Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

 Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. 54Í vételével juttatnak a közösen beszerzett és ren­delkezésre álló nyersanyag- és szerszámmennyiség­ből az egyes szövetkezeteknek, ezek pedig hivatva lesznek az egyes tagoknak, az illetőknek teljesítő­képessége, műhelyük berendezettsége és munka­erejükhöz képest ezekből az anyagokból juttatni. Az anyagot az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, ezen bizonyos disztributiv szerv fogja szétosztani és ott, ahol szövetkezetek nincse­nek, az ipartestületek felhasználásával fogják ezt végezni s ebben a disztributiv munkájában szak­választmányok fogják támogatni, amelyek a kis­iparosok köréből, tehát praktikus, gyakorlati iparosemberekből lesznek alkotva, de amelyeknek a működését egyrészt a kisipari ministeri biztos, másrészről magának a központnak szakemberei fogják ellenőrizni. Ilyen módon reméljük a nyersanyag- és a szer­számellátás nehézségeit, ha nem is megoldani, de a kisiparosokra nézve egyrészt a szövetkezésben gyökerező erőnek a felhasználásával, másrészről az államnak támogató kezé"s el enyhíteni és a mai helyzeten lényegesen lendítem. (Helyeslés.) Kérem az interpelláló képviselő urat és a Nemzetgyűlése, méltóztassék válaszomat tudomá­sul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pákozdi András : Igen t. Nemzetgyűlés ! Abban a tudatban, hogy a kormány a kisiparosok­kai szemben meg fogja tenni a teendőit, az igen t. kereskedelemügyi minister urnák a válaszát tudo­másul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, tudomásul /eszi-e a Nemzetgyű­lés a kereskedelemügyi minister urnák válaszát Pákuzdi András képviselő urnák interpellációjára, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A Nemzet­gyűlés tudomásul vette a "választ. Következik a kereskedelemügyi minister ur \álasza Sándor Pál képviselő urnák az interpellá­ciójára. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés Î Sándor Pál nemzetgyűlési kép­viselő ur a Nemzetgyűlés május 19 r iki ülésében a, cseh és magyar vasúti tarifák felemelése, valamint az államvasutak villamosítása ügyében a követ­kező kérdéseket intézte hozzám ; 1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi minis­ter urnák arról, hogy Cseho-Szlovakia felemelte vasúti tarifáit 100%-kal, különösen a szénét 150%-kal ? Ezen konkrét kérdéshez legyen szabad a kö­vetkezőket megjegyeznem. Igenis tudomása van a magyar kormánynak arról, hogy Cseho-Szlová­Jria felemelte általában a vasúti tarifáit 100%-kal, a szén tarifáját pedig 150%-kaL Megállapítottuk ugyan azt is, hogy a széntarifának ezen 150%-os emelése tulaj donképen kiegészitő volt a többi árukra nézve Cseh-Szlovákiában már életbelép­tetett szállitási áremeléshez és igy a cseh vasúti tarifának a saját emelési aránya szempontjából tekinthető harmóniáját ez az áremelés nem za­varta meg. Tudomással birunk arról és az interpelláló képviselő úrral teljesen egy nézeten vagyunk abban a tekintetben, hogy ezen tarifaemelés az ostraui medencéből, (Közbekiáltások : És Németországból !) továbbá transité Németországból jövő szén árát lényegesen meg fogja drágitani és ennek következ­tében gazdasági életünkre károsan fog hatni és mint drágitó tényező fog közreműködni. Vizsgálva az interpelláló képviselő urnák az interpellációt kiséró beszédében foglalt fejtege­téseket, a külügyminister úrral egye tér toleg mér­legelés tárgyává tettük azt is, hogy ezen tarifa eme­lése cseh részről nem ütközik-e a magyar részről is már aláirt békeszerződés 207. §-ába. Meg kellett állapítanunk, hogy egyrészt a cseh Szlovákország­ban többször történt emelések során a szeme nézve alacsonyabb százalékú emelések léptek életbe, mint egyéb árukra és igy a szén most eszközölt felemelés az előzőiméi a szénszállítmá­nyok javára engedélyezem különbözetet látszik kiegyenlíteni, másrészt azt, hogy a mosL végre­hajtott tarifaemelés általános érvényű. Ennek kö­vetkeztében a külügyminister unal egye^ertőleg abban a felfogásban vagyunk, hogy ezen tarifa­emelés ellen felszólalni, vagy azt egyáLalában dip­lomáciai irton szóvátenni ezúttal módunkban nem áh. Ez okból arra, hogy mi direkt felszólalás utján próbáljuk érdekeinknek érvényt szerezni, az általam elmondottak szerint és a küiügyministerrei egyet­értőleg, kilátást nem is nyújthatok ; másrészt azon­ban megnyugtathatom az igen t. interpelláló kép­viselő urat arra nézve, hogy minden utat és eszközt, amelyet a fegyverszüneti stádiumban már alkal­mazásba vectünk, hogy ugy a sziléziai, mint az osztraui medencéből a magyar szükségletekre sze­net kaphassunk, most is igénybe kívánunk venni és reméljük, hogy ezek az utak ezentúl is járhatók­nak fognak bizonyulni. Tekintettel arra, hogy a Nutt ezredes vezetése alatt működő nemzetközi szénbizottság a sziléziai medencékből a cséplésre máris háromezer vagon szenet utalt ki, amely szénmennyiségnek az elszállítása már meg is indult, tekintettel továbbá arra, hogy ugyanez az interna­cionális bizottság további igen jelentékeny, a há­romezer vagonos cséplőszénmennyiséget meg­haladó szénmennyiségeknek kibocsátására máris elvileg hajlandónak mutatkozott : attól a pillanat­tól, amint a szállitási nehézségek kérdése megold­hatóvá vált, a legjobb reménységgel vagyok el­telve szénhelyzetünk javulása iránt, bár a valuta ris diszparitások következtében a külföldi szénimportra túlsókat alapítani szerintem nem volna indo­kolt. Mert elsősorban a sziléziai és az osztraui me­dencékből a szénimportot lehetőleg a kokszimport irányába kell redukálnunk avégből, hogy vasipa­runk az e tekintetben szükséges üzemanyaghoz hozzájuthasson. A mélyen t. interpelláló képviselő ur azon további kérdésére, hogy (olvassa) ; »hajlandó

Next

/
Oldalképek
Tartalom