Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-66

A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. 529 tiz százalékos adókulcsot azért, mert a belföldi tárgyaknak ilyen magasabb fényűzési adóval való megterhelése az illegitim, tehát a zugkeres­kedelemnek vált volna hasznára, mivel elsősor­ban azt a kereskedelmet sújtotta volna, amely­nél az ellenőrzés az állam részéről sokkal köny­nyebb, emellett azonban figyelembe volt veendő az is, hogy a belföldi fényűzési tárgyaknak jelentékenyebb adóval való sujtása azt eredmé­nyezte volna, hogy ilyen szükségleteiket a bel­földiek is külföldön szerezték volna be, onnan igyekeztek volna beszerezni, ahol az ilyen ma­gasabb adókulcsok nincsenek megállapítva, ami végeredményben a belföldön az ezekkel a tár­gyakkal való kereskedést meglehetősen tönkre­tette volna, vagy legalább is ennek a kereske­delemnek gyöngitését idézte volna elő azonfelül, hogy a fényűzési tárgyaknak, különösen a drága­köveknek, gyöngyöknek külföldre való kivándor­lásával, kicsempészésével járt volna, ami közgazda­ságilag semmi esetre sem lett volna előnyös jelen­ségnek mondható. Ugyanezek az okok tették szükségessé a progresszivitás mellőzését is. A pénzügyi bizott­ság az általános tiz százalékos adókivetési kulcs­csal szemben csak egy kivételt tett, t. i. húsz százalékos adókulcs szerint kívánja sújtani az ételeket és italokat, ha azokat olyan vállalat, mulató- vagy szórakozóhely, bar szolgáltatja ki, amelyet a pénzügyigazgatóság, az adófelügyelő, az elsőfokú iparhatóság meghallgatása után különleges fényűzési vállalatoknak minősít. Ennek jogosultságát bővebben indokolni bizo­nyára fölösleges, a javaslat által képviselt szo­ciálpolitikai és etikai szempontok ennek szük­ségességét igazolják, és azt hiszem, mindannyian méltóztatnak belátni, hogy teljes mértékben indokolt a mai nehéz viszonyok között az, hogy ha valakinek van pénze ahhoz, hogy egy bárban vagy általában egy szórakozóhelyen ezreket költsön el, akkor kell hogy legyen adófizető képessége ahhoz is, hogy az állam terheihez másoknál sokkal jelentékenyebb mértékben járul­jon hozzá (Igaz! Ugy van! Általános helyeslés.) Ami már most a javaslat 5. §-ában a fényűzési tárgyaknak összeállítását illeti, ki kell emelnem t. Nemzetgyűlés, hogy a pénzügyi bizottság itt honorálta az Országos Testneve­lési Tanácsnak és a Magyar Atlétikai Szövet­ségnek e törvényjavaslat tárgyában benyújtott kérvényeit és ehhez képest a testedzés céljaira szolgáló szereket a fényűzési tárgyak sorából törölte* Méltóztassanak már most megengedni, hogy áttérhessek azokra a módosításokra, ame­lyeket a pénzügyi bizottság a javaslat egyes szakaszaihoz elfogadásra ajánl. (Halljuk ! Hall­juk !) Az adómentességről szóló 7. §~hoz kibővi­tósképen felvenni kívánja a pénzügyi bizottság azt is, hogy mentesek legyenek a fényűzési adó alól azon tárgyak, amelyeknek megszerzői iga­NEMZBTGYÜLESI NAPLÓ, 1920—1921. — III. KÖTI zolják, hogy azok nélkül foglalkozásukat nem űzhetik. (Helyeslés.) Az adófizetési kötelezettség esetleges kiját­szásának megelőzésére a bizottság a 10. sza­kaszt kibővítette azzal a rendelkezéssel, hogy oly esetekben, amikor valamely szerződés fény­űzési tárgyakon kivül oly tárgyakra vagy szol­gáltatásokra vonatkozólag is köttetett, amelyek nem tárgyai a fényűzési forgalmi adónak és a fényűzési tárgyakra eső rész nincs külön meg­állapítva, vagy pedig aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ellenértéknek a fényűzési tár­gyakra eső részét a pénzügyigazgatóság, adó­felügyelő, hivatalos becsléssel állapítja meg. A közelmúltban létesített és eddig igen eredményesen működő nemzeti vagyonmentő vásár eredményességét igen károsan befolyá­solná az, ha az eddigi tulajdonos az árverel­tetővel és az árverési vevővel egyetemlegesen szavatolna az adóért. Ez okból a javaslat 14. §-ának módosításával az eddigi tulaj­donos az adókötelezettség alól mentesittetik. A fényűzési tárgyak be- és kivitelére vonat­kozó 12. §-t a pénzügyi bizottság lényegesen átdolgozta azon célból, hogy az adólerovás kötelezettsége alá eső tárgyak az adó alól ki ne vonassanak. Amennyiben az adó helytelenül számíttatott ki, gondoskodni kellett arról, hogy a fél ezzel szemben bizonyos jogorvoslattal élhes­sen és ezért a bizottság részéről olyan kiegé­szítés tétetett, hogy a fél a kirovástól számí­tott hat hónapon belül a pénzügyigazgatótól vagy az adófelügyelőtől a helytelenül kiszámí­tott adó helyesbítését kérheti. Minthogy pedig az államkincstár meg' károsítására irányuló bűntettek és vétségekről szóló tervbe vett törvényt, amelyre a törvény­javaslat hivatkozik, még a Nemzetgyűlés nem tárgyalta le, gondoskodni kellett arról, hogy addig is, amig ez a törvény életbe nem lép, a a törvénybe ütköző cselekmények ne marad­janak megtorlatlanul. Ennek folytán uj 23. § beállítása volt szükséges, amely a törvény­javaslat rendelkezéseinek áthágóival szemben jövedéki kihágást állapit meg, egyúttal meg­állapítja annak a büntetésnek nagyságát is, amelyet ezekkel szemben alkalmazni kell. Yégezetül a pénzügyi bizottság a »szállí­tás« szó helyébe a Polgári Törvénykönyv tár­gyalására a képviselőház által kiküldött külön bizottság jelentóséhez mellékelt törvényjavaslat szellemének megfelelően mindenütt az »átruhá­zás« szót tette. Ugyanezt a kifejezést hasz­nálja a vagyonátruházási illetékről szóló 1918. évi XI. te. Ezekután méltóztassék megengedni, hogy néhány szót szóljak a javaslat várható eredmé­nyéről Itt a helyzet az, hogy részletes statisz­tikai adatok nem állanak rendelkezésünkre arra vonatkozólag, hogy minő jövedelmeket várhat az állam, ugy hogy csupán approxiativ számokról beszélhetünk s ezek sem tul nagyok. A pénz­6?

Next

/
Oldalképek
Tartalom