Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-46

56 À Nemzetgyűlés 46. ülése 1920. het-e magát az egész székesfőváros közönségét felelőssé tenni ? (Mozgás a hátoldalon.) Usetty Ferenc : A közönséget nem. B. Szterényi József : Ez az, amit tisztázni kivánok, hogy ne hangoztassuk mindig a bűnös Budapestet, mint Rassay t. képviselőtársam közbeszólt. Mindnyájan polgárai vegyünk ennek a városnak és lelkünk mélyéből tiltakoztunk akkor, azok is, akik szabadon voltak, és tiltakozunk ma is az ellen, hogy minket, a főváros polgárságát felekezeti és rangkülönbség nélkül azonositsanak egy olyan rendszerrel, amely bűnösebb volt, mint amilyen bűnösséget elképzelni lehet, egy olyan rendszerrel, amelyben egyetlen egy tisztességes ember sem vehetett részt, mert ha részt vett benne, nem lehetett tisztességes. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Vagy bolond, vagy gonosztevő. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Kikből sorakozott àz a társadalmi réteg, amely a bolsevismust támogatta, amely a bolsevismust előkészitette ? Előkészitették azok a radikális elérnek (ugy van! ugy van! balfelől.) amelyekről Ernst Sándor t. képviselőtársam múltkor nagyon helyesen jegyezte meg, hogy nem küzdöttek elég erősen ellenük. (Helyeslés a baloldalon.) Griger Miklós: Kilencvenkilenc percentjük zsidó volt, ez tény ! Sándor Pál : Bemutatni tessék ! Griger Miklós: Tudja ezt mindenki! Sándor Pál : Az nem elsg 1 B. Szterényi József: Én azokkal a radikális elemekkel szembenállottam egész életemben, valamint szembenállottam azokkal a megtévesztett munkástömegekkel is, amelyek becsületes lelkét a nekik hirdetett tévtanok annyira megtévesztethették, hogy mögéje állhattak egy olyan rendszernek, amelynek végső hatásait a munkásosztály a maga saját testén érzi legjobban, (ugy van! Ugy van ! balfelől.) Mert a polgári társadalom valahogy csak fel fog tápászkodni ebből a súlyos megpróbáltatásból a munkásosztály, az a becsületes magyar munkásosztály, amelynek munkaszorgalmától, fegyelmétől, egész gazdasági rendszerünk felépítése függ, sokkal hosszabb ideig fogja megérezni ennek a borzasztó bűnös rendszernek következményeit. Ne okoljunk, ne büntessük azért ezt az osztályt sem, (Helyeslés balfelől.) hanem emeljük fel mihozzánk, szálljunk le ő hozzá a felvilágosításnak, a szeretetnek eszközeivel (Helyeslés balfelől.) és kapcsoljuk össze a munkásosztály érdekét a polgári társadalom érdekével. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Én nem most először hirdetem ezt. Méltóztassék megengedni, hogy egy rövid idézetet mutassak be évek hosszú sora előtti időből, hogy mi volt az álláspontom ebben a kérdésben akkor. Hogy ma ugyanaz az álláspontom, azt, gondolom, felesleges hangsúlyoznom. Volt a magyar katholikus egyháznak egy magas szárnyalású főpapja, boldogult Várossy érsek, aki igazi püspök volt a szó legnemesebb értelmében s aki működésének nagy részét a katholikus évi május hó 20-án, csütörtökön. legényegyletek szervezésére és irányítására fordította. Ezzel a fenkölt szellemű érsekkel működtem együtt, mint az államhatalom képviselője, támogatólag az ő akciójában és amikor 1906 Szent Istvánnapján az Országos Katholikus Központi Legényegylet ötvenéves jubileumát tartotta, nekem jutott a szerencse akkori állásomból folyólag mint ministeri tarácsosnak, hogy a kormányt ezen ünnepélyen képviseljem. Legyen szabad, t. Nemzetgyűlés akkori az érsek ur üdvözlő beszédére adott válaszom befejező részéből egy rövid idézetet itt felolvasnom. (Olvassa): »Ez az ifjúság, mely körülseregli a különböző egyházak által az önök által létesített egylet mirt'jára szervesett egyleteket, ez az ifjúság Istennek kedves cselekedetet végez, a hazának és önmagának hasznosat. Vajha szellem, mely kiinduló pontja volt ennek a testületnek, az a szellem, mely az Istenbe vetett bizodalmat kereste a munka alapjául, mélyebb rétegeket szántana a magyar iparos közönségben. Akkor azok a tévtanok, amelyeket ipari munkások körében hirdetnek nemzetközileg, melyek a társadalmi rend felforgatására irányulnak, ki lesznek küszöbölve. Csak nemzeti alapon erősödhetünk meg gazdaságilag. Aki Istenét imádja bármely felekezet tanai szerint. (Élénk helyeslés balfelől.) az a munkát megbecsülni fogja és akkor visszatérve arra a mesére, mit a főtisztelendő és nagyméltóságú érsek ur Emiltett, a szép királynét trónjáról elűzni nem fogják soha, a szép királynőnek nem lesz szüksége arra, hogy száműzetéséből visszahozzák trónjára, trónján fog maradni, megszilárdult trónon, mert alattvalói a munka nemes lovagjai lesznek«. T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a rövid idézette akarom jellemezni akkori felfogásomat. Egész közéleti működésemen, magánéletemen végig, a valláserkölcsi nevelésben láttam, látom és fogom látni mindig a társadalmi rend alapjait. (Élénk helyeslés.) És mert eltérítették a tömegeket a valláserkölcsi alapoktól, mert Istentől távolították el a tömegeket, azért volt lehetséges a felfordulás. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés és taps.) Usetty Ferenc : Éljen Szterényi 1 B. Szterényi József: Es ha a város vezetésében t. képviselőtársam a tegnap felolvasott körlevélből azt méltóztatott következtetni . . ., Usetty Ferenc : 1919 február 4-én kelt. B. Szterényi József :... hogy a város vezetése eltért ettől a valláserkölcsi alaptól. Griger Miklós: Pedig ugy van! B. Szterényi József : Hát én koncedálom, hogy ugy van, de legyünk itt is igazságosak, t. Nemzetgyűlés. Az 1919-ik évi februári időpont a hallatlan terror korszaka volt, amikor méltóztatnak emlékezni, hogy minő módon kezeltetett minden hatóság, amikor kirendelték az állami tisztviselői kart és minden köztisztviselői kart a tüntető körmenetekre, amikor politikai megbízottakat állítottak minden hatóság élére ellenőrzésül. Abból az időből ered az is, — igen helyesen méltóztatik megjegyezni — hogy Bokányi Budapestnek kormánybiztosa, vagy nem tudom mije volt. Ha