Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-77

218 r A Nemzetgyűlés 77. ülése 1920, közepes hajózóut, maga is megmagyarázza, hogy Budapestnek e mellett az internacionális, hatalmas nagy országút mellett a jövőt illetőleg milyen nagy jelentősége és fontossága van. Budapest amúgy is elsőrangú vasúti és keres­kedelmi gócpont, hiszen 14 irányból futnak össze ide a vonalak. Maga a város kies fekvésével a lehető legkedvezőbb gócpontot nyújt arra, hogy ennél a küszöbnél egy hatalmas, nyitott kapu várja a közlekedést, mely északnyugatról le dél­keletig 3200 kilométer hosszban vonul el. Mi­sem természetesebb tehát, mint hogy az ország­nak és a fővárosnak minden lehetőt el kell követnie, hogy, amikor a helyzet ily kedvező, nyitott kapuval és ne zárt ajtóval fogadja az utazókat, hogy ugy mondjam, meleg hajlékkal és mindenféle alkalmatossággal igyekezzék azt a hajózást, mely itt máris kifejlődőben van, melynek óriási jövője van, megrögziteni, hogy a közhajózás itt reá nézve életbevágóan lényeges otthont találjon, és hogy a közhajózásnak min­den érdeke kellő kielégitést nyerjen. Ez indokoknál fogva feltétlenül szükséges, hogy azok a munkálatok, melyek már néhány évvel ezelőtt megindultak a budapesti kikötő építése cimén, a jövőben mentül gyorsabb tem­póban haladjanak előre, mert a jövőt illetőleg erős riválisokkal állunk szemben. Cseh-Szlovákia nagyon foglalkozik Pozsonynak hasonló kifejlesz­tésével ; Bécs aspirációit ismerjük, és Jugoszlávia is erősen foglalkozik azzal, hogy Beográdot ilyen irányban kifejlessze. Minden életérdek arra utal tehát bennün­ket, hogy azokat a munkálatokat, melyek itt az országban és a fővárosban megindultak, a leg­energikusabban folytassuk. Végre a vasutasok is belátták, hogy kétségbeejtő rájuk nézve az a politika, melyet eddig folytattak, hogy t. i. nem szabad a viziutakban a vasutaknak riválist látni, hanem ezt mint az ő munkásságukat a leghelye- * sebb, legjótékonyabb irányban kiegészítő mun­kásságot kell tekinteniök, tehát mint munka­# társakat. A vasutasok részéről is kifejtett agi­táció folytán már a háború előtt odajutottunk, hogy a budapesti kikötő terve általánosságban elkészült és a földmivelésügyi minister annak idején e terv létesítésére egy u. n. kiki tő-bizott­ságot létesített. A munkálatok tényleg folyamat­ban is vannak. 1919 közepéig meglehetősen nagy arányú munkálatok folytak, de az időtől fogva ellanyhult a munkakedv és a munkaképesség és különösen ebben az évben csak nagyon csekély munkát fejtettek ki. Epen ezért tartom rend­kívül fontosnak, hogy a t. kormány figyelmét e körülményre felhívjam. Ismertetni kívánom ennek a kikötőnek egész röviden a hivatását, a berendezését ugy, amint azt a terv előírja. Arról van szó, t. Nemzet­gyűlés, hogy építtessék egy helyi kikötő és pedig a soroksári Dunaágnak a baloldalán. (Egy hang : Már építik!) Részben épités alatt is van, na­gyon tudom, hiszen majd reá fogok térni. Ennek évi augusztus hó 4~én } szerdán. a helyi kikötőnek az a rendeltetése, hogy mindaz a forgalom, amely ma Budapest székesfőváros falai között le nem bonyolítható, ott nyerjen lebonyolítást és pedig olyaténképen, hogy ott vasúti vágányok helyeztessenek el. Usetty Ferenc: Az volt a cél! Reöck Iván : Rakodópartok építtessenek meg­felelő tárházak létesítésével, s mindaz, ami kü­lönböző irányból odaérkezik, a legolcsóbban, a legkönnyebb módozatokkal vasúton továbbit­ható legyen, esetleg a főváros területére vagy máshova. A második az átrakodókikötő, amely ke­reskedelmi célból és főképen a tranzitóforga­lomra lenne szükséges, azért, hogy a Dunának ennél a lépcsőjénél a nagyobb rakományu hajók letereltethetők legyenek kisebb rakományu ha­jókra és a vizén való további hajózhatása mind­azon portékáknak, amelyek ideérkeznek, lehetővé váljék. A harmadik, — és ez már a további jö­vőnek szól — az ipari kikötő létesítése, amely­nek körülbelül az lenne a jövője, hogy különösen a Fekete-tenger környékén lévő államokból mind­azok a nyerstermények, amelyek arra vannak hivatva, hogy Nyugatnak vegyék az utjokat, viziutakon ide, Magyarország területére, Buda­pestre érkezve, itt nyernének ipari feldolgozást. Azért van ott gondoskodva elegendő férőhelyről, gyártelepek létesítésére szükséges helyről, hogy azután ezek a különböző nyersanyagok már fel­dolgozott alakban menjenek minden irányba, ahova a kereslet és kínálat azokat vinni fogja. T. Nemzetgyűlés ! Az a hely, amely ennek a három kikötőnek létesítésére elfogadtatott, a lehető legalkalmasabb e célra. Mert a soroksári Dunaág 56 kilométer hosszú vonalával akképen szeparálható a Dunától, hogy az teljesen bizto­sítja azt a vízmélységet, amemryi ott a köz­hajózás céljára szükséges, viszont annak a partjai mindenképen alkalmasak arra a célra, hogy ott ugy a helyi kikötők, mint az átrakodó­kikötők és egyéb mindennemű berendezések léte­síthetők legyenek. A felső-kamarai zsilip építése folyamatban van, sőt már befejeződött. Ugyancsak a felső vizerő, t. i. két vizerőtelepet is nyújt az a 200 köbméter víz, amely a soroksári Dunaágon el­folyik, annak a víztömegnek körülbelül 3 és fél méter kihasználható esése van, amely mennyiség 7000 lóerőnek felel meg, kilowattokban kife­jezve 40 millió kilowattnak, ugy hogy azzal, ha ugy a soroksári Dunaág felső torkánál, mint az alsó torkánál ez az elfolyó vízmennyiség elektri­záltatnék, — óriási nyeresége lenne a főváros­nak és 80—100.000 tonna szén lenne a főváros üzemei részéről megtakarítva, ami természetesen szintén igen nagy nyereség. Magától értetődő, hogy ezeket a munka-, latokat máról-holnapra megépíteni nem lehet. Az a kikötő-bizottság, amely a földmivelésügyi minister felügyelete alatt dolgozik, évről-évre

Next

/
Oldalképek
Tartalom