Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-78

234 "A Nemzetgyűlés 78. ülése 1920. évi augusztus hó 5-én, csütörtökön. azzal mielőbb jöjjön ide, mert mi ezt rendkívül nehezen várjuk. (Helyeslés és taps.) Elnök : Ha jól értettem a t. képviselő urat, elleninditványt tett. Ernst Sándor : Nem, csak kiegészitést kérek. Elnök: Akkor kérem,hogy a kiegészitőjavaslatát volna szíves írásba foglalni, mert akként kell feltennem a kérdést. (Megtörténik. Egy hang jobbról : Csalc megszűnne már egyszer a vármegyei láneolás!) Elnök; T. Nemzetgyűlés ! Ernst Sándor képviselő ur a kérvényi bizottság javaslatához, amely igy szól: »Sopron városának a virilistajog szabályozására vonatkozó kérvénye és Somogy vármegye kérvénye kiadatik a m. kir. belügyministernek«, kiegészítő, illetve pótló indítványt nyújtott be, amely szerint »A Nemzetgyűlés utasítsa a belügymihistert a vármegyei törvényjavaslat benyújtására«. (Felkiáltások : sürgős benyújtására !) Miután ez az indítvány nincs ellentétben az eredeti javaslattal, először az eredeti javaslatra, azután a pótlásra fogom feltenni a kérdést. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ekkép teszem fel a kérdést. Elfogadja a t. Nemzetgyűlés az 52. és 53. számú kérvényekre nézve a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a határozatot ekként mondom ki. Méltóztatnak elfogadni az Ernst Sándor képviselő ur által benyújtott módosítást? (Igen!) Ha igen, akkor ez a javaslat Ernst Sándor képviselő ur pótlásával elfogadtatott. Következik az 54. számú kérvény. Mátéffy Viktor előadó: A győri keresztényszocialista vas- ós fémmunkások szakszervezete kéri a zsidókérdés megoldását. (Helyeslés balfelöl.) . Ereky Károly: Ez beszéd! Mátéffy Viktor előadó: Miután ebben az ügyben itt a Házban több felszólalás történt és több ilyen irányú indítvány adatott már be, a bizottság javasolja, hogy ez a kérvény adassék ki pártolókig az összkormánynak. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Méltóztatnak a bizottság javaslatához hozzájárulni ? (Igen !) Ha méltóztatnak elfogadni, akkor határozatképen kijelentem, hogy a kérvényi bizottság javaslata elfogadtatott. Ezzel a kérvények II. sor jegyzéke elintézést nyert. A házszabályok 215. § •ara való hivatkozással szólásra jelentkezett Beniczky Ödön képviselő ur. A szó őt megilleti. Beniczky Ödön : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) A Nemzetgyűlés tegnapi ülésén Wagner Károly t. képviselő ur szóvá tett interpelláció alakjában egy rendőrségi kinevezést, amely még az én belügyministeri működésem idejéből származik. Méltóztassék nekem megengedni, t. Nemzetgyűlés, hogy Wagner Károly t. képviselőtársam előadásával szemben röviden bár, de szorosan az akták alapján ennek a kifogásolt rendőrségi kinevezésnek történetét előadjam. Glosz Ödön belügyministeri titkár ellen a magyar kormánynak 4359. számú rendelet alapján annak idején a ministeriumban megalakított fegyelmi bizottság előtt eljárás indult meg egy panaszfeljelentés alapján, amelyet a nevezett titkár ellen egyik kartársa 1919 augusztus 28-án hivatali elődömhöz nyújtott be és amely feljelentésben azoknak a körülményeknek _ megvizsgálását kérte, amelyek között Grlosz Ödön ntinisteri titkár Landler Jenő belügyi népbiztosnak személyi titkára lett. Két nappal később, augusztus 30-án Grlosz Ödön írásbeli beadványban azt kérte hivatali elődömtől, hogy a vizsgálat ellene soronkivül indíttassák meg, mert Landler melletti szolgálatát értesülése szerint többen oly módon igyekeznek feltüntetni, mintha a személyi titkári tisztség elnyerését ő maga szorgalmazta volna Landlernél, illetve maga ajánlotta volna fel szolgálatait Landler népbiztosnak. Szeptember 2-án Glosz Ödönnek még egy kartársa emelt vádat a nevezett ministeri titkár ellen, mert a panaszló állítása szerint az utóbbi tényleg összeköttetést keresett Landler népbiztoshoz, hogy annak személyi titkára lehessen, ezt el is érte. Ezen panasziratok alapján ezeknek érdemi elbírálásáig a panaszlottat a múlt évi szeptember 11-én rendeletileg szabadságoltam, és ugyanakkor a vizsgálat lefolytatásával a ministerium egyik osztálytanácsosát biztam m eg. A vizsgálóbiztos a vizsgálatot soron kivül le is folytatta és szeptember havában be is fejezte. A fegyelmi bizottság az október 1-én megtartott tárgyaláson a bizonyítás kiegészítését határozta el. Végre a bizonyítás kiegészítése után a fegyelmi bizottság 1919. november 7-én egyhangúlag akkép határozott, hogy a bizonyítás anyaga alapján, valamint »tekintetbe véve a panaszlottnak a múltban, tehát a proletárdiktatúra előtt tanúsított nagyon is kifogásolható egyéni viselkedését, továbbá társadalmi mag «, az a megGyőződése, hogy dr. Glosz Ödön a közhivatali tisztség viselésére nem méltó és ennek alapján a legnagyobb fegyelmi büntetésnek, a hivatalvesztésnek alkalmazását hozta javaslatba. (Helyeslés.) A fegyelmi bizottságot tehát határozatának meghozatalában a bizottsági ülési jegyzőkönyvből szószerint imént idézett saját indokolása értelmében a nevezett ministeri titkárnak nem annyira a kommunizmus alatti magatartása, tehát nem hazafiságának és politikai felfogásának vagy ténykedésének kifogásolhatósága irányította, mint inkább a panaszlottnak a múltban, vagyis a forradalom előtti időben, és a mint értesülve vagyok, különösen az Esterházy-kormány idején tanúsított egyéni viselkedése és társadalmi magatartása. A vizsgálat alapján a következő tényállás nyert megállapítást. Dr. Glosz Ödön a proletárdiktatúra kezdetén, 1919 március 23. vagy 24-én