Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-74

128 A Nemzetgyűlés 74. ülése 1920. Milcsevics János : Erre is rátérek. (OlVassa :) »Ezt bizonyítja az 1919 november 12-én Zólyombrezóból küldött levél. . . Bartos János: Azóta nagyot változtak! Milcsevics János : . . . amelyben munkástársaink azt kérik, hogy Zólyom megye tartozzék Magyarországhoz. Kesicai munkástársaink még ezideig mindig hozzánk fizetik, tagsági járulékaikat és az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság utján küldik a járulékdíjat, amit ugyancsak az idemellékelt levél bizonyít. Hallani sem akarnak arról, hogy Magyarországtól elszakittassanak. A pécsi munkásoknak háromtagú küldöttsége járt Budapesten ez év január havában. Azokkal mi Huszár ministerelnöknél voltunk. A küldöttség ott védelmet kért a pécsi karhatalom és a hatóságok fenyegetése ellen az esetre, ha a nemzeti hadsereg bevonul Pécsre. Elmondotta a küldöttség, hogy Pécsett nem volt kommunizmus, és hogy a szerb katonaság nagy összegekkel akarja megvesztegetni a pécsi munkásságot, hogy menjenek Parisba és jelentsék ki azt, hogy azt kívánják, hogy Pécs tartozzék Jugoszláviához. Patacsi Dénes: El is mentek a vezetők. Milcsevics János: (olVassa) : »Ezt ' ők nem akarják megtenni és ezért a szerbek részéről üldözéseknek vannak kitéve. Huszár ministerelnök kijelentette, hogy nem tud védelmet nyújtani nekik, azt tanácsolja azonban, hogy ha a nemzeti hadsereg bevonul, ők tűnjenek el kéthárom hónapra Pécsről. A küldöttség tagjai ezt megdöbbenéssel vették tudomásul és kijelentették, hogy ők nem fognak elmenni Pécsről, de lemondanak a tisztségükről és akkor majd, olyan emberek következnek a vezetésben, akik legszélsőbb kommunisták. Ez be is következett.« Patacsi Dénes : Friedländer kötelet igér Horthynak és mindnyájunknak. (Zaj.) Berki Gyula : A pécsi munkásság egyetemét nem lehet felelőssé tenni egyes emberek gazságáért. En is ismerem a viszonyokat. Odavaló vagyok. (Egy hang balfelől: Huszonötezer munkás tartott gyűlést. Zaj.) Milcsevics János (olVassa) : »Ha Magyarországon nem lettek volna olyanok a viszonyok, mint amilyenek voltak, bizonyos az, hogy a megszállott területek munkásai nem csatlakoztak volna a III. Internacionaléhoz, különben most is csak az a helyzet, hogy a régi szociáldemokraták ott sem csatlakoztak ahhoz, amit bizonyít Pozsony esete, ahol a régi szociáldemokrata vezetők inkább lemondtak tisztségükről és becsukatták magukat. Hasonló számtalan esetet sorolhatnánk fel, amellyel bizonyítani tudjuk, hogy elsősorban magyaroknak valljuk magunkat, és nemzetköziek vagyunk oly értelemben, hogy a világ munkásaival békében, egyetértésben óhajtunk élni és dolgozni.« Budaváry László : A nemzetközi zsidó szolidaritás él bennük. Bartos János: Bojkott! évi július hó 31-én, szombaton. Milcsevics János (olVassa) : »Ebben a törekvésünkben azonban a kormánytól támogatást nem nyerünk és a. munkásoknak azt a részét, akiknek lelkét a bolsevista agitátorok megmételyezték, nincs módunkban felvilágosítani.« Budaváry László: Nem is akarják felvilágosítani. Milcsevics János: T. Nemzetgyűlés! Nemcsak ebből a levélből állapithatjuk meg a munkásságnak most már hazafias érzését, — én nem múltról beszélek, t. képviselőtársaim, hanem a jelenről — hanem abből a példás magatartásukból is, — és ezt méltóztassék nagyon megfigyelni — hogy a mai munkásság nem volt kapható a sztrájkra, amely bányasztrájkra az ide átjött bolsevisták lázították őket, és amely sztrájk ennek a szerencsétlen országnak a kegyelemdöfést adta volna meg. Igenis, ez a munkásság ezeket a bolsevista agitátorokat feljelentette, letartóztatta. Somogyi István : Már aki feljelentette ! Milcsevics János : Mindenütt ; mert egy és ugyanazon időben történt Tatabányán, Dorogon és a salgótarjáni bányákban. A tatabányai munkások, sajnos, egynapos sztrájkot provokáltak, mert azt hitték, hogy a szocialdemokrata-párt vezetősége óhajtja ezt; de amikor megtudták, hogy ez nem áll, rögtön beszüntették a sztrájkot. Patacsi Dénes : Yezetők után készek a haza ellen jönni megint! Milcsevics János: Ezekután engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, hogy itt felolVassam a munkásságnak egy igen fájdalmas panaszát, amelyet nekem átnyújtottak és amely... Somogyi István: Megint egy hazafias levél? Milcsevics János : Nem, kérem, hanem ebben egy nagy igazság rejlik, amiről mindjárt meg méltóztatik Győződni. (OlVassa:) »A Magyarországi Szakszervezeti Tanács, mint a kötelékébe tartozó és mintegy 300.000 tagot számláló szakszervezetek« ... Szabó József: Maga elhiszi? Somogyi István: Osztva tízzel! Milcsevics János: Tessék ezt beigazolni, t. kép viselőtársam. Somogyi István: Ezt is tessék beigazolni! Ne hagyja magát félrevezetni. Milcsevics János : Ők ezt beigazolják, mindjárt következik. (Tovább olVassa:) »...központi érdekképviselete megállapítja, hogy a munkásbiztositásról szóló törvény (1907 : XIX.) tervezett reformja súlyosan sérelmes a munkásosztályra nézve ! (Zaj és felkiáltások balfelöl : Ahá !) Kószó István : A Jakabok kezéből kiveszi a hatalmat. Milcsevics János : Engedelmet kérek, hiszen az a munkások filléreiből lett megszervezve. (Ellenmondások balfelöl.) Somogyi István: Nem egészen! Milcsevics János : Az állam nem adott hozzá egy garast sem; tehát mint egy takarékpénz-