Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-77
r A Nemzetgyűlés 77. ülése 1920. megállapítja r a munkálatok sorozatát. (Egy hang jobbfelől: És a munkaerő?) Van munkaerő, csak pénz legyen a megépitésre. Az első feladat az, hogy azok a munkálatok készüljenek el, amelyeknek a létesítése a legsürgősebb. Ennélfogva a helyi kikötőket kell mentől előbb létesíteni. Az elevátor építési munkálatok is folyamatban vannak. Sőt, ha a Nemzetgyűlés elég nagylelkű lesz ezeket a munkálatokat az eddigi rendszertől eltérőleg a jövőt illetőleg megfelelően dotálni, akkor kilátás van arra, hogy már az 1921. évben körülbelül egymillió tonna kirakására alkalmas berendezések a helyi kikötők helyén elkészítve lesznek. Kombinációba van véve és már épül is Erzsébetfalva és Csepel közt egy kettős hid, amely ugy közúti, mint vasúti szolgálatra fog berendeztetni. Alul a kellő mederelzárás duzzasztógát segélyével rendezve van. Szóval a munkálatok folyamatban vannak és szép eredménnyel haladnának előre, ha az állam nem bánna ezzel a munkálattal annyira szűkkeblűén. A költségvetés szerint tagadhatatlan, hogy itt óriási befektetésről van szó. A háború előtti koronaértéket számítva a soroksári Dunaág rendezése és hajózhatóvá tétele 10,700.000 koronában, a vizierők kihasználása 16,144.000 koronában, a helyi kikötők létesítése 17,699.000 koronában, a nagy kereskedelmi és ipari kikötő összes munkái 117,151.000 koronában vannak előirányozva, ami összesen kitesz 162,150.000 koronát. Ez — mondom — a háború előtti értékekben van számítva. Usetty Ferenc : Ki vannak adva a r munkák. Reök Iván : Nincsenek kiadva. Évről-évre bizonyos részeket adnak ki belőle. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a közbeszólástól tartózkodni. Reök Iván : Ott a munkát házi kezelésben folytatják. Itt arról van szó, hogy ez a kikötő-bizottság a kellő műszaki támogatás mellett megállapította, hogy avégből, hogy a legszükségesebb munkálatok rövidesen, néhány esztendő alatt teljesíthetők legyenek, minden esztendőben 48 millió koronát kell befektetni olykép, hogy a nyári hónapokban 5 millió, a téli hónapokban 3 millió legyen havonkint felhasználható. Ezzel a dotációval igenis egy-két év alatt létesíthetők lesznek mindazok a legsürgősebb munkálatok, amelyek különösen Budapest élelmezése és egyáltalában a vasúti forgalomnak a vizi forgalommal való legszükségesebb összeköttetése érdekében szükségesek. Az azután természetesen évtizedekre szóló programm ezen munkálatokat tovább folytatni, fejleszteni, hogy azután a Dunán f oly ton-f oly vast emelkedő nagy vizi forgalom arányaihoz képest ezeknek a kikötőknek a befogadóképessége mindig nagyobb és nagyobb legyen. _ Miután pedig arról szereztem megGyőződést, hogy az utóbbi időkben teljesen ellanyévi augusztus hó 4-én, szerdán. 219 hűlt az építkezési kedv s a kormány nem dotálja ezeket a munkálatokat ugy, amint azt az ország és a főváros érdeke kívánná (Egy hang a középen : Nincs elég pénz reá !) — nem olyan nagy összeg ez a 48 millió korona, mert bocsánatot kérek, ha mi tudunk automobilokra 300—400 milliót költeni egy esztendőben, akkor 48 millió koronát egy ilyen fontos munkálatra rá lehet költeni. (Igaz! Ugy van!) — Azért én nem térhettem ki azon feladat elől, hogy ezen nagy horderejű kérdést szóvá ne tegyem és a t. földmivelésügyi minister úrhoz azt a kérést ne intézzem, hogy igenis ezt a nagy horderejű, az ország érdekeit véghetlen közelről érintő munkálatot szívlelje meg, kisérje figyelemmel s a szükséges anyagi dotációkban részesítse. (Helyeslés. ) Interpellációm igy hangzik (olVassa) : »1. Figyelemmel kiséri-e a földmivelésügyi minister ur a főváros közvetlen közelében, Csepel-sziget felső végénél folyó, tárcája körébe tartozó budapesti helyi, átrakodó és ipari kikötőépitési munkálatokat ? 2. Ha igen, hajlandó-e ezen nagyszabású, az ország és a főváros érdekeit oly erősen szolgálni hivatott munkálatoknak további gyorsított előhaladását a megállapítva lévő munkaterv és kiviteli sorozat szellemében minden ezutáni késedelem mellőzésével olyképen biztosítani, hogy azokba a nyári féléven át havonként legalább 5 millió, majd télen havonként 3 millió korona, vagyis összesen minimaliter évi 48 millió korona beruháztassék és felhasználható legyen ?« (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és balfelől.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Szólásra következik? Bródy Ernő jegyző: Paczek Géza! Paczek Géza : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem ellenszenvből, nem ellenséges érzületből, hanem csupán,közérdekből szólalok fel a közigazgatás ellen. En ugyanis 1919 őszén kerültem haza az olasz fogságból és Dévaványa nagyközségnél mint rendőri jogtanácsos működtem. Ezen hivatásomban rövid ténykedés után megGyőződtem arról, hogy a községi elöljáróság a legrútabb módon összejátszott a román parancsnoksággal. (Zaj balfelől.) Olyképen, hogy pl. a községi főbiró a legszebb jószágállományt, amit az egyes lakosoktól a román parancsnokságok elrekviráltak, önmagához csúsztatta, illetőleg ő nála találtam meg ezeket a jószágokat, ugy, hogy rövid időn belül négy ilyen elsőrendű marhát adattam vissza a tulajdonosaiknak. Jegyzőkönyvet vettem fel és jelentettem az esetet az illetékes főszolgabírónak, Kunhegyesen Bak Andornak, akit privátim is kértem, szabadítsa meg a községet ettől az elöljáróságtól. Mindig kitérő választ adott, halasztgatta a dolgot s ma már annyira fajult ez az ügy, hogy a lakosság közül azok, akik említeni merték ezt 28*
