Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-67
A Nemzetgyűlés 67. ülése 1920. riumhoz nevezték ki államtitkárnak. Nemsokára rá ezt a szerződést az Áruforgalmival megkötötték. Röviden el fogom mondani, milyen feltételek mellett jött létre, a szerződés. Effektuálva nem lett, — ez nem tartozik a dolog lényegéhez — mert az Áruforgalmi Bt. nem tudott kötelezettségének 'eleget tenni és az állam január 20-án élt avval a jogával, hogy visszavonja ezt a szerződést. De az erkölcstelenség — nem tudom más szóval nevezni •— magában a lényegben van, hogy t. i. az állam tényleg ilyen szerződést megkötött. A szerződésből egyes pontokat a praecizitás kedvéért fel fogok olvasni. Az Áruforgalmi Rt. kötelezettségei a következők (olvassa) : »Cím köteles a fent körülirt szerződésben lekötött élelmiszereket és terményeket átvenni és azokat Budapestre vagy a közélelmezési ministerium által meghatározandó helyre elszallitani. Hozzájárulok ahhoz, hogy a lekötött élelmiszerek és termények egy részét, legfeljebb azoknak nemenkinti 50 százalékát külföldre az esetenként külön-külön kérendő hozzájárulásom, illetve kiviteli engedélyem alapján exportálhassam.« Itt óriási haszonrészesedést ad, mert exportra, tehát üzletre ad neki engedélyt. (Tovább olvassa) : »A termények és élelmiszerek azon felerésze után, amely feltétlenül a közélelmezési ministerium rendelkezésére fog állani, a közélelmezési ministerium Cimnek csak az átvétellel és a felszállitással járó effektiv költséget fogja megtéríteni részletes elszámolás alapján. A terményeknek és élelmiszereknek másik felerésze után, melyet részben vagy egészben hozzájárulásommal külföldre exportál, a közélelmezési ministerium Címnek az átvétellel és felszállitással járó költségeken felül hét százalék jutalékot fog megtéríteni.« (Mozgás.) B. Szterényi József: A költségeken felül! Őrgr. Pallavicini György (tovább olvassa) : Ez a 7% jutalék Címnek akkor is megtérítendő lesz, ha a szóbanforgó felerész külföldre nem exportálódnék.« Ez igy megy tovább. Nem akarom az igen t. Nemzetgyűlés idejét e kérdésnek túlságos részletekbe menő tárgyalásával elrabolni, csak még egy igen érdekes részletre akarok rámutatni, ahol egy ötmillió lirás hitelről van szó. Ez igy szól (olvassa) : »Az öt millió lira hitel után hat hónapra 6'5% jutalékot és 2% lekötési jutalékot biztositott.« Tehát az összesen 85% egy félévre, vagyis 17% egy esztendőre. (Mozgás.) »Cím a lira hitel lejárati értékével tehát ötmillió lírával a közélelmezési mmisteriumpt egy lira számián megterheli.« Ugyanakkor ez a szerződés biztosit ötven millió koronát lebélyegzetten pénzben, mint kamatmentes kölcsönt az Áruforgalmi Rt.-nak. Mint Emiltettem, ez a szerződés azért, mert az Áruforgalmi Rt. nem tudott annak eleget tenni, január 20-án visszavonatott, de az állam tényleg odaadta magát arra, hogy ilyen szerződést kössön. Ezt azért emlitem meg, mert érdekes világot vet arra, ami most történt. (Halljuk ! Halljuk !) évi Junius hó 25-én, pénteken. 571 Tudjuk, hogy a gabonarendelet igen élénk visszhangot keltett itt a Nemzetgyűlésen is. Gaal Gaszton igen t. barátom roppant érdekesen fej tette ki, a gazdaközönség álláspontját és ha én az ő nagyon intranzigens álláspontját mindenben nem is fogadom el, de áll az, hogy a gazdaközönséggel szemben nagy igazságtalanság történik és áll az, hogy a gazdaközönség a későbbi értekezleteken ezeknek az áldozatoknak nagy részét szivesen vállalta és vállalja, mert belátja, hogy akkor, amikor az ország ily nagy bajban van, dacára annak, hogy a főteher őt érinti, mégis nagy áldozatokra kell hajlandónak lennie. Ugyanakkor azonban, bár a gazdákat különköző ankéteken és a közélelmezési tanácson is meghallgatták, mégis fait accomplit elé állitották őket. A közélelmezésügyi minister ur akkoríban a közélelmezési tanács ülésén megígérte, hogy mielőtt ez a rendelet megjelennék, azt a Házban be fogja mutatni vagy legalább is amikor megjelenik, a Házban ismeretni fojga. Ez, sajnos, nem történt meg. Kezemben van ellenben a Fővárosi Malomegyesületnek levele, melyet Erdélyi Zsigmond irt, akivel a Malomegyesület tárgyalásokba bocsátkozott. Erdéhd Zsigmond Ipolyi-Keller Gyula nyűg. államtitkárnak, az Áruforgalmi Rt. igazgatójának megbizottj a, az Áruforgalmi Rt.-nak egy igazgatója. Kénytelen vagyok ebből a levélből egyes részleteket felolvasni. (Halljuk ! Halljuk !) Nem is levél ez, hanem .... B. Szterényi József : Kötlevél ! Őrgr. Pallavicini György : . . . olyan kötlevélféle,megállapodások leszögezése. Ezt irja a Malomegyesület (olvassa) : »Tegnapi tárgyalásaink megrögzítése céljából van szerencsém igen t. igazgató úrral a következőket közölni : Szives felszólítására f. hó 25-én, a Magyar Fővárosi Malomegyesület helyiségében találkoztak önnel Langfelder Ede, Bacher Emil, Schecker S. Lipót és Stux Sándor vezérigazgató urak, hogy mindkét részről kötelezettség nélkül . . . (Zaj a középen.) Elnök ". Kérem a- képviselő urat, szíveskedjék egy kissé hangosabban beszélni. Őrgr. Pallavicini György : ... fesztelen eszmecserét folytassunk azon irányelvekről és szükségeseknek látszó intézkedésekről, melyeknek szem előtt tartása, illetőleg megtétele az idei gabonatermés malmi feldolgozására vonatkozólag célszerűnek látszik. A folytatott megbeszélések lényegileg a következőkben foglalhatók össze. Igen t. igazgató ur volt szives a megjelentekkel bizalmasan közölni, hogy az illetékes szakministeriumok behatóan foglalkoznak azon irányelvekkel, melyek szerint az idei gabonatermés összegyűjtése, forgalombahozatala és feldolgozása szabályoztatni fog és hogy az erre vonatkozó rendeletek legközelebb meg fognak jelenni. A kormány elhatározásai, rendeletei még nem véglegesek, azonban az már véglegesen elhatározottnak látszik, hogy az idei termés összegyűjtésének, forgalombahozatalának és feldolgozásának lebonyolításával a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-társasága fog 72*
