Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-73

A Nemzetgyűlés 73. ülése 1920. évi július hó 30-án, pénteken. 111 így történt, bogy, a magyar faj az Angyalföldre, meg a pinczeodúkba szorult és igy történik — és ez komolyabb dolog, mint amilyennek az első pillanatban látszik — bogy Budapesten az ifjú párok nem kerülhetnek össze, egyszerűen azért, merb nincsen lakás és meddőségért kell epekedniök a nőknek, mert az idegen faj gyermekei, akik szanatóriumokban látnak napvilágot (Felkiáltások half elől : Mondd meg, hogy a zsidók !) vigan vannak, a magyar anyák azonban csak pinceoduikban nevelhetik gyermekeiket, amig a maguk rossz táplálkozási viszonyai mellett nevelni bírják, itt kénytelenek tartam nyomorult és máris a halálra és a pusztulásra predesztinált gyermekeiket. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Elsősorban ezeken az állapotokon segítsen a kormány, azután majd beszélhetünk sok más egyéb higiénikus dologról. Nálunk azonban az a baj, hogy amióta népjóléti ministeriumok vannak, nincs a népnek semmi jóléte (Derültség.) és amióta lakáshivatal van, azóta hazátlan a maga saját városában épen Budapest törzsökös magyar népe. (Igaz ! Ugy van ! Taps a'Ház minden oldalán.) Azóta történik az, hogy itt az idegen galíciai bent trónol három üzlethelyiségben, a galíciai, akiről senki sem tudja Budapesten, hogy tulajdonképen honnan jött és hova megy majd, amikor megszökik a milliókkal, egy magyar fogtechnikus pedig, aki itt él és itt dolgozik 25 esztendeje a Damjanich-utcában, egy este amikor hazamegy, az udvaron találja minden bútorát s ugy kell elhelyezni könyörületből. Persze azzal senki sem gondol, hogy ez az ember nemcsak lakását, hanem kenyerét is elveszítette. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Méltóztassék ezen változtatni, méltóztassék a higiénikus viszonyokat javítani, amelyek ma olyan botrányosak itt, a székesfővárosban s amelyek elsősorban a magyar fajt sújtják, mert annak nem lévén olyan anyagi helyzete, hogy mindenáron megadhasson mindenféle többleteket, természetesen ő marad kivül a terjedelmes, a higiénikus szempontokból egészséges lakásokon,' amig az idegen fajok valóságos rajokkal szaporodnak itt s mint valamikor a Pandora szelencéjéből ömlöttek ki minden földi bajok, ugy ömlenek ennek a magyar nemzetnek nyakára is azok, akik kész veszedelmei, kigyói lesznek a magyar fajnak, akik miatt korai sirba dőlnek a magyar gyermekek, akik miatt vagonokban laknak intelligens egyetemi tanárok, tisztviselők, a magyarság elitje, akik hivatalt, egy becsületes élet minden szerzeményét inkább otthagytak, de ki nem mondták a szót, hogy »nem vagyok többé hű a magyar államhoz !« (Igaz ! Ugy van ! a Ház minden oldalán.) Mig ez igy van, amig vigécek 9 —16 szobás Andráss3

r-uti lakásokban élnek, addig ezek a nyomorult vagonlakók a szenvedésektől megőszülve, meggörbedve hurcolják ki egyik kis koporsót a másik után, szivük, életük minden reménységét a vaggonokból {Igaz ! Ugy van ! a Ház minden oldalán.) Amig ez igy van, addig ez az idegen faj, ugy mint akár a legszaporább és legártalmasabb állatfaj, nő és szaporodik itt napról-napra a nyakunkra. (Ugy van ! balfelől.) Méltóztassék minderre figyelmet fordítani a kormánynak, mert csakugyan ugy van, amint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam igen helyesen mondotta, hogy ott a lakáshivatal mellett pedig valami nagy bajnak kell lenni, mert mégis csak skandalum és ma már európai skandalum, amit minden külföldi misszió is tud már, hogy itt a magyar társadalom krémje, elitje valóságos ázsiai nomád állapotokat kénytelen eltűrni. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és balfelől. Felkiáltások : Protekciós rendszer !) Hát nem látjuk a sok erdőtől a fát ? Tekinthetünk mi külpolitikára, meg nem tudom mire, mikor még a saját nyomorúságunkat sem tudjuk orvosolni, mikor a kormány tagjai lépten-nyomon belebotlanak ilyen skandalumokba és még ezekről sem tudnak tenni ? (Ugy van ! balfelöl.) Sok volna még az, amit az ember hozzátehetne a ministerelnök ur expozéjához, akit, — ha eljut szavam hozzá, fájdalom, hogy most nincs szerencsém a kormányelnök úrhoz — arra kérek, méltóztassék azt az igért erős kezet megmutatni abban a tekintetben is, hogy itt végre konszolidált állapotok legyenek financiális tekintetben is. Mert az eddigi fináncpolitika vagy nem mert, vagy nem akart cselekedni. (Egy hang : Sem nem mert, sem nem akart I) Szükség van a pénzügyi konszolidációra, hogy végre szociális megelégedettség is lehessen már egyszer, és ha az állam mindig azt mondja a köztisztviselőknek, amikor fizetésjavitást kérnek, hogy nincs miből, én erre azt mondom, hogy hát legyen miből, azért vannak ott a kormány tagjai, hogy teremtsenek a föld alól is pénzt erre a célra, (Helyeslés) mert szinte már ugy -látszik, mintha Magyarországon az egymás után következő kormányok mindegyikének az volna a hivatása, hogy valamiképen meg ne sértsék a hadimilliomosok tőkéjét. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Hol van az a vagyonadó és hol van az a progresszív adó, ami ezeket a gálád módon, ebül gyűlt vagyonokat megfogja? (Igaz! Ugy van balfelől.) Vagy talán az utolsóig meg akarja várni a kormány, amig ezek a hadimilliomosok mind kivitték vagyonukat, vagy eltékozolják azt erkölcstelenül itt a szemünk láttára, avagy átíratják a tizenhatodik fajtájukra, hogy mikorra megfoghatnánk, szétmálljon az a vagyon és ne legyen semmi sem a kezükben ? (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Bocsánatot kérek, ez nem fináncpolitika. Ha az osztrákok tudtak egy milliárdnyi emelést csinálni és nem dőlt össze a világ, mi is megcsinálhatjuk ezt. El lehetünk ugyan készülve rá, hogy a mi hadimilliomosaink is, mint az osztrákok, megpróbálnak majd megint az entente felé kacsintgatni, azonban remélem, arról már letettünk, hogy az ő tetszésüket megnyerni igyekezzünk, mert hiszen bizonyos, hogy ezeknek minden sérelem lesz, mig a világ áll, ami ellenük szól, és minden igazság lesz, még a legerkölcstelenebb dolog is, ha őnekik fütyül a madár. (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és baloldalon.) Az eddigi fináncpolitikán