Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-46

56 À Nemzetgyűlés 46. ülése 1920. het-e magát az egész székesfőváros közönségét felelőssé tenni ? (Mozgás a hátoldalon.) Usetty Ferenc : A közönséget nem. B. Szterényi József : Ez az, amit tisztázni kivá­nok, hogy ne hangoztassuk mindig a bűnös Buda­pestet, mint Rassay t. képviselőtársam közbeszólt. Mindnyájan polgárai vegyünk ennek a városnak és lelkünk mélyéből tiltakoztunk akkor, azok is, akik szabadon voltak, és tiltakozunk ma is az ellen, hogy minket, a főváros polgárságát felekezeti és rang­különbség nélkül azonositsanak egy olyan rend­szerrel, amely bűnösebb volt, mint amilyen bűnös­séget elképzelni lehet, egy olyan rendszerrel, amely­ben egyetlen egy tisztességes ember sem vehetett részt, mert ha részt vett benne, nem lehetett tisz­tességes. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Vagy bo­lond, vagy gonosztevő. (Élénk helyeslés a balolda­lon.) Kikből sorakozott àz a társadalmi réteg, amely a bolsevismust támogatta, amely a bolse­vismust előkészitette ? Előkészitették azok a radi­kális elérnek (ugy van! ugy van! balfelől.) ame­lyekről Ernst Sándor t. képviselőtársam múltkor nagyon helyesen jegyezte meg, hogy nem küzdöttek elég erősen ellenük. (Helyeslés a baloldalon.) Griger Miklós: Kilencvenkilenc percentjük zsidó volt, ez tény ! Sándor Pál : Bemutatni tessék ! Griger Miklós: Tudja ezt mindenki! Sándor Pál : Az nem elsg 1 B. Szterényi József: Én azokkal a radikális elemekkel szembenállottam egész életemben, va­lamint szembenállottam azokkal a megtévesztett munkástömegekkel is, amelyek becsületes lelkét a nekik hirdetett tévtanok annyira megtévesztet­hették, hogy mögéje állhattak egy olyan rendszer­nek, amelynek végső hatásait a munkásosztály a maga saját testén érzi legjobban, (ugy van! Ugy van ! balfelől.) Mert a polgári társadalom valahogy csak fel fog tápászkodni ebből a súlyos megpróbál­tatásból a munkásosztály, az a becsületes magyar munkásosztály, amelynek munkaszorgalmától, fe­gyelmétől, egész gazdasági rendszerünk felépítése függ, sokkal hosszabb ideig fogja megérezni ennek a borzasztó bűnös rendszernek következményeit. Ne okoljunk, ne büntessük azért ezt az osztályt sem, (Helyeslés balfelől.) hanem emeljük fel mi­hozzánk, szálljunk le ő hozzá a felvilágosításnak, a szeretetnek eszközeivel (Helyeslés balfelől.) és kapcsoljuk össze a munkásosztály érdekét a pol­gári társadalom érdekével. (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) Én nem most először hirdetem ezt. Méltóztas­sék megengedni, hogy egy rövid idézetet mutassak be évek hosszú sora előtti időből, hogy mi volt az álláspontom ebben a kérdésben akkor. Hogy ma ugyanaz az álláspontom, azt, gondolom, felesleges hangsúlyoznom. Volt a magyar katholikus egyháznak egy ma­gas szárnyalású főpapja, boldogult Várossy érsek, aki igazi püspök volt a szó legnemesebb értelmé­ben s aki működésének nagy részét a katholikus évi május hó 20-án, csütörtökön. legényegyletek szervezésére és irányítására fordí­totta. Ezzel a fenkölt szellemű érsekkel működtem együtt, mint az államhatalom képviselője, támoga­tólag az ő akciójában és amikor 1906 Szent István­napján az Országos Katholikus Központi Legény­egylet ötvenéves jubileumát tartotta, nekem jutott a szerencse akkori állásomból folyólag mint minis­teri tarácsosnak, hogy a kormányt ezen ünnepélyen képviseljem. Legyen szabad, t. Nemzetgyűlés akkori az érsek ur üdvözlő beszédére adott válaszom be­fejező részéből egy rövid idézetet itt felolvasnom. (Olvassa): »Ez az ifjúság, mely körülseregli a kü­lönböző egyházak által az önök által létesített egy­let mirt'jára szervesett egyleteket, ez az ifjúság Istennek kedves cselekedetet végez, a hazának és önmagának hasznosat. Vajha szellem, mely ki­induló pontja volt ennek a testületnek, az a szel­lem, mely az Istenbe vetett bizodalmat kereste a munka alapjául, mélyebb rétegeket szántana a magyar iparos közönségben. Akkor azok a tév­tanok, amelyeket ipari munkások körében hirdet­nek nemzetközileg, melyek a társadalmi rend fel­forgatására irányulnak, ki lesznek küszöbölve. Csak nemzeti alapon erősödhetünk meg gazdasá­gilag. Aki Istenét imádja bármely felekezet tanai szerint. (Élénk helyeslés balfelől.) az a munkát meg­becsülni fogja és akkor visszatérve arra a mesére, mit a főtisztelendő és nagyméltóságú érsek ur Emiltett, a szép királynét trónjáról elűzni nem fogják soha, a szép királynőnek nem lesz szüksége arra, hogy száműzetéséből visszahozzák trónjára, trón­ján fog maradni, megszilárdult trónon, mert alatt­valói a munka nemes lovagjai lesznek«. T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a rövid idézette akarom jellemezni akkori felfogásomat. Egész közéleti működésemen, magánéletemen végig, a valláserkölcsi nevelésben láttam, látom és fogom látni mindig a társadalmi rend alapjait. (Élénk helyeslés.) És mert eltérítették a tömegeket a val­láserkölcsi alapoktól, mert Istentől távolították el a tömegeket, azért volt lehetséges a felfordulás. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés és taps.) Usetty Ferenc : Éljen Szterényi 1 B. Szterényi József: Es ha a város vezetésé­ben t. képviselőtársam a tegnap felolvasott kör­levélből azt méltóztatott következtetni . . ., Usetty Ferenc : 1919 február 4-én kelt. B. Szterényi József :... hogy a város veze­tése eltért ettől a valláserkölcsi alaptól. Griger Miklós: Pedig ugy van! B. Szterényi József : Hát én koncedálom, hogy ugy van, de legyünk itt is igazságosak, t. Nem­zetgyűlés. Az 1919-ik évi februári időpont a hal­latlan terror korszaka volt, amikor méltóztatnak emlékezni, hogy minő módon kezeltetett minden hatóság, amikor kirendelték az állami tisztviselői kart és minden köztisztviselői kart a tüntető körmenetekre, amikor politikai megbízottakat ál­lítottak minden hatóság élére ellenőrzésül. Abból az időből ered az is, — igen helyesen méltóztatik megjegyezni — hogy Bokányi Budapestnek kor­mánybiztosa, vagy nem tudom mije volt. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom