Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-72

A Nemzetgyűlés 72. ülése 1920. voltak a lakásomon emberek. Ismétlem, megmagyaráztam, milyen fontos az, bogy ez a gyűlölet; ne növekedjék, hanem megszűnjék. Kuna P. András: Ezt az eljárást mi is megtettük a munkásság érdekében. Csizmadia Sándor: Ennek nagyon örülök. Megmagyaráztam, milyen *fontos, hogy az elöljáróságot ahelyett, hogy gyűlölnék, tiszteljék és nagyrabecsül j ék. Az orosházai elöljáróság meg is értette ezt éa meg is irta ezt a garantáló irást és mindjárt el is bocsátotta azokat az embereket. És nem történt abból semmi baj, sőt nagyon sok jó történik, mert azok az emberek most már dolgaznak, a családjuknak kenyeret keresnek. Ezt a bosszúálló poiltikát tehát ajánlom, hogy a kormány a maga eszközeivel igyekezzék abbahagyni. (Felkiáltások balfelől : Nincs bosszúállás !) Különben a kifejezés nem fontos, (Élénk ellenmondások a baloldalon.) hanem a lényeg a, fontos. Rassay Károly: Nemzetvédő politika ! Csizmadia Sándor: Nem is tudom, hogy Vass József képviselőtársam miért kifogásolja ezt. (Felkiáltások balfelől: Nincs is itt!) Mindegy, ha nincs is itt. (Élénk derültség. Zaj. Elnök csenget.) Ebben a tekintetben látom, hogy az összes pártok egy véleményen vannak — hallgattam a felszólalásokat — s minden párt részéről történtek ilyen értelemben felszólalások, hogy ezt végre abba kell hagyni. Ugye, ebben teljesen egyetértünk. Aki bűnt követett el, az maradjon ott, ahhoz semmi közünk. Ezeket kívántam a kormány figyelmébe ajánlani. A földreformra nézve szerettem volna még egyet-mást elmondani. (Halljuk! Halljuk!) De van még más is, a cenzúra. A földreform és a cenzúra nagyon szorosan összefügg egymással. T. i. lehetetlen állapot az, amit a cenzúra művel. Minthogy az ember tudja, hogy van cenzúra, tehát vigyáz a tollára s akinek toll szokott a kezében lenni, tud is rá vigyázni. Thomas Ferenc: Nem mindig ! Csizmadia Sándor: A föl dbii tokreformra vonatkozólag beterjesztettek két törvényjavaslatot, az egyiket Rubinek minister ur, a másikat nagyatádi Szabó István minister ur. (Folytonos zaj és felkiáltások: Még nem terjesztették be!) Szóval előterjesztették. Elnök : Kérem, ne méltóztassanak a szónokot folyton félbeszakitani. Már fél három van s mi nem végezünk a félbeszakításokkal. Csizmadia Sándor : Azért kérem, hogy beszédemet holnap folytathassam. Elnök : De nem lehet. Nekünk szabályaink vannak, amelyeket mindenkinek tiszteletben kell tartania. (Helyeslés.) Csizmadia Sándor: Akkor feliratkozom mégegyszer. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Szóval két földbirtokreform-javaslatot ismerünk. Az egyikről magam irtam a Szántóvetőben egy cikket, a Rubinek minister úréról, amely cikkNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. évi július hó 29-én, csütörtökön. 9? nek az volt a lényege, hogy ez a reform megvalósíthatatlan. Az egész cikket kihúzta a cenzúra. Most már valószinüleg meg lesz valósitható a földreform. (Derültség.) A leglehetetlenebb dolog az, hogy semmit sem lehet irni, hogy mindent kihúznak és kitörölnek. Én pedig azt hangsúlyozom itt is, hogy a két javaslat közül egyik sem valósit ható meg. Thomas Ferenc: Csináljon ujat! Csizmadia Sándor: Rubinek minister ur javaslata megmondja az igazat, de akkor nem tudom, miért csinálta meg javaslatát, mert azt mondja, hogy annyi föld, amennyi szükséges volna a földet igénylők számára, nincsen. Az országnak annyi földje nincs. (Ellenmondások jobbfelől.) Hát nincs is, ez nem tévedés, mert nincs. Rubinek minister ur nagyon jól tudja és én is tudom, hogy nincs, még annyi sincs, hegy Öt hold föld jutna mindazoknak, akik földre igényt tartanak. (Egy hang jobbfelől; Nem kell öt hold'! Zaj. Halljuk! Halljuk !) Nem is kell öt hold föld ? Ki mondja ezt ? Elnök : Kérem, ne méltóztassanak folyton közbeszólni. Mindenki feliratkozna tik és holnap megcáfolhatja a képviselő ur állítását. Csizmadia Sándor : Én azt mondom, hogy öt hold föld kell, sőt még több is kellene. A Rubinek minister ur azt mondja, hogy még annyi sem jut. (Egy hang jobbfelől : Két hold is elég !) Azt mondja a t. képviselőtársam, hogy két hold föld is elég. Bizonyos esetekben elég. Nekem is van két hold árendás földem Mátyásföldön a község mellett. Elég volna, ha minden föld a község mellett volna s ha az ember nem ebből élne, hanem csak olyan mellékes volna, kijárogatna rá kapálgatni, mikor ráér, de nem ez volna megélhetésének forrása. De ha megkapja azt a két-három hold földet, mondjuk 15 kilométernyire a községétől, az nem tudom hogyan lesz elég, mit fog ott csinálni. Én parasztember voltam, vagyok is, és tudom, hogy ennyi földdel nem lehet mit kezdeni, arra nem lehet tanyát épiteni, azon nem lehet gazdálkodni. (Felkiáltások jobbfelől : Nem arról van szó !) Arról van szó, hogy Magyarország népének ezt a súlyos helyzetét, amelyben most van, magával a földkérdéssel megoldani nem lehet, hanem mást is kell csinálni, más intézkedéseket is kell tenni és ezt egészen komolyan ajánlom a kormány figyelmébe. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyekkel a munkások él etszin vonalát emeljük, aminek következtében a földet igénylők száma természetszerűleg csökkenni fog. Hiszen Rubinek miniszter ur is mondja, hogy a földet igénylők számát csökkenteni kellene, de nem mondja meg, hogy mivel ? Csökkenteni ugy lehet, ha a munkások életszínvonalát emeljük. És mivel emelhetjük ? Mindenesetre iparral és más foglalkozási alkalmak teremtésével. Épen ez az, amit meg kell beszélnünk és amit a kormánynak el kell intéznie, hogy a munkásság egy része föld nélkül is tisztességesen, nem pazar módon, de jól meg tudjon élni. így mindenesetre kevesebb lesz a földet kívánók száma 13