Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán, 537 most végzünk, a végleges pénzügyi törvényhozás, amelyre szükség van. Ez csak a bevezetés. Most csak arról van szó, hogy amit momentán tudunk javítani pénzügyi igazgatásunkba és adóztatásunkban, azt momentán csináljuk meg. Ez már maga is meglehetősen nagy munka, amint megGyőződhetik róla a Nemzetgyűlés akkor, ha ezeket a javaslatokat át méltóztatik tanulmányozni. Az igazi nagy munka évekbe fog kerülni. Hiszen azt csak nem lehet elképzelni, hogy egy 18 vármegyés országban ezt a horribilis terhet ugy lehessen viselni, hogy jóformán pár hónap alatt egy pénz ügy minister eleszkametirozza a nehézségeket. Evekre menő átgondolt munkára és programúira van itt szükség. Ha méltóztatik nézni a pénzügyi igazgatásnak minden egyes ágazatát, itt van a nagy vagyonadó kérdése, amelyet nagyon sokan sürgetnek abban a —• bocsánat — naiv hitben, hogy egy nagy vagyonadót elég dekratámi azzal, hogy ezen ú: mindenkinek vagyonából el fogunk szedni bizonyos percentet és akkor már meg is van a nagy vagyonadó. A szakértő nagyon jól tudja, hogy ez nemcsak, hogy mindenféle alapos megfontolást kivan, mert megfontolás nélkül a legnagyobb botorságot lehet elkövetni a nagy vagyonadóval, hanem a technikai előkészítés, a technikai keresztülvitel is óriási munka, amelyet talán nálunk ügyesebb országokban sem tudtak megcsinálni, nem pár hónap alatt, hanem évek alatt sem. Nálunk jobban kell sietni és nagyon kell sietni és a pénzügyi kormányzatnak lesz alkalma nemsokára a nagy vagyonadóra vonatkozó első törvényjavaslatot előterjeszteni, — mert itt két részre kell osztani az egész elaboratumot — akkor majd foglalkozhat vele a törvényhozás is és majd meg méltóztatik látni, hogy milyen nehéz és komplikált kérdések ezek és mennyivel komplikáltabb lesz a keresztülvitele. Itt van a deficit eltüntetése is. Varázsszavakkal nem fog lehetni a deficitet eltüntetni, hanem kitartó és ott már azután bátor munkával, ahol azonban nemcsak a pénzügyministernek kel] bátornak lennie . . . B. Szterényi József : Ez igy van ! A Nemzetgyűlésnek kell mögötte állama ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister:... ha nem bátornak kell lennie a Nemzetgyűlés minden egyes tagjának, (Ugy van ! baljelől.) bátornak kell lennie még indokolt követelményekkel szemben is, bátornak kell lennie ott, ahol indokolatlannak látszó áldozatokat követelünk a nemzettől, a nemzet egyes rétegeitől, egyes foglalkozási ágaktól. Ott kell bátornak lennie a Nemzetgyűlésnek. Ha a Nemzetgyűlés bátor lesz, a pénzügyminister is bátor lehet. B. Szterényi József: A helyzet sokkal komolyabb, mint gondoljuk ! Gaal Gaszton : Elsősorban a pazarlást kell megszüntetni ! Ott mutasson bátorságot a kormány 1 B. Szterényi József: Majd beszélünk arról is ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — III. KÖTí B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ami a pazarlást illeti, méltóztassék elhinni, annak nincs nagyobb ellensége, mint én. Nemcsak a pazarlással szemben ez az álláspontom, hanem számos olyan kiadással szemben is, amelyek — megvallom — szükségesek. Gaal Gaszton : Az autókat el lehetett volna adni ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister:... s csekély kulturkiadások is, amelyekre inditványozni fogom majd a korlátozást. Méltóztassék akkor olyan bátornak lenni és támogatni engem, mert erre szükség lesz. Gaal Gaszton : A legteljesebb készséggel, csak lássunk valamit ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: A deficitet ezzel a bátorsággal, ha kitartunk, esztendők alatt el fogjuk tüntetni. Hiszen a hitelünk szempontjából senki sem követelheti tőlünk azt, hogy milliárdos deficitet egyszerre eltüntessünk. I)e ha ebben az országban céltudatos, komoly munka folyik, ezt mintegy eszkomptálja már a hitelező is, ha látja, hogy az ő adósa, a magyar állam, komolyan akar kikerülni ezekből az anyagi bajokból és mivel akar, ki is fog kerülni, mert az eszközök, a feltételek megvannak rá. Ha jó politikát csinálunk, akkor minden előfeltétele megvan annak, hogy mi ebből a helyzetből kikerüljünk. B. Szterényi József: Ez ugy van! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: De minden politikai, minden gazdasági hiba visszavet minket mélyebbre, esetleg visszavet minket a katasztrófába is. (Ugy van! baljelől.) A számos intézkedéssel kapcsolatban, amint Ernst Sándor t. barátom mondja, tényleg a valuta javítása is szükséges lesz. ö ezzel kapcsolatban Emiltette az Osztrák-Magyar Bankot is. Az Osztrák-Magyar Bankkal szemben követendő eljárásunkat a békeszerződés irja elő. Most is folynak tárgyalások aria vonatkozólag, hogy a lebonyolítás mikép történjék. Bevallom, hogy a^ Osztrák-Magyar Bankot nem tudom ellenszenvvel nézni, az Osztrák-Magyar Bankra való visszaemlékezés nem kelt bennem ellenszenves érzést. Azok, akik tanulmányozni fogják Magyarország közgazdasági történetét, mindenesetre arra az eredménjre fognak jutni, hogy teljesen jogosult volt Magyarország széles rétegeinek cörekvése az önálló jegybankra, de amig az megvalósítható nem volt, jobb és becsületesebb intézményt az Osztrák-Magyar Banknál nem is lehetett volna elképzelni. B. Szterényi József: Ez ugy van ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Hiszen az 0;z'rák-Magyar Bankra nagy befolyással voltak egyes honfitársaink is, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek ebben az irányban. (Igaz ! Ugy van !) De ha kegyelettel tekintünk is az OsztrákMagyar Banknak a múltban kifejtett működésére, természetes, hogy a mai viszonyok között nem is 68