Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

540 A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. hogy a közszolgálati alkalmazottak hivataluk szín­helyén, ott, ahol hivataluk van, láttatnak el a be­szerzési csoportjaik vagy jóléti intézményeik által a rendelkezésükre bocsátott természetbeni ellátás­sal, ugy ebben az esetben is csak ez történt meg és különben is nyomon követte a zsir-, czukor-, burgonya- és liszt-ellátás tekintetében a budapesti ellátást, ugy hogy két nappal utóbb ők is meg­kapták. Megjegyzendő, hogy már március havában megkapták a váciak is a burgonyát és a cukrot, április hónapra a lisztet és zsirt és pedig ugyanak­kor, a mikor az interpelláló nemzetgyűlési képvi­selő ur az interpellációját megtette, a váciak szintén el voltak e tekintetben látva. Az elmaradt mennyiség kiutalása nagyrészben április hónapban megtörtént és ott, ahol némi visszamaradás volt, a visszamaradottak ellátása érdekében az Emiltett kormányrendelet 5. §-ának megfelelően olyképen történt intézkedés, hogy az elmaradt élelmiszermennyiségek után a kedvez­ményes árnak megfelelő összeg az illetőknek ki­fizettetett. E kifizetések már május havában meg­indultak és máris a befejezésükhöz közelednek. Természetes, hogy ez hosszas adminisztrativ munkát igényel. Azért nyúlt e kifizetések megkez­kezdése május haváig, mert egyéni összeirás vált szükségessé, az egyes alkalmazottak családtagjaik számához és a kiutalt és a tényleg igénybevett élelmiszer mennyiségekhez képest más-más pénz­beli követeléseket igényeltek. Ez egy olyan admi­nisztrativ munkát kívánt, amely minden sürgetés és a tisztviselők minden odaadó kartársi buzgósága ellenére sem volt májusban befejezhető ; de most már az ellátmányok megtérítése is majdnem be­fejezést nyer. Weiss Konrád : Mi lesz a vasutasok segélye­zésével ? Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: Kérem, méltóztassék az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urnák Hornyánszky Zoltán képviselő ur interpellációjára adott vála­szát igen vagy nem 1 (Igen !) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a kereskedelemügyi minister ur válasza Pákozdy András képviselő ur interpel­lációjára. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Pákozdy András nemzetgyű­lési képviselő ur a következő interpellációt intézte hozzám (olvassa) : »Felkérem az igen t. kereske­delemügyi minister urat, méltóztassék tudomásul venni a vidéki kisiparosság abbeli kérését, hogy részükre állami támogatás, vagy hitelnyújtás mellett mód adassék az üzemükhöz szükséges gépek vagy anyagoknak közvetlenül a termelőtől való beszerezhetésére«. Hogy mennyiben tudok a kérésnek eleget tenni, erre vonatkozólag intéz kérdést hozzám. Erre vonatkozólag a következőket vagyok bátor előadni : Az ipari termelés terén a két for­radalom és a román megszállás után a szénmizé­riákon és a nyersanyagbeszerzés nehézségein kivül a kis- és középiparnál még a tőkeszegénység és 'a szervezetlenség is közrehatott, mint a termelés felvételét gátló tényező. Mivel a kisiparnál a szén­kérdés nem bir oly nagy jelentőséggel, a keres­kedelemügyi ministerium a kis- és középiparnak nyersanyagokkal való ellátását, továbbá az egyes műhelyeknek a hiányzó szerszámok tekintetében való megsegítését és e részben való támogatását tartotta elsősorban feladatának. Ugyanezt a célt, amely magától kínálkozó .kormányzati és társadalmi feladat, társadalmi utón az iparosság is igyekezett a megvalósítás felé juttatni. A legkülönbözőbb szövetkezeti és egyesületi alapon keletkezett társulások a kis­iparosoknak nyersanyaggal és szerszámmal való ellátását tűzték ki feladatukul. Ezek az akciók a blokád miatt, amivel az egész vonalon szembe­állottunk és ami a külföldi behozatalt a valuta­nehézségektől eltekintve is gátolta, a kellő ered­ményhez nem jutottak. Ezért kívánatosnak lát­szott, hogy a kormány bizonyos tekintetben kezdeményezői eg lépjen fel olyképen, hogy ezek a szétszórt akciók centralizáltassanak és az állam a kisipar nyersanyag- és szerszámszükségletéről való gondoskodását egy központi organizmus felé irányithassa és azt a maga részéről oly módon támogathassa, hogy az oda bekapcsolódó, szövet­kezetekbe tömörült iparosok és azok az iparosok is, akik még szövetkezetekbe tömörülve nincse­nek, termelésük felvételének előfeltételeképen kü­lönböző nyersanyag- és szerszámellátásban része­sülhessenek. A kormány olyképen határozott, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet ke­beléből kiváló Ipari Központot kivánta támogatni, a kereskedelmi tárca pedig evégből az ipari hitel terhére 3 milliós üzletrészt jegyzett, amelyre vonatkozóan a statútumok szerint ötszörös fele­lősség áll fenn, amelyet tehát mint annak 15-szörö­sét kell felfogni. Ezzel a támogatással, amellett az anyagi erő mellett, amely az iparos-szerszámra az Országos Központi Hitelszövetkezet utján rendelkezésére áll, biztosítani vélte azt a központi szervet, amely a nyersanyag és szerszám beszer­zése tekintetében a kisiparnak elsősorban a kezére játszik. Ez az ipari központ lesz hivatva igy szőve fc­kezetileg egyfelől kapcsolatot keresni a már létező ipari szövetkezetekkel, másfelől azokon a helye­ken, ahol még ilyen szövetkezetek nincsenek vagy más szövetkezetek vannak, azok átszervezésére vagy újjáalakítására szövetkezeti központokat teremteni, az ipsr számára a nyersanyagbeszerzé­seket folyamatba tenni és a szétosztást az ipari kötelékek felhasználásával eszközölni, mert ezek ismerik a legjobban az egyes iparüzők teljesítőké­pességét és szükségletét és mindennek figyelembe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom