Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

148 A Nemzetgyűlés 74. ülése 1920, ez a gondolat, (Helyeslés jobbfelöl) csak meg­legyen a lehetősége a keresztülvitelnek. Még egyre azonban figyelmeztetnem kell a t. Nemzetgyűlést. (Halljuk! Halljuk!) Olyan naiv kívánságokkal is jönnek hozzám községek, járások, sőt még vármegyék is, — egész vár­megyék, a vármegye vezetősége — hogy ők a vármegyebeli összes ellátatlanokról gondoskodnak, csak hagyjuk ott azt a gabonamennyiséget, amire szükségük van. Ilyen kérvényeket is nyúj­tanak be. S ha erre azt kérdezem tőlük, hogy hát a központi élelmezésre mit szántak, hiszen itt van Budapest, itt van a munkásság, itt vannak a szénbányák, itt a vasút, a hadsereg, ezeket elsősorban kell ellátni valamiből és ha a t. vármegyék és községek azt várják, hogy hagy­juk náluk a gabonájukat, számitanak-e arra, hogy a központnak is megadják azokat a mennyiségeket, amelyek az itteniek ellátására szükségesek, — akkor azt mondják, hogy ha lesz fölöslegünk, beadjuk. Hát ezzel a kormány nem elégedhetik meg, mert a kormánynak fele­lőssége tudatában biztosítani kell azt, hogy a közélelmezés itt a fővárosban ugy a munkás­ságot illetőleg, mint a hadseregnél, a vasút­nál, a bányáknál és más üzemeknél is zavar­talanul történhessék. (Igaz! Ugy van!) A köz­élelmezési ministerium tehát csak akkor mehet bele ebbe, ha először is meg lesz a községek­nél a teljes garancia, másodszor ha a költsé­gekre a fedezetet megtaláljuk és harmadszor ha a központi ellátásra szükséges gabonameny­njiséget is megkapja a kormány. Ha ezt a három kérdést meg tudjuk oldani, akkor raj­tam igazán nem fog múlni a dolog, én a leg­nagyobb örömmel hozzájárulok. (Altalános he­lyeslés.) Ezért már a legközelebbi jövőben meg­teszem az intézkedéseket, hogy üljünk össze és beszéljük meg a dolgokat, (He yedés.) mert hiszen utóvégre is egy kiadott rendeletet lehet egy másikkal helyettesiteni és én nem kötöm magamat semmiféle már megtett intézkedéshez. Ha megtaláljuk a megfelelő módozatokat, szí­vesen járulok hozzá más megoldáshoz is. (He­lyeslés.) Csak egyre kérem t. képviselőtársaimat : nagyon helyes, ha jobb megoldási módokat aján­lanak, de nem helyes, ha, mielőtt meg nem Győződtek a fennálló nehézségekről, támadást intéz­nek a közélelmezési ministerrel szemben és — mint a folyosón is történt — olyan lármát csapnak, hogy miért csinálja igy, miért nem csinálja másképen? A tegnapi pártértekezleten is ezért soroltattam fel tételről-tételre azokat a költségeket, amelyek a gabona összegyűjtésé­nél és őrlésénél előfordulnak, ezért magyaráz­tattam meg a dolgot, hogy az ilyesmi elkerül­hető legyen. Mert nem egy ember csinálta ezt az egészet, szakbizottságok, hozzáértő emberek állították ezt össze és nem én, s csak az ő ja­évi július hó 31-én, szombaton. vaslataik alapján bocsátottam ki a rendeletet. Addig tehát, amig a képviselő urak meg nem Győződnek ezeknek a dolgoknak mibenlétéről és hogyan való alkalmazásáról, szíveskedjenek tar­tózkodni az ilyen éles kifakadásoktól, mert a vidéken azt fogják mondani, hogy ha ilyen visszatetszést kelt ez a dolog itt is, akkor fent Budapesten nyilván valami rosszakarattal keze­lik az ügyeket és azért csinálnak ilyen intézke­déseket. A jóakarat és a jószándék pedig meg­van, csak a lehetőséget kell megteremteni, hogy még jobban csináljuk, s ha erre megtaláljuk a lehetőséget, ismétlem, én a legnagyobb készség­gel és örömmel változtatok a rendeleteken ugy, amint azt a képviselő urak kívánják. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Altalános helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vasadi Balogh György : T. Nemzetgyűlés ! A minister ur válaszát megnyugvással veszem tudomásul. Interpellációm célja is épen az volt, hogy itt a nyilt szinen legyen szives a minister ur egy ilyen megnyugtató kijelentést adni, mert hiszen ezzel nemcsak engem személyileg nyugtat meg, hanem megnyugtatja künn a vidéket is. Legyen megGyőződve a minister ur arról is, hogy mikor azt a kérdést vetettem fel, hogy nem volna-e lehetséges otthagyni a szükséges gabonamennyiséget, én is ugy gondoltam, hogy csak abban az esetben, ha az állami terheket a község, mint olyan átvállalja és ha garanciákat, még pedig elfogadható garanciákat tud nyújtani arra vonatkozólag, hogy ezáltal biztosítva van egy egész évre a község ellátása és ha a köz­pont részére beadják azt a részt, amely annak a községnek terhére ki van róva. így gondoltam én is, és még egyszer köszönettel veszem tudo­másul a választ. (Helyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést : tudomásul ve­szi-e a Nemzetgyűlés a közélelmezésügyi minister urnák Vasadi Balogh György képviselő ur in­terpellációjára adott válaszát, igen, vagy nem? (Igen!) Tehát határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Budaváry László képviselő ur interpellációja. Budaváry László ; T. Nemzetgyűlés ! Amikor a magyar társadalom minden rétege segélyt kérő karját nyújtja a kormány ós Nemzetgyűlés felé, ugyanakkor legerőteljesebben, legélesebben hal­latszik hozzánk egy nagy társadalmi osztálynak, a vasutasoknak, postásoknak, villamos- és hajó­zási alkalmazottaknak segélykérő szava. Ezek azok, akik ugy a háborúban, mint a békében mindenkor ugy teljesítették szolgálatukat, oly lelkiismeretességgel, odaadással, áldozatkészséggel és kötelességtudással, hogy mi ezeket a közle­kedési intézményeket méltán nevezhettük Magyar­ország ütőereinek. Láttuk azt, hogy a háború­ban a csapatszállitások stb. valósággal meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom