Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

2 A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. tás mutatkozik és hogy a pénzügyministerium aktive nem igen dolgozott a mi valutánk kétségbeesett helyzetének megjavítása érdekében. Konstatálhatom, hogy a magyar valuta a világon a legrosszabb. Azt kérdezem és kutatom, vájjon ez teljesen és tökéletesen indokolt-e ? Ha áttekintek a Lajtán túl, azt látom, hogy jóllehet ott olyan államról van szó, amely napról-napra kölcsönökből él — nem a politikai életet értem, hanem a fizikai életet — mégis a valuta ott is valamivel jobban áll, mint nálunk. Azt kell gondolnom, hogy itt nemcsak közgazdasági okok játszottak közre a valutánk lerontásában, hanem más okok, politikai okok is. (Ugy van !) Gaal Gaszton : Az őrült pazarlás ! Ernst Sándor: De nemcsak ezt kivántam konstatálni, hanem arra is rá akarok mutatni, hogy a pénzügyminister ur talán tehetett volna mégis valamit a valuta meg ja vitására. Nagyon jól tudja ennek a Háznak minden tagja, hogy nagyon sok ember van, aki tisztára börzespekulációból él és pedig fényesen él, ugy él, hogy épen ennek a javaslatnak a hatása alá fog tartozni. (Ugy van /) T. uraim, a börzével szemben talán mégis lehetett volna valamit tenni. Az utóbbi napokban megjelent a láthatáron az értékforgalmi adóra vonatkozó javaslat. Én azt gondolom, hogy az értékforgalmi adóra vonatkozó javaslatot már régesrég be lehetett volna hozni. Gaal Gaszton : Rendeletben ! Ernst Sándor : Azonkivül talán csak mégis lehetett volna valamit tenni a féktelen tobzódással szemben,— mert ha ez a szó valamire jó és valamirevaló, akkor főképen jó a börzével szemben — ennek a féktelen tobzódásnak talán mégis csak kellett volna konszideráció tárgyát képeznie és vele szemben mégis csak kellett volna utat és módot keresni, hogy végbe ne menjenek azok a dolgok, amelyek ma végbemennek. Gaal Gaszton : A cenzúra ki fogja törölni ezt a beszédet ! (Derültség.) Ernst Sándor : A valutával és a valutaspekulánsokkal kapcsolatban mostanában egy olyan skandalumnak, egy olyan fertőnek vagyunk szemlélői, mely valamennyiünket érint. Egy fél milliárdról van szó, mely szintén a magyar valutát fogja érinteni. Forgács Miklós : Ezeknek is bot kéne ! Ernst Sándor: Ezek az emberek erkölcsi nihilizmusban vannak ; ezek az emberek fertőt jelentenek itt Magyarországon és ebből a fertőből miazmák szállnak fel és mérgeznek mindenfelé. Ezeket az embereket én az emberiség és az állam ellenségeinek tartom. (Ugy van ! a Ház minden oldalán.) Szeretném még megemliteni a bankkérdést is. Legyen szíves, mélyen t» minister ur, kegyesen nyilatkozni arra nézve, hogy milyen szabályok és milyen rendelkezések állanak fenn most és vannak folyamatban a bankra vonatkozólag, a nemzeti bankot illetőleg, szemben a jelenlegi Osztrák-Magyar Bankkal. Mert az az állapot, hogy mi hosszú ideig protraháljuk, egyre prolongáljuk az OsztrákMagyar Bank privilégiumait, hogy mi folyton függő viszonyban legyünk Béccsel szemben és hogy egy napon megálljunk azért, mert Bécsben, néhány szocialista sztrájkot rendez, azt gondolom, mégis csak rendkivül prekárius az egész nemzettel és a nemzet életével szemben. Spitzmüller, az Osztrák-Magyar Bank kormányzója az utóbbi napokban nyilatkozott, ö azt gondolja, hogy az Osztrák-Magyar Bankot továbbra is fenn kell tartani, azt gondolja, hogy most, amikor deficites állapotban vagyunk, nem lehet arról beszélni, •— ő ugyan az osztrák állapotokra vonatkozólag nyilatkozott, de ezek érintik teljesen a magyar állapotokat is — hogy önálló külön nemzeti bankok létesíttessenek. De ha mi addig fogunk várni, amig a deficites állapotok megszűnnek, ez rendkivül hosszú várakozás lesz* Azt mondja Spitzmüller, hogy egységes gazdasági életről és annak inaugurálásáról a jelen körülmények közt beszélni nem lehet. Spitzmüller az állam szempontjából minden reményét abba helyezi, hogy egy külföldi kölcsön vétessék fel s a külföldi kölcsön enyhitse az állapotokat. Szerinte egy külföldi kölcsönnek különösen a jövő télre való készületek szempontjából nagyobb hatása lehetne. Lehet, hogy a nemzeti bank szempontjából külföldi kölcsönre feltétlenül szűkség lesz, de mégis azt hiszem, hogy, ha a nemzet anyagi erejét számba vesszük, ha valamiképen abba a helyzetbe kerül és lehet a nemzet, hogy mégis megalkothatja a nemzeti bankját, amelyre feltétlenül szükség lesz. Méltóztassanak megengedni, hogy még egy tételre terjeszkedjem ki, a bojkottra. Ez a bojk°tt, amelyet .20 -án kezdtek, elsősorban az állam szuverenitását érinti. Micsoda állami szuverenitásról lehet szó, ha primitiv társaságok megakadályozhatják az állam forgalmát, az államok összeköttetését ? ( Ugy van ! Ugy van !) Nemzetközi szerződésekről van szó, nemzetközi szerződések érvénybeléptetéséről és érvénybentartásáról, és ezeket a nemzetközi szerződéseket nem tudja garantálni sem kicsi, sem nagy állam. Milyen állami szuverenitás van ezidőszerint és micooda konzekvenciái vannak az állam szuveréni tásának a mai körülmények között ? Nyugtalanság rendkivül nagy van. A közéletben a nyugtalanság napról-napra folyton fokozódik. Különböző oldalról szitják a nyugtalanságot. Jobbra-balra az állam hajójától örvények ólálkodnak és folyton azzal fenyegetik, hogy egyik napról a másikra elnyelik az egészet. Azonban az állam, bár ilyen körülmények között, ilyen nagy bajok és veszedelmek között van, azt gondolom, még sem fog összedűlni egy külföldi sztrájk és egy külföldi sztrájk-machináció következtében. Jól jegyezzék meg maguknak azok az emberek, akik elmentek Budapestről Bécsbe, hogy mit csinálnak és vegyék jól szemügyre még egyszer ennek konzekvencziáib. A hazafias zsidóság nyilatkozott ugyan már ebben a kérdésbe^ de én nem is akarom