Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

540 A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. hogy a közszolgálati alkalmazottak hivataluk színhelyén, ott, ahol hivataluk van, láttatnak el a beszerzési csoportjaik vagy jóléti intézményeik által a rendelkezésükre bocsátott természetbeni ellátással, ugy ebben az esetben is csak ez történt meg és különben is nyomon követte a zsir-, czukor-, burgonya- és liszt-ellátás tekintetében a budapesti ellátást, ugy hogy két nappal utóbb ők is megkapták. Megjegyzendő, hogy már március havában megkapták a váciak is a burgonyát és a cukrot, április hónapra a lisztet és zsirt és pedig ugyanakkor, a mikor az interpelláló nemzetgyűlési képviselő ur az interpellációját megtette, a váciak szintén el voltak e tekintetben látva. Az elmaradt mennyiség kiutalása nagyrészben április hónapban megtörtént és ott, ahol némi visszamaradás volt, a visszamaradottak ellátása érdekében az Emiltett kormányrendelet 5. §-ának megfelelően olyképen történt intézkedés, hogy az elmaradt élelmiszermennyiségek után a kedvezményes árnak megfelelő összeg az illetőknek kifizettetett. E kifizetések már május havában megindultak és máris a befejezésükhöz közelednek. Természetes, hogy ez hosszas adminisztrativ munkát igényel. Azért nyúlt e kifizetések megkezkezdése május haváig, mert egyéni összeirás vált szükségessé, az egyes alkalmazottak családtagjaik számához és a kiutalt és a tényleg igénybevett élelmiszer mennyiségekhez képest más-más pénzbeli követeléseket igényeltek. Ez egy olyan adminisztrativ munkát kívánt, amely minden sürgetés és a tisztviselők minden odaadó kartársi buzgósága ellenére sem volt májusban befejezhető ; de most már az ellátmányok megtérítése is majdnem befejezést nyer. Weiss Konrád : Mi lesz a vasutasok segélyezésével ? Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: Kérem, méltóztassék az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urnák Hornyánszky Zoltán képviselő ur interpellációjára adott válaszát igen vagy nem 1 (Igen !) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a kereskedelemügyi minister ur válasza Pákozdy András képviselő ur interpellációjára. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Pákozdy András nemzetgyűlési képviselő ur a következő interpellációt intézte hozzám (olvassa) : »Felkérem az igen t. kereskedelemügyi minister urat, méltóztassék tudomásul venni a vidéki kisiparosság abbeli kérését, hogy részükre állami támogatás, vagy hitelnyújtás mellett mód adassék az üzemükhöz szükséges gépek vagy anyagoknak közvetlenül a termelőtől való beszerezhetésére«. Hogy mennyiben tudok a kérésnek eleget tenni, erre vonatkozólag intéz kérdést hozzám. Erre vonatkozólag a következőket vagyok bátor előadni : Az ipari termelés terén a két forradalom és a román megszállás után a szénmizériákon és a nyersanyagbeszerzés nehézségein kivül a kis- és középiparnál még a tőkeszegénység és 'a szervezetlenség is közrehatott, mint a termelés felvételét gátló tényező. Mivel a kisiparnál a szénkérdés nem bir oly nagy jelentőséggel, a kereskedelemügyi ministerium a kis- és középiparnak nyersanyagokkal való ellátását, továbbá az egyes műhelyeknek a hiányzó szerszámok tekintetében való megsegítését és e részben való támogatását tartotta elsősorban feladatának. Ugyanezt a célt, amely magától kínálkozó .kormányzati és társadalmi feladat, társadalmi utón az iparosság is igyekezett a megvalósítás felé juttatni. A legkülönbözőbb szövetkezeti és egyesületi alapon keletkezett társulások a kisiparosoknak nyersanyaggal és szerszámmal való ellátását tűzték ki feladatukul. Ezek az akciók a blokád miatt, amivel az egész vonalon szembeállottunk és ami a külföldi behozatalt a valutanehézségektől eltekintve is gátolta, a kellő eredményhez nem jutottak. Ezért kívánatosnak látszott, hogy a kormány bizonyos tekintetben kezdeményezői eg lépjen fel olyképen, hogy ezek a szétszórt akciók centralizáltassanak és az állam a kisipar nyersanyag- és szerszámszükségletéről való gondoskodását egy központi organizmus felé irányithassa és azt a maga részéről oly módon támogathassa, hogy az oda bekapcsolódó, szövetkezetekbe tömörült iparosok és azok az iparosok is, akik még szövetkezetekbe tömörülve nincsenek, termelésük felvételének előfeltételeképen különböző nyersanyag- és szerszámellátásban részesülhessenek. A kormány olyképen határozott, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet kebeléből kiváló Ipari Központot kivánta támogatni, a kereskedelmi tárca pedig evégből az ipari hitel terhére 3 milliós üzletrészt jegyzett, amelyre vonatkozóan a statútumok szerint ötszörös felelősség áll fenn, amelyet tehát mint annak 15-szörösét kell felfogni. Ezzel a támogatással, amellett az anyagi erő mellett, amely az iparos-szerszámra az Országos Központi Hitelszövetkezet utján rendelkezésére áll, biztosítani vélte azt a központi szervet, amely a nyersanyag és szerszám beszerzése tekintetében a kisiparnak elsősorban a kezére játszik. Ez az ipari központ lesz hivatva igy szőve fckezetileg egyfelől kapcsolatot keresni a már létező ipari szövetkezetekkel, másfelől azokon a helyeken, ahol még ilyen szövetkezetek nincsenek vagy más szövetkezetek vannak, azok átszervezésére vagy újjáalakítására szövetkezeti központokat teremteni, az ipsr számára a nyersanyagbeszerzéseket folyamatba tenni és a szétosztást az ipari kötelékek felhasználásával eszközölni, mert ezek ismerik a legjobban az egyes iparüzők teljesítőképességét és szükségletét és mindennek figyelembe-