Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-66
A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. 529 tiz százalékos adókulcsot azért, mert a belföldi tárgyaknak ilyen magasabb fényűzési adóval való megterhelése az illegitim, tehát a zugkereskedelemnek vált volna hasznára, mivel elsősorban azt a kereskedelmet sújtotta volna, amelynél az ellenőrzés az állam részéről sokkal könynyebb, emellett azonban figyelembe volt veendő az is, hogy a belföldi fényűzési tárgyaknak jelentékenyebb adóval való sujtása azt eredményezte volna, hogy ilyen szükségleteiket a belföldiek is külföldön szerezték volna be, onnan igyekeztek volna beszerezni, ahol az ilyen magasabb adókulcsok nincsenek megállapítva, ami végeredményben a belföldön az ezekkel a tárgyakkal való kereskedést meglehetősen tönkretette volna, vagy legalább is ennek a kereskedelemnek gyöngitését idézte volna elő azonfelül, hogy a fényűzési tárgyaknak, különösen a drágaköveknek, gyöngyöknek külföldre való kivándorlásával, kicsempészésével járt volna, ami közgazdaságilag semmi esetre sem lett volna előnyös jelenségnek mondható. Ugyanezek az okok tették szükségessé a progresszivitás mellőzését is. A pénzügyi bizottság az általános tiz százalékos adókivetési kulcscsal szemben csak egy kivételt tett, t. i. húsz százalékos adókulcs szerint kívánja sújtani az ételeket és italokat, ha azokat olyan vállalat, mulató- vagy szórakozóhely, bar szolgáltatja ki, amelyet a pénzügyigazgatóság, az adófelügyelő, az elsőfokú iparhatóság meghallgatása után különleges fényűzési vállalatoknak minősít. Ennek jogosultságát bővebben indokolni bizonyára fölösleges, a javaslat által képviselt szociálpolitikai és etikai szempontok ennek szükségességét igazolják, és azt hiszem, mindannyian méltóztatnak belátni, hogy teljes mértékben indokolt a mai nehéz viszonyok között az, hogy ha valakinek van pénze ahhoz, hogy egy bárban vagy általában egy szórakozóhelyen ezreket költsön el, akkor kell hogy legyen adófizető képessége ahhoz is, hogy az állam terheihez másoknál sokkal jelentékenyebb mértékben járuljon hozzá (Igaz! Ugy van! Általános helyeslés.) Ami már most a javaslat 5. §-ában a fényűzési tárgyaknak összeállítását illeti, ki kell emelnem t. Nemzetgyűlés, hogy a pénzügyi bizottság itt honorálta az Országos Testnevelési Tanácsnak és a Magyar Atlétikai Szövetségnek e törvényjavaslat tárgyában benyújtott kérvényeit és ehhez képest a testedzés céljaira szolgáló szereket a fényűzési tárgyak sorából törölte* Méltóztassanak már most megengedni, hogy áttérhessek azokra a módosításokra, amelyeket a pénzügyi bizottság a javaslat egyes szakaszaihoz elfogadásra ajánl. (Halljuk ! Halljuk !) Az adómentességről szóló 7. §~hoz kibővitósképen felvenni kívánja a pénzügyi bizottság azt is, hogy mentesek legyenek a fényűzési adó alól azon tárgyak, amelyeknek megszerzői igaNEMZBTGYÜLESI NAPLÓ, 1920—1921. — III. KÖTI zolják, hogy azok nélkül foglalkozásukat nem űzhetik. (Helyeslés.) Az adófizetési kötelezettség esetleges kijátszásának megelőzésére a bizottság a 10. szakaszt kibővítette azzal a rendelkezéssel, hogy oly esetekben, amikor valamely szerződés fényűzési tárgyakon kivül oly tárgyakra vagy szolgáltatásokra vonatkozólag is köttetett, amelyek nem tárgyai a fényűzési forgalmi adónak és a fényűzési tárgyakra eső rész nincs külön megállapítva, vagy pedig aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ellenértéknek a fényűzési tárgyakra eső részét a pénzügyigazgatóság, adófelügyelő, hivatalos becsléssel állapítja meg. A közelmúltban létesített és eddig igen eredményesen működő nemzeti vagyonmentő vásár eredményességét igen károsan befolyásolná az, ha az eddigi tulajdonos az árvereltetővel és az árverési vevővel egyetemlegesen szavatolna az adóért. Ez okból a javaslat 14. §-ának módosításával az eddigi tulajdonos az adókötelezettség alól mentesittetik. A fényűzési tárgyak be- és kivitelére vonatkozó 12. §-t a pénzügyi bizottság lényegesen átdolgozta azon célból, hogy az adólerovás kötelezettsége alá eső tárgyak az adó alól ki ne vonassanak. Amennyiben az adó helytelenül számíttatott ki, gondoskodni kellett arról, hogy a fél ezzel szemben bizonyos jogorvoslattal élhessen és ezért a bizottság részéről olyan kiegészítés tétetett, hogy a fél a kirovástól számított hat hónapon belül a pénzügyigazgatótól vagy az adófelügyelőtől a helytelenül kiszámított adó helyesbítését kérheti. Minthogy pedig az államkincstár meg' károsítására irányuló bűntettek és vétségekről szóló tervbe vett törvényt, amelyre a törvényjavaslat hivatkozik, még a Nemzetgyűlés nem tárgyalta le, gondoskodni kellett arról, hogy addig is, amig ez a törvény életbe nem lép, a a törvénybe ütköző cselekmények ne maradjanak megtorlatlanul. Ennek folytán uj 23. § beállítása volt szükséges, amely a törvényjavaslat rendelkezéseinek áthágóival szemben jövedéki kihágást állapit meg, egyúttal megállapítja annak a büntetésnek nagyságát is, amelyet ezekkel szemben alkalmazni kell. Yégezetül a pénzügyi bizottság a »szállítás« szó helyébe a Polgári Törvénykönyv tárgyalására a képviselőház által kiküldött külön bizottság jelentóséhez mellékelt törvényjavaslat szellemének megfelelően mindenütt az »átruházás« szót tette. Ugyanezt a kifejezést használja a vagyonátruházási illetékről szóló 1918. évi XI. te. Ezekután méltóztassék megengedni, hogy néhány szót szóljak a javaslat várható eredményéről Itt a helyzet az, hogy részletes statisztikai adatok nem állanak rendelkezésünkre arra vonatkozólag, hogy minő jövedelmeket várhat az állam, ugy hogy csupán approxiativ számokról beszélhetünk s ezek sem tul nagyok. A pénz6?
