Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-78
240 "Â Nemzetgyűlés 78. ülése Î920. évi augusztus hó 5-én, csütörtökön. Hogy miért kértük mi azt, hogy a Ház tárgyalásra tűzze ki a javaslatot, annak igenis az a jelentősége, hogy a kormány abban a véleményben van, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása sürgős. Nem kell ezt bőven indokolnom, hiszen a törvényjavaslat rendelkezései is, indokolásai is . . . Beniczky Ödön : Még mindig nem tudom, miért sürgős. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Nem akar az ember kényes dolgokról beszélni. Vannak itt olyan rendelkezések, mint pl. a második Bzakasz rendelkezései, amelyek olyanok, hogy azok meghozatalára mindnyájunknak törekednünk kell Az Emiltett rendelkezés egyébként a magyar közjognak egy közismert rendelkezése, amely régi törvényeinkben is mindig benne volt. Kivánatos tehát, hogy mentől előbb bekerüljön ismét törvénytárunkba. Ha egyébként formai szempontból nézzük a kérdést, akkor, amikor a Nemzetgyűlés tegnap a napirendi indítványt elfogadta, hozzájárult ahhoz, hogy ebben az esetben a 140. § alkalmazásával ezt a törvényjavaslatot a három nap figyelembevétele nélkül tárgyalja. Épen azért mély tisztelettel kérem, méltóztassék e törvényjavaslat tárgyalását folytatni. (Helyeslés.) Beniczky Ödön : A házszabályokhoz kérek szót ! Én semmiképen nem akarom a Ház tegnapi határozatát rekrimináció tárgyává tenni, csak a Ház naplója részére kivántam történelmi momentumként leszögezni azt, hogy ez a törvényjavaslat a házszabályok mellőzésével, sőt a házszabályok rendelkezéseivel egyenesen ellentétben tüzetett ki a mai ülés napirendjére. Nekem magamnak, mint nemzetgyűlési képviselőnek e pillanatban sejtelmem sincs arról, hogy a törvényjavaslatnak mi a tulajdonképeni, végleges szövege. (Felkiáltások jobbfelől : Megkapta I) Ennélfogva a magam részéről nem vagyok abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslat vitájában résztvegyek. (Helyeslés balfelöl.) Bottlik József: A házszabályokhoz kérek szót a 215. §. alapján. T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk í Halljuk ! ) A napirendi inditványt tegnap én tettem meg. Napirendi indítványomban benne volt ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásra való kitűzése, azonban nem volt szándékom ezt a napirendi inditványt megtenni épen azért, mert a szabályszerű három nap a bizottság jelentése óta még el nem telt. A ministerelnök ur kért fel arra, hogy ezt az inditványt tegyem meg. Miután én az elnöki székben a lehetőségig igyekszem a kormány óhajtásának megfelelni, ilyen értelemben tettem meg a napirendi javaslatot, már csak azért is, mert köztudomású volt, hogy nekem a törvényjavastattal szemben bizonyos aggályaim vannak és ezért nem akartam olyan szinben feltűnni, mint aki meg akarja akadályozni ennek a törvényjavaslatnak sürgősen való tárgyalását. (Helyeslés.) Azonban igen természetesen le kellett győznöm azokat a slo'upulusokat, amelyek megvoltak bennem és ma is megvannak. (Helyeslés.) Szmrecsányi György: A házszabályok 188. §-ához kérek szót. (Halljuk ! Halljuk 1) T. Nemzetgyűlés ! Néhány perc előtt a terembiztos ur a következő cédulát akarta nekem kézbesíteni (olVassa.) : »Magyar hadosztálybiróság. Szombathely. Sürgős. Szám. Cím : Magyar Királyi Államrendőrség Főkapitányságának. Budapest. Szombathely, 1920 július 22. Dr. Hutirai őrnagy elleni bűnügyben megkeresem, hogy I. Dömötör Mihály volt belügyministert, II. Friedrich István volt ministerelnököt, III. Szmrecsányi György nemzetgyűlési alelnököt utasitani sziveskedjék, (Mozgás) hogy a f. évi augusztus hó 10-ikén d. e. 10—11 órakor, II. Margit-körut ' 85. első emeleten a kiküldött szombathelyi vizsgálóbíró előtt jelenjenek meg. Olvashatatlan aláirás, őrnagy-hadbiró, a biróság vezetője.« Mondanom sem kell t. Ház, hogy én ezt az iratot nem fogadtam el, azt ezennel visszautasitom és van szerencsém a házszabályok 188. §-a alapján mentelmi jogom sérelmét bejelentem. Elnök : A házszabályok 188. §-a értelmében a nyilt ülésben tett mentelmi bejelentés minden vita nélkül jelentéstétel végett áttétetik a mentelmi bizottsághoz. (Helyeslés.) A határozatot ily értelemben mondom ki. Következik a szőnyegen lévő törvényjavaslat általános vitája. Ki a szónok ? Bródy Ernő jegyző : Fáy Gyula ! Fáy Gyula: T. Nemzetgyűlési Az egyes emberről azt mondják, hogy nem a szürke napok, hanem nagy örömök vagy súlyos csapások váltják ki belőle leginkább a generációkon át örökölt igazi alaptermészetét. Hasonló áll a nemzelekre is. A nemzeteknek nagy időkben, fényes napokban, vagy feúlyos csapások alatt kell leginkább megmutatniuk a világnak évszázadokon át kij egecesedett nemzeti karakterük értékét, melyre épiteni lehetetlen. Es csak az olyan nemzet tarthat' számot arra, hogy évezredeken át fenmaradjon, amely minden evolúció mellett régi jó szokásait tiszteletben tartja, történeti hagyományait kegyelettel megőrzi és a jövő küzdelmeihez nemcsak jelenéből, de múltjából is tud erőt meriteni. Amely nemzet ezt figyelmen kivül hagyja s amely nemzetet az evolúció odaránt, hogy múltjával szakitson, az megmaradhat ugyanannak az etnográfiai népfajnak. Hiszen abban még századok után is találkozhatunk ugyanazokkal a nevekkel, sőt ugyanazokkal az arcokkal. így például, ha nézzük az egyiptomi koptokat, lehetetlen, hogy arcvonásaiban rá ne ismerjünk a négyezer éves királysírok falfestményeinek királyaira és harcosaira. Az arcvonások még ma is ugyanazok, de a nemzet, az már rég nem ugyanaz. T. Nemzetgyűlés I Fényes napokat és súlyos csapásokat mondtam. Fájdalom, a mai idők nem a fényes napokéi, hànem a súlyos csapásokéi. De én azért nem a mai súlyos idők által követelt feladataink komplexumáról általában akarok be-
