bizonyítékául annak is, hogy ennek az európai államközösségnek épen olyan hasznos tagjai vagyunk, mint voltunk, amikor még erősebbek és hatalmasabbak voltunk, azért, mert mi ebben ugyanúgy kivánunk megmaradni és ugyanolyan erőre kivánunk szert tenni, mint azelőtt voltunk és ugyanolyan tiszteletre kivülről magunkkal szemben. (Helyeslés.) Ezek azok a szempontok, amelyeket le kívántam szögezni. Ezek azok a szempontok, amelyek alapján azt kérem a t. Háztól, hogy méltóztassék bennünket támogatni, méltóztassék lehetővé tenni azt, hogy ezt a rendkívül nehéz munkát, amelyet vállaltunk, amellyel szemben erőink fogyatékosságát tökéletesen átéreztük, sikerrel fölvehessük és folytathassuk. Tökéletesen tudom azt, hogy hiba nélkül, mulasztás nélkül a mi munkánk sem lesz, mert hiszen olyan óriási feladatokkal állunk szemben, amelyek megoldása rendkívül nehéz. Hiszen láttuk azt is, hogy egész Európában minden államférfi, minden kormány, minden parlament olyan feladatokkal áll szemben, amelyeket megoldani alig tudnak ; az események tornyosulnak felettük ; mi azonban csak azt mondhatjuk, hogy minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy mi ezt a programmot megvalósítsuk. Azt az egyet Ígérhetjük, hogy az erre való törekvésben nem lesz hiány és ezzel szemben kérjük a t. Nemzetgyűléstől, hogy támogasson bennünket abban, hogy gyors és erős munkával necsak a jogrendet, de a jogrendnek teljes tiszteletét is helyreállítsuk (Élénk helyeslés.) és lehetetlenné tegyük még a gondolatát is annak, hogy valaki arra merjen számítani, hogy ez a jogrend megdöntessék vagy csak meg is ingattassék. (Élénk helyeslés.) Mielőtt beszédemet befejezném, rá kell még mutatnom arra, hogy még a múlt kormány a Ház elé beterjesztett néhány törvén) 7 ]avaslatot, amelyeket a jelen kormány magáévá tesz és amelyeknek lehetőleg gyors bizottsági letárgyalását kéri. így a pénzügyministerium beterjesztett több törvényjavaslatot, nevezetesen : több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről, a vagyonátruházási illetékekről, az okirati illetékekről, az állami italmérési jövedékről, az adócsalásról, a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekre vonatkozó 1898 : XXIII. te. módosításáról és a Pénzintézeti Központról. — Az igazságügyminister beterjesztette a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslatot és egy másik törvényjavaslatot a királyi itélőbirák és ügyészek illetményeiről. — A földmi velésügyi minister ur beterjesztette a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvényjavaslatot. Én kérném, hogy ezeket a törvényjavaslatokat méltóztassék mielőbb tárgyalás alá vétetni, (Helyeslés.) Most pedig, amikor ismételten kérem a t. Ház bizalmát és megköszönöm a t. Ház szives türelmét, 3*
