Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-77
218 r A Nemzetgyűlés 77. ülése 1920, közepes hajózóut, maga is megmagyarázza, hogy Budapestnek e mellett az internacionális, hatalmas nagy országút mellett a jövőt illetőleg milyen nagy jelentősége és fontossága van. Budapest amúgy is elsőrangú vasúti és kereskedelmi gócpont, hiszen 14 irányból futnak össze ide a vonalak. Maga a város kies fekvésével a lehető legkedvezőbb gócpontot nyújt arra, hogy ennél a küszöbnél egy hatalmas, nyitott kapu várja a közlekedést, mely északnyugatról le délkeletig 3200 kilométer hosszban vonul el. Misem természetesebb tehát, mint hogy az országnak és a fővárosnak minden lehetőt el kell követnie, hogy, amikor a helyzet ily kedvező, nyitott kapuval és ne zárt ajtóval fogadja az utazókat, hogy ugy mondjam, meleg hajlékkal és mindenféle alkalmatossággal igyekezzék azt a hajózást, mely itt máris kifejlődőben van, melynek óriási jövője van, megrögziteni, hogy a közhajózás itt reá nézve életbevágóan lényeges otthont találjon, és hogy a közhajózásnak minden érdeke kellő kielégitést nyerjen. Ez indokoknál fogva feltétlenül szükséges, hogy azok a munkálatok, melyek már néhány évvel ezelőtt megindultak a budapesti kikötő építése cimén, a jövőben mentül gyorsabb tempóban haladjanak előre, mert a jövőt illetőleg erős riválisokkal állunk szemben. Cseh-Szlovákia nagyon foglalkozik Pozsonynak hasonló kifejlesztésével ; Bécs aspirációit ismerjük, és Jugoszlávia is erősen foglalkozik azzal, hogy Beográdot ilyen irányban kifejlessze. Minden életérdek arra utal tehát bennünket, hogy azokat a munkálatokat, melyek itt az országban és a fővárosban megindultak, a legenergikusabban folytassuk. Végre a vasutasok is belátták, hogy kétségbeejtő rájuk nézve az a politika, melyet eddig folytattak, hogy t. i. nem szabad a viziutakban a vasutaknak riválist látni, hanem ezt mint az ő munkásságukat a leghelye- * sebb, legjótékonyabb irányban kiegészítő munkásságot kell tekinteniök, tehát mint munka# társakat. A vasutasok részéről is kifejtett agitáció folytán már a háború előtt odajutottunk, hogy a budapesti kikötő terve általánosságban elkészült és a földmivelésügyi minister annak idején e terv létesítésére egy u. n. kiki tő-bizottságot létesített. A munkálatok tényleg folyamatban is vannak. 1919 közepéig meglehetősen nagy arányú munkálatok folytak, de az időtől fogva ellanyhult a munkakedv és a munkaképesség és különösen ebben az évben csak nagyon csekély munkát fejtettek ki. Epen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy a t. kormány figyelmét e körülményre felhívjam. Ismertetni kívánom ennek a kikötőnek egész röviden a hivatását, a berendezését ugy, amint azt a terv előírja. Arról van szó, t. Nemzetgyűlés, hogy építtessék egy helyi kikötő és pedig a soroksári Dunaágnak a baloldalán. (Egy hang : Már építik!) Részben épités alatt is van, nagyon tudom, hiszen majd reá fogok térni. Ennek évi augusztus hó 4~én } szerdán. a helyi kikötőnek az a rendeltetése, hogy mindaz a forgalom, amely ma Budapest székesfőváros falai között le nem bonyolítható, ott nyerjen lebonyolítást és pedig olyaténképen, hogy ott vasúti vágányok helyeztessenek el. Usetty Ferenc: Az volt a cél! Reöck Iván : Rakodópartok építtessenek megfelelő tárházak létesítésével, s mindaz, ami különböző irányból odaérkezik, a legolcsóbban, a legkönnyebb módozatokkal vasúton továbbitható legyen, esetleg a főváros területére vagy máshova. A második az átrakodókikötő, amely kereskedelmi célból és főképen a tranzitóforgalomra lenne szükséges, azért, hogy a Dunának ennél a lépcsőjénél a nagyobb rakományu hajók letereltethetők legyenek kisebb rakományu hajókra és a vizén való további hajózhatása mindazon portékáknak, amelyek ideérkeznek, lehetővé váljék. A harmadik, — és ez már a további jövőnek szól — az ipari kikötő létesítése, amelynek körülbelül az lenne a jövője, hogy különösen a Fekete-tenger környékén lévő államokból mindazok a nyerstermények, amelyek arra vannak hivatva, hogy Nyugatnak vegyék az utjokat, viziutakon ide, Magyarország területére, Budapestre érkezve, itt nyernének ipari feldolgozást. Azért van ott gondoskodva elegendő férőhelyről, gyártelepek létesítésére szükséges helyről, hogy azután ezek a különböző nyersanyagok már feldolgozott alakban menjenek minden irányba, ahova a kereslet és kínálat azokat vinni fogja. T. Nemzetgyűlés ! Az a hely, amely ennek a három kikötőnek létesítésére elfogadtatott, a lehető legalkalmasabb e célra. Mert a soroksári Dunaág 56 kilométer hosszú vonalával akképen szeparálható a Dunától, hogy az teljesen biztosítja azt a vízmélységet, amemryi ott a közhajózás céljára szükséges, viszont annak a partjai mindenképen alkalmasak arra a célra, hogy ott ugy a helyi kikötők, mint az átrakodókikötők és egyéb mindennemű berendezések létesíthetők legyenek. A felső-kamarai zsilip építése folyamatban van, sőt már befejeződött. Ugyancsak a felső vizerő, t. i. két vizerőtelepet is nyújt az a 200 köbméter víz, amely a soroksári Dunaágon elfolyik, annak a víztömegnek körülbelül 3 és fél méter kihasználható esése van, amely mennyiség 7000 lóerőnek felel meg, kilowattokban kifejezve 40 millió kilowattnak, ugy hogy azzal, ha ugy a soroksári Dunaág felső torkánál, mint az alsó torkánál ez az elfolyó vízmennyiség elektrizáltatnék, — óriási nyeresége lenne a fővárosnak és 80—100.000 tonna szén lenne a főváros üzemei részéről megtakarítva, ami természetesen szintén igen nagy nyereség. Magától értetődő, hogy ezeket a munka-, latokat máról-holnapra megépíteni nem lehet. Az a kikötő-bizottság, amely a földmivelésügyi minister felügyelete alatt dolgozik, évről-évre
