Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-67

572 . A Nemzetgyűlés 67. ülése 1920. évi június hó 25-én, pénteken. megbízatni.« (Zaj és felkiáltások a középen: Hallat­lan !) A rendelet még nem volt meg, az irányelvek még nem voltak meg, de az Áruforgalmi, az biztos. (Zaj.) »Ennek a társaságnak az elnöke Ipolyi­Keller Gyula nyűg. államtitkár, felszólította önt«, t. i. Erdélyi urat, »hogy munkatársai sorába lépjen, mire ön ebbeli készségét bizonyos előfeltételekhez kötötte ; egyúttal előadta terveit az államtitkár urnák, az ön nézete szerint szükséges berendezések és intézkedések megtételéről. Ezen előadás alapján ön megbízást kapott az államtitkár úrtól arra, hogy a malom képviselőivel kötelezettség nélküli meg­beszélést folytasson e tárgyban és az államtitkár úrral megbeszélése eredményét közölje.« Usetty Ferencz: Hallatlan! (Halljuk! Hall­juk !) Őrgr. Pallavicini György : Szóval méltóztatnak látni, hogy minden bizonytalan volt, de biztos volt az Áruforgalmi Rt. Ezt le akarom még egy szersze­gezni. (Tovább olvassa) : »A kormány meg van Győződve arról, hogy az idei termésű gabona forgal­mát szabaddá nem teheti.« Itt a Házban azt mondta, hogy szabad forgalom lesz. Bodor György : Ez még május 25-én volt, an­nak már egy hónapja. Azóta megváltozott. (Moz­gás.)^ Őrgr. Pallavicini György (Tovább olvassa) : »Másrészt nyomós okai vannak arra, hogy a telje­sen kötött forgalmat fenn ne tartsa. Hogy részle­teiben mily elhatározásokra fog jutni a kormány a gabonaforgalomra nézve, arról a legközelebb meg­jelenő rendeletek fognak teltes tájékozást nyújtani, ön azonban nincs azon helyzetben, hogy ezeket ma már ismertesse.« Ez annyit jelent, hogy ő már tudta, »A gabonagyüjtésről a Magyar Szövetkezeti Központ Áruforgalmi Rt. lesz hivatva gondos­kodni. Hogy ezt mily módon óhajtja és fogja meg­oldani, annak részletei mindenesetre a rendeletben lesznek lefektetve. A kérdés ezen oldalára ezúttal bővebben kitérni nem óhajtok, csupán az össze­gyűjtött gabonának a feldolgozó malmokba való juttatásáról, a malmokban való feldolgozásáról a kész őrlemények elosztásáról és forgalombahoza­taláról óhajtja tervét kifejtem. Nézete szerint — t. i. Erdélyi igazgató nézete szerint és itt válaszolok Bodor t. képviselő urnák — a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága a jelenlegi szervezetében nem alkalmas arra, hogy a gabonagyüjtést követő ter­heket szakszerűen és olymódon irányithassa, amint az a közérdeknek és az érdekelteknek legjobban megfelel. Ilyen szervezetet a rendelkezésre álló rövid idő alatt megteremteni nem lehet, — ebben teljesen igaza van, ezt mindenki tudja — »de nem is látszik kívánatosnak .... (Egy hang jóbbfélől : Ki mondja ezt ?).. . Erdélyi az Áruforgalmi igaz­gatója, » de nem is látszik kívánatosnak, hogy az áruforgalomnak itt ismét olyan szerve létesüljön, amire a háború tartama alatt volt szükség és amely az érdekeltek körén kivül állva, annak tevékenysé­gét túlságosan befolyásolja. Ez sem a köznek, sem az érdekelteknek hasznára nem válik.« Ez teljesen így áll és mégis megtörtént. »Ha ma még nem is térhetünk át a szabadforgalomra, legalább azon utat kell elérni, . . . stb. Ezen célt ön ugy véli leg­inkább elérhetőnek, hogy az érdekeltek alapítsa­nak az állam részvételével egy szindikátust, es t­leg részvénytársaságot, amely hivatva volna a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rész­vénytársaságától összegyűjtött gabonát átvenni, a vámgabona összegyűjtéséről. gondoskodni, fel­dolgozás végett az összes célszerűségi szempontok szemelőtt tartásával malmokba irányítani«—tehát monopólium •— »a gabonát a malmokban feldol­gozni a kész őrleményeket a közélelmezésügyi mi­nisterium utasítása, illetve rendelkezései szerint a . fogyasztásnak átadni, végül a kivitelre kerülő mennyiségeket a külföldön elhelyezni és ezek el­szállításáról ogndoskodni.« Igen t. Nemzetgyűlés ! Ugyebár ez fesztelen megbeszélés volt, amely az Áruforgalmi Rt. irány­elveit állapította meg. De a rendeletből, amely meg­jelent, ugy látom, hogy ezek a tervek el lettek fo­gadva, mert ha a 20. §-t nézzük, abból azt kell látni, hogy ez a szindikátus tényleg megalakult. Hogy a részvénytársaság nem alakult meg, azt valószínűnek tartom, mert hiszen egy részvénytár­saságot csak nyilvánosság előtt lehet alapítani és egy szindikátus sokkal alkalmasabb forma­ennek az üzletnek lebonyolítására. Ha ez a szindi­kátus megalakult, amit a 20. §-ból következtetve, valószínűnek tartok, akkor hogy áll ma a helyzet ? Akkor az Áruforgalmi Részvénytársaság, amely nem képes ezen egész gabonaakciót saját maga le­bonyolítani, — alapított egy szindikátust, tehát két szerv van egy helyett és az érdekes dolog az, hogy a gabonagyüjtést és a lebonyolítást ugyan­azok az emberek és ugyanazok a szervek fogják végezni, mint eddig, t. i. átvették a H. T.-nek ösz­szes apparátusát. Huszár Elemér: Csak drágábban! Őrgr. Pallavicini György: Tehát még egy drágitási szerv létesíttetett : az Áruforgalmi Rész­vénytársaság és teljesen ugyanazok dolgoznak, akik hat éven át a gazdaközönséget zsarolták. (Egy hang jobb felől : A szövetkezetek átveszik a vidé­ken.) A szövetkezetek veszik a gabonát, ez más kérdés. Az apparátust a Haditermény emberei fog­ják csinálni. (Ellenmondások jobb felől.) Bocsánatot kérek ez igy van. (Zaj.) Elnök : Méltóztassanak csendben lenni, kép­viselő urak ! Őrgr. Pallavicini György : Az 4787/920. M. E. rendelet 20. szakasza következőket mondja (ol­vassa) : »Eladás céljaira búzát, rozsot, kétszeres, valamint ezek őrleményeit, sem kereskedő, sem más nem vásárolhat, kivéve azokat a malomvállalato­kat, amelyek gabona vásárlására és az őrlemények forgalombahozatalára a közélelmezésügyi minis­tertől engedélyt kaptak.« Ebből azt látom, hogy a szindikátus megva» ; látom ezt annál inkább, mert tegnap volt egy malomgyülés, ahol a vidéki és a budapesti mai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom