Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

538 A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. lehet arra gondolni, hogy egy közös jegybankot fenn lehessen tartani más állammal akkor, amikor Magyarország teljesen függetlenné vált, — sajnos, nem olyan szerencsés körülmények között, mint szerettük volna. így tehát a magunk lábán kell majd állnunk a jegybank kérdésében is, magunknak kell azt megalkotnunk a magunk céljai szerint. A jegybank előkészítése, mint már Emiltettem, nemsokára meg kell hogy kezdődjék, ha az összes viszonyok meg fogják engedni, hogy komolyan hozzáláthassunk. Magát a jegybankot megalapítani természetesen csak akkor fogjuk, — az jóformán a betetőzése lesz egész pénzügyi ujjáépitésünknek — amikor arra minden eszközünk és módunk meglesz és amikor meglesz az a biztosítékunk is, hogy nem homokra és nem sikos talajra, vagyis nem egy bizonytalan pénzrelációra fogunk épiteni, hanem amikor a pénzrelációt már annyira tudjuk megállapítani és biztosítani, hogy itt kisiklások ne történhessenek. Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, hogy eltértem a most szőnyegen lévő javaslattól, de ezt a tűnt először az előttem felszólalt t. képviselőtársam követte el és én nagy örömmel követtem őt ezen az utón, mert hiszen ezek a témák azok, amelyekkel nagyon kívánatos, hogy mindnyájan és állandóan foglalkozzunk. (Élénk helyeslés.) Viszszatérve a fényűzési forgalmi adóra, meg kell jegyeznem, hogy ez az adónem a fényűzést is kétségtelenül érinteni fogja. Nem olyan nagy mértékben talán, mint szeretnők, de hiszen a fényűzést még más utakon is el fogjuk érni. Nemsokára be fogom terjeszteni a tulaj dónké peni fényűzési adót, amely külső tárgyi ismérvek alapján kívánja a költekező életmódot megadóztatni. Aki figyelmesen elolvassa a már benyújtott adójavaslatokat, észre fogja venni, hogy azokban is a nagyobb jövedelmeket nagyon erősen fogjuk elővenni az adóztatás céljából. Nem a nagy vagyonok és a nagy jövedelmey iránti ellenszenvből történik ez, mert a közhangulattal ellentétben ki kell mondanom, hogy én konzervatív vagyok abban, hogy nagyon is kívánatosnak tartom a konzervatív nagy vagyonok megőrzését. Hiszen Anglia és Hollandia annak a szerencséjüknek köszönhetik nagyságukat, hogy ott mindig konzerválták a nagy vagyonokat. (Ugy van ! balfelől.) Igazságtalannak csak azt a vagyont tatrom, amelyet nem igaz utón szereztek. (Helyeslés.) A jövedelmekre is áll, hogy az igaz utón szerzett jö\ edelem kell hogy védelemben részesüljön azok részéről, akik nemzeti alapon képzelik az országot, ami egyértelmű a magántulajdon elismerésével. Ott nem lehet a jövedelmet mint tűnt tekinteni. Nem is az a célom ezekkel a javaslatokkal sem, hogy büntessem azt, akinek nagy vagyona, vagy nagy jövedelme van. Itt a sal us rei publieae a legfontosabb. Az országnak szüksége van milliárdokra s ezeket a milliárdokat az ország, a nemzet céljaira onnan kell vennem, ahonnan leginkább lehet, anélkül hogy nagyobb igazságtalanságokat kövessünk el, (Helyeslés.) A fényűzés, azt hiszem, — talán azt lehetne mondani, hogy sajnos — ezen adótételek után valószínűleg meg is fog szűnni. Nem hiszem, hogy Magyarországon hosszú ideig lehetővé váljék, hogy az emberek egy utazásra 10—20—30 ezer koronát költsenek, hogy autókat, különvonatokat vagy más efféle luxusdolgokat vegyenek igénybe ; nem fog az lehetővé lenni, hogy itt 10—15 ezer koronát vacsorázgassanak el, azért, mert nagyon is igénybe fogjuk venni minden egyes állampolgárnak a teherbiióképességét. A fényűzést tehát ugy tekintem, hogy annak — hogy ugy mondjam — csak tiszavirág-élete lesz Magyarországon. De addig is, mig van, meg kell fogni. Ami ennek a törvényjavaslatnak a pénzügyi eredményét illeti, körülbelül 150 millióra számitok. Természetesen pontos számadatokat nem lehet mondani, nem lehetetlen, hogy több lesz, nem lehetetlen, hogy kevesebb. Rendkívül sok fog függeni a törvény végrehajtásától, amely végrehajtás rendkívül nehéz, különösen nálunk, ahol az adómorál még, sajnos, nincs kellően kifejlődve, ahol a könyvek, feljegyzések vezetése és mindaz, amit kívánunk és amit kívánni fogunk _annak idején a kisgazdától is és mindenkitől, természetesen nem fog olyan könnyen és olyan gyorsan átmenni az életbe. Mindenesetre első lépés ez a törvényjavaslat és köszönettel veszem, hogy a Nemzetgyűlés ezt az első lépést honorálja és pártolja. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást tehát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a fényűzési forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. .Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. %-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 2. §-t). Elnök ." Kivan valaki szólni ? Szabóky Jenő jegyző: Szterényi József! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy a 2. §-nál egy rövid kérdést intézzek a t. pénzügyminister úrhoz, mert a törvényjavaslat rendelkező része és az indokolás egymással ellentétben látszik lenni. Arról van ugyanis szó, hogy, ha valamely iparoshoz — ez elsősorban kisipari érdek ••— a megrendelő fél az anyagot elviszi és az iparos csak a munkát végzi, ez a javaslat rendelkező része szerint adómentes, ellenben az indokolás szerint a munkára ugyanaz a 10%-os adó esnék, mint amely adó esik akkor, ha az iparos magát