Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-67
572 . A Nemzetgyűlés 67. ülése 1920. évi június hó 25-én, pénteken. megbízatni.« (Zaj és felkiáltások a középen: Hallatlan !) A rendelet még nem volt meg, az irányelvek még nem voltak meg, de az Áruforgalmi, az biztos. (Zaj.) »Ennek a társaságnak az elnöke IpolyiKeller Gyula nyűg. államtitkár, felszólította önt«, t. i. Erdélyi urat, »hogy munkatársai sorába lépjen, mire ön ebbeli készségét bizonyos előfeltételekhez kötötte ; egyúttal előadta terveit az államtitkár urnák, az ön nézete szerint szükséges berendezések és intézkedések megtételéről. Ezen előadás alapján ön megbízást kapott az államtitkár úrtól arra, hogy a malom képviselőivel kötelezettség nélküli megbeszélést folytasson e tárgyban és az államtitkár úrral megbeszélése eredményét közölje.« Usetty Ferencz: Hallatlan! (Halljuk! Halljuk !) Őrgr. Pallavicini György : Szóval méltóztatnak látni, hogy minden bizonytalan volt, de biztos volt az Áruforgalmi Rt. Ezt le akarom még egy szerszegezni. (Tovább olvassa) : »A kormány meg van Győződve arról, hogy az idei termésű gabona forgalmát szabaddá nem teheti.« Itt a Házban azt mondta, hogy szabad forgalom lesz. Bodor György : Ez még május 25-én volt, annak már egy hónapja. Azóta megváltozott. (Mozgás.)^ Őrgr. Pallavicini György (Tovább olvassa) : »Másrészt nyomós okai vannak arra, hogy a teljesen kötött forgalmat fenn ne tartsa. Hogy részleteiben mily elhatározásokra fog jutni a kormány a gabonaforgalomra nézve, arról a legközelebb megjelenő rendeletek fognak teltes tájékozást nyújtani, ön azonban nincs azon helyzetben, hogy ezeket ma már ismertesse.« Ez annyit jelent, hogy ő már tudta, »A gabonagyüjtésről a Magyar Szövetkezeti Központ Áruforgalmi Rt. lesz hivatva gondoskodni. Hogy ezt mily módon óhajtja és fogja megoldani, annak részletei mindenesetre a rendeletben lesznek lefektetve. A kérdés ezen oldalára ezúttal bővebben kitérni nem óhajtok, csupán az összegyűjtött gabonának a feldolgozó malmokba való juttatásáról, a malmokban való feldolgozásáról a kész őrlemények elosztásáról és forgalombahozataláról óhajtja tervét kifejtem. Nézete szerint — t. i. Erdélyi igazgató nézete szerint és itt válaszolok Bodor t. képviselő urnák — a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága a jelenlegi szervezetében nem alkalmas arra, hogy a gabonagyüjtést követő terheket szakszerűen és olymódon irányithassa, amint az a közérdeknek és az érdekelteknek legjobban megfelel. Ilyen szervezetet a rendelkezésre álló rövid idő alatt megteremteni nem lehet, — ebben teljesen igaza van, ezt mindenki tudja — »de nem is látszik kívánatosnak .... (Egy hang jóbbfélől : Ki mondja ezt ?).. . Erdélyi az Áruforgalmi igazgatója, » de nem is látszik kívánatosnak, hogy az áruforgalomnak itt ismét olyan szerve létesüljön, amire a háború tartama alatt volt szükség és amely az érdekeltek körén kivül állva, annak tevékenységét túlságosan befolyásolja. Ez sem a köznek, sem az érdekelteknek hasznára nem válik.« Ez teljesen így áll és mégis megtörtént. »Ha ma még nem is térhetünk át a szabadforgalomra, legalább azon utat kell elérni, . . . stb. Ezen célt ön ugy véli leginkább elérhetőnek, hogy az érdekeltek alapítsanak az állam részvételével egy szindikátust, es tleg részvénytársaságot, amely hivatva volna a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságától összegyűjtött gabonát átvenni, a vámgabona összegyűjtéséről. gondoskodni, feldolgozás végett az összes célszerűségi szempontok szemelőtt tartásával malmokba irányítani«—tehát monopólium •— »a gabonát a malmokban feldolgozni a kész őrleményeket a közélelmezésügyi ministerium utasítása, illetve rendelkezései szerint a . fogyasztásnak átadni, végül a kivitelre kerülő mennyiségeket a külföldön elhelyezni és ezek elszállításáról ogndoskodni.« Igen t. Nemzetgyűlés ! Ugyebár ez fesztelen megbeszélés volt, amely az Áruforgalmi Rt. irányelveit állapította meg. De a rendeletből, amely megjelent, ugy látom, hogy ezek a tervek el lettek fogadva, mert ha a 20. §-t nézzük, abból azt kell látni, hogy ez a szindikátus tényleg megalakult. Hogy a részvénytársaság nem alakult meg, azt valószínűnek tartom, mert hiszen egy részvénytársaságot csak nyilvánosság előtt lehet alapítani és egy szindikátus sokkal alkalmasabb formaennek az üzletnek lebonyolítására. Ha ez a szindikátus megalakult, amit a 20. §-ból következtetve, valószínűnek tartok, akkor hogy áll ma a helyzet ? Akkor az Áruforgalmi Részvénytársaság, amely nem képes ezen egész gabonaakciót saját maga lebonyolítani, — alapított egy szindikátust, tehát két szerv van egy helyett és az érdekes dolog az, hogy a gabonagyüjtést és a lebonyolítást ugyanazok az emberek és ugyanazok a szervek fogják végezni, mint eddig, t. i. átvették a H. T.-nek öszszes apparátusát. Huszár Elemér: Csak drágábban! Őrgr. Pallavicini György: Tehát még egy drágitási szerv létesíttetett : az Áruforgalmi Részvénytársaság és teljesen ugyanazok dolgoznak, akik hat éven át a gazdaközönséget zsarolták. (Egy hang jobb felől : A szövetkezetek átveszik a vidéken.) A szövetkezetek veszik a gabonát, ez más kérdés. Az apparátust a Haditermény emberei fogják csinálni. (Ellenmondások jobb felől.) Bocsánatot kérek ez igy van. (Zaj.) Elnök : Méltóztassanak csendben lenni, képviselő urak ! Őrgr. Pallavicini György : Az 4787/920. M. E. rendelet 20. szakasza következőket mondja (olvassa) : »Eladás céljaira búzát, rozsot, kétszeres, valamint ezek őrleményeit, sem kereskedő, sem más nem vásárolhat, kivéve azokat a malomvállalatokat, amelyek gabona vásárlására és az őrlemények forgalombahozatalára a közélelmezésügyi ministertől engedélyt kaptak.« Ebből azt látom, hogy a szindikátus megva» ; látom ezt annál inkább, mert tegnap volt egy malomgyülés, ahol a vidéki és a budapesti mai-