Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

560 A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június íaó 23-án. szerdán. szagban a jogrend helyreálljon, a benső konszoli­dáció meginduljon és az érvényben lévő törvények, jogszabályok, legfelsőbb bírósági döntvények és határozatok szellemében, azok intenciójához ké­pest működjék a kormány és a kormánynak minden hivatala, minden szerve és közege. (Igaz ! Ugy van ! jobb felöl.) A kormányzó ur nem régen hangsúlyozta azt, hogy alkotmányunknak és törvényeinknek minden betűjéhez szigorúan ragaszkodik és ha valami külső kényszer folytán ezen nemes elhatározásában aka­dályozva volna, levonja a konzekvenciát. Természetes, hogy a kormánynak s a kor­mány minden tagjának ugyanigy kell gondol­koznia és ugyanigy kell cselekednie. Megdöbbenés­sel tapasztaltam azonban, hogy az igen t. belügy­minister ur a törvényt és jogszabályt nem respek­tálja, sőt alantas közegeinek törvénytelen csele­kedeteit is szankcionálja. A közelmúlt napokban tudomá hoztam a belügyminister urnák, hogy a községi képviselő­testületek mandátuma lejárt. (Felkiáltások jobb­felöl : Az egész országban !) Igen, az egész ország­ban, mert a/ 1886 : XXII. fcc. szerint hat évre választatnak a választójogon képviselőtestületi tagok és ugyancsak — évről-évre a névjegyzék kiigazítása mellett — a virilis jogon tagok. A leg­utóbbi képviselőválasztás 1912-ben volt, ennek a képviselőtestületnek tehát 1918. év őszén lejárt a mandátuma. A virilis jogú tagok, mivel az adó­cenzus legutoljára csak 1917-ben volt megállapítva, mert hiszen adőösszeirás sem történt azóta igen sok községben (ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) és így nem lehetett kiigazítani a névjegyzéket, 1917-ben szintén elvesztették mandátumukat. Egy ilyen mandátum nélküli képviselőtestület vezethet kisebb ügyeket, de jegyzőválasztást a községben semmi körülmények között sem. Budaváry László : Igazsága van ! ugy van ! Mindenütt választják most is a jegyzőket. Milcsevics János: Én figyelmeztetem a bel­ügyminister urat, hogy nem engedhető meg az, hogy a közsegbeli képviselőtestület örökös jogú jegyzőt válasszon. Sőt felolvastam egy idevonat­kozó közigazgatási bírósági elvi jelentőségű dönt­vényt is, amely a következőképen hangzik (ol­vassa) : »A községi képviselőtestület, amelynek megbízatása a törvény rendelkezéseihez képest már lejárt, az uj képviselőtestület megalakulásáig a hatáskörébe utalt teendők ellátására csak any­nyiban tekinthető jogosítottnak, amennyiben a szükség és a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása ezt indokolttá teszi. Ez a jogosultság azonban semmiképen sem terjeszthető ki addig, hogy az életfogytig való érvénnyel biró jegyzővá­lasztás a törvényes jogosultságot már nélkülöző képviselőtestület által eszközöltessék.« Amidőn ezt is felolvastam, a belügyminister ur a következő választ adta : »Forradalmi állapot van még ma is. Nemcsak, hogy a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű döntvényeit, hanem még a törvényeket sem respektáljuk és olyan szigo­rúan, mint a hogy te kívánod, nem alkalmazhat­juk.« Engedelmet kérek, egy belügyministernek igy nyilatkozni nem szabad. (Ugy van ! Ugy van !) Annak a belügyministernek, egy pillanatig sincs helye a bársonyszékben akkor, amikor tudva törvénytelenséget cselekszik. Én példával illusz­tráltam a dolgot, elmondottam, hogy Cinkota köz­ségben 19-én jegyzőválasztás lesz és elmondottam a belügyminister urnák azt is, hogy ez a jegyző­választás törvénytelen, amint az előbb felhozott indokaim bizonyítják. Gaal Gaszton : Panasszal nem lehet támadni ! Milcsevics János : De tudva a belügyminister­nek a törvénytelenséget megengedni nem szabad és miután tudomást szerzett erről, kötelessége lett* volna megakadályozni. Nem tette, a jegyzőválasz­tás megtörtént. Érdekes azonban, hogy a járási fő­szolgabírónak több jogérzéke volt, mert mielőtt megnyitotta volna a közgyűlést, azt mondta : »Az önök mandátuma lejárt. Hivatva érzik-e ma­gukat arra, hogy ennek dacára jegyzőt válasz ­szanak ?« Természetesen az illetők azt mondták : Oh igen, hogyne, hivatva érezzük magunkat, — és igy megtörtént a jegyzőválasztás. Budaváry László : Igy történt Pestújhelyen is ! Milcsevics János : A belügyminister ur nem respektálja azt a törvényjavaslatot sem, amelyet már mi megszavaztunk és amely nemsokára talán szentesítést is nyer s amely aít mondja : »Mind­addig, míg az első bekezdésben említett, illetve a státusrendezéssel kapcsolatos törvény hatályba nem lép, a már rendszeresített ez idő szerint üre­sedésben lévő vagy ezután megüresedő állásokat egyáltalán nem szabad betölteni.« Amennyiben valamely megüresedett állás munkakörének ellátására elkerülhetetlenül szük­ség van, ennek a munkakörnek ellátásával ideig­lenesen egy már alkalmazásban állott, ilyennek hiányában pedig valamely menekült és eddig még el nem helyezett állami, államvasuti, vagy vármegyei tisztviselőt, illetve egyéb alkalmazot­tat kell megbízni, akinek javadalmazása és cím­zése azonban e megbízatás következtében nem ráltozhatik«. Erre nézve kijelentette a belügyminister ur, hogy ennek dacára, valamint annak dacára, hogy a ministertanács is kiadott egy rendele­tet, mely szerint az üresedésben levő állásokat nem szabad és nem lehet betölteni, ő megen­gedte Pest vármegyének is, hogy betölthesse az üresedésben lévő állásokat s a legutóbbi köz­gyűlésen ezeket ar üresedésben levő állásokat be is töltötték. Tovább megyek, t. Nemzetgyűlés! A bel­ügyminister ur a rendőrségi tisztviselőállások betöltésénél szintén törvénytelenséget és sza­bálytalanságot követett el, mert rendőrkapitá­nyoknak kinevezett pénzügyi segódtitkárt, nyu­galmazott, nem tudom milyen kiskivatalnokot, holott ugyanez a törvény azt mondja : »Mind­addig, mig az első bekezdésben Emiltett törvény hatályba nem lép, a már alkalmazásban álló

Next

/
Oldalképek
Tartalom