Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

À Nemzetgyűlés 74. ülése 1920. épen ugy közös édesanyánk, e szegény nagybeteg Magyarország megmentésére egymással kibékülve, egymás kezét meleg szeretettel megfogva, együttesen kell dolgoznunk valláskülönbség nélkül. Tartsunk tehát össze, legyünk egyek a haza megmentésében és ne legyen közöttünk vallásvillongás, faji gyűlölség és ne legyen ebben a tekintetben politikai különbség sem. Gondoljunk csak arra, hogy Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Tisza István minő más-más politikai irányt követtek, de a hazaszeretetben egyek voltak, mindhármuknak sirján ugyanaz a rózsa nyilik : Magyarország boldogulásának és szabadságának a rózsája. (Ugy van ! a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Gondoljuk meg, hogy lehet' e munkásüldözéssel, zsidóüldözéssel a hazát megmenteni?, Nem, t. Nemzetgyűlés, nem lehet. Helyes, csináljuk meg a keresztény kurzust, jogunk van hozzá, mert az ország lakosainak 90°/o-át mi tesszük ki, de nem pogrommal, nem gyűlölködéssel és nem a szerzett jogok konfiskálásával, hanem ugy, hogy űzzük ki a háború alatt ideözönlött galiciai zsidót, mert annak nincs jussa ehhez a magyar földhöz, de becsüljük meg a magyar zsidót, aki a hazát ép ugy szereti és ha szükséges, ha kell, az életét is feláldozza érte. Gunda Jenő : Ha szereti ! Milcsevics János: Megmutatta, hogy szereti. Gunda Jenő : Ha bebizonyítja, hogy szereti, de nem bizonyította be. Épen az ellenkezőjét bizonyította be. Milcsevics János : T. Nemzetgyűlés ! Ragadjuk ki magunkat a bolsevizmus hatása alól és ismerjük el azt az igazságot, hogy a zsidóság nagyrésze épen ugy ártatlan a zsidó bolsevisták gazságai miatt . . . Gunda Jenő : Nagy része nem ! Milcsevics János : . . . mint ahogy a keresztény munkásság egy része szintén ártatlan a keresztény munkásság rémtetteiben. Gunda Jenő : A munkásság félre volt vezetve. Milcsevics János: Igen t. Nemzetgyűlés! Ne induljunk mi ki abból a beteges "felfogásból sem, hogy a munkás államellenes, társadalomellenes . . . Budaváry László: A munkás nem is az. Somogyi István : Ez tisztára szélmalomharc. Milcsevics János : ... és ha voltak ilyen jelenségek, akkor bizony jórészt magunkra vessünk, magunk is voltunk az okozói ezeknek, mert soha sem tudtunk arra az etikai magaslatra emelkedni, hogy az a munkás, aki becsületesen dolgozik és tisztességesen végzi munkáját, ezzel a munkával nemcsak magának, hanem az állam érdekeinek is szolgál. Ha igy fogjuk fel, t. Nemzetgyűlés, a munkáskérdést, ha ebben az értelemben oldjuk meg a szociális kérdéseket, akkor egy csapásra meg fogjuk szüntetni azokat a kinövéseket is, amelyek a szocializmus kérdéséből fakadnak. Meg kell teremteni a évi július hó 31-én, szombaton. 127 munkaalkalmat és oly törvényeket kell alkotni, amelyek nemcsak a munkás megélhetését biztosítják, hanem le is veszik róla a legnagyobb terhet, a jövő gondjait. Gambetta azt mondotta, hogy szociális kérdés nincs, hanem vannak szociális kérdések, amelyeket meg kell oldani és ezek köpött a "legfontosabb az, hogy a munkás jövőjét oly népjóléti intézmények létesítésével biztosítsuk, hogy a jelen munkáját nyugodtan, a jövő gondjaitól megszab aduitan végezhesse. Ne tévelyegjünk mi az oly hamisan értelmezett szocializmus útvesztő tömkelegében, ragadjuk meg a tulajdonképeni ipari és szociális kérdéseket, oldjuk meg a munkásnál a mindennapi kenyér kérdését, a betegség, a baleset kérdését, az egészséges lakás kérdését és mindazokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek igazán szociális kérdések nemcsak a munkás szempontjából, hanem az egész társadalom szempontjából. Patacsi Dénes : Ezt akarjuk is, de ebben a szűkre szabott hazában nem lehet. Vissza a határokat ! Milcsevics János: T. Nemzetgyűlés! Évek óta foglalkozom a munkáskérdéssel és minden igyekezetem odairányul, hogy a munkás először legyen magyar, azután legyen szocialista. Budaváry László : A zsidó nem lesz magyar sohasem. Milcsevics János: A bolsevizmus kitörése napján én is menekülni voltam kénytelen, a házamat kirabolták, feleségemet halálba kergették, gyermekemet nyomorékká tették, de azért egy pillanatra sem feledkeztem meg arról, hogy ezt nem az egész munkásság tette és szenvedéseimért az egész munkásságot elítélni nem tudom. Patacsi Dénes: Nem is, csak a vezéreket, Milcsevics János: T. Nemzetgyűlés! Az a törekvésem, hogy a munkás először legyen magyar, azután szocialista, most már érvényesült. Leszek bátor felolvasni a szociáldemokrata-párt jelenlegi vezetőségének hozzám intézett levelét, amelyből ezt megállapíthatjuk. (Halljuk! Halljuk ! OlVassa •,) »Azzal a rosszakaratú váddal szemben, hogy mi szociáldemokraták a nemzetköziséggel kiöljük a munkásokból a nemzeti érzést, kijelentjük, hogy a megszállott területen lévő munkástársaink a legutolsó percig, sőt igen sok helyen még most is tiltakoznak az ellen, hogy őket - Magyarországtól erőszakosan elszakították.« Bartos János: Az ellenkezője az igaz. Épen ellenkező határozatot hoztak. Hallani sem akarnak róla. Milcsevics János : Sajnos, hogy ilyenek is vannak. Bartos János : Osak ilyenek vannak. Majd fölolVassuk az ellenkezőjét. Vass József: Kassán, Baranyában mindenfelé az ellenkezőjét határozták.