Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-66
A Nemzetgyűlés 66. ülése 1920. évi június hó 23-án, szerdán. 527 (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az 1. § az előadó ur által tett két módosító indítvánnyal elfogadtatik és az 1. § ebben az értelemben fog kiigazittatni. Következik a 2. §. Szabóky Jenő jegyző : (Olvassa a törvényjavaslat 2—7 §§-ait, amelyek észrevétel nélkül elvogadtatnak. Olvassa a 8. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Rupert Rezső előadó: T. Nemzetgyűlés! Itt is olyan helyreigazításról van szó, mint az előbb, nevezetesen az 1. § módosítása szükségképen maga után vonja a 8. § módosítását is, ami tegnap nem történt meg T. i. a 8. §-ban visszautalás van az 1. § 1—3 pontjaira. Minthogy azonban méltóztatnak tudni, hogy az 1. § második pontja után egy uj harmadik pont iktattatott be, ennélfogva ez az utalás nem helyes. Hogy az utalás helyes legyen, szükséges, hogy a szövegben az 1 — 3 pontok helyére az 1—2. és a 4. pont iktattassák be és ily módon lesz helyreállítva a helyes összhang az 1. §. és 8. § között. Méltóztassanak ezt az indítványt elfogadni. Elnök: Kíván valaki hozzászólni? Ha senki sem kíván hozzászólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 8. §-t az előadó ur által indítványozott kiigazítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. A 8. § az előadó ur által javasolt kiigazítással fogadtatott el. Következik a 9. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 9—10. §§okai, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 11. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Rupert Rezső .előadó : T. Nemzetgyűlés ! A módosítás folytán a 31. §-ba is olyan hiba csúszott be, amelyet a Nemzetgyűlésnek nézetem szerint reparálni kell. Nevezetesen kihagyatván a harmadik bekezdés, az a helyzet állott elő, hogyha valaki a törvény hatályban létének utolsó részében — mert mint méltóztatnak tudni, három évig lesz hatályban a törvény — utolsó félévében például igen súlyos árdrágító visszaélést követett el, akkor nem kell neki mást tennie, hogy a büntetés alól meneküljön és visszaélésének következményét magától elhárítsa, minthogy egyszerűen elhúzza az eljárást. Ha az eljárást sikerül neki elhúznia, — ami annál könnyebb, mert hiszen felebbvitelnek is helye lesz, — akkor megtörtéi 1 .hetik, hogy a két és fél év múlva elkövetett igen súlyos visszaélés nem lesz büntethető, mert mielőtt még jogerősen elitéltetnék az illető, a törvény hatálya megszűnik. Ha a törvény hatálya megszűnik, akkor a büntetőtörvónykönyv 2. §-a szerint az illető felmentendő, mert a büntetőtörvénykönyv 2. §-a szerint az Ítélkezésig érvényben lévő szabályok közül a legenyhébb alkalmazandó. Már pedig, ugy-e, egy cselekményt illetőleg, ha az büntetendő egy tényálladék alapján, ez mindenesetre súlyosabb, mint egy olyan jogszabály alapul vétele, amely szerint nem büntetendő a cselekmény. A bíróság tehát kénytelen lesz az illetőt, akit nem sikerült a törvény hatályának lejárta idejében elitélni, szabadon engedni. Megtörténhetik ez az utolsó héten is. Tehát erre nézve épen kihagyott bekezdésnél fogva intézkedni kell, vagyis ki kell mondani, hogy a jelen törvény hatálya alatt elkövetett visszaélések továbbra is elbirálandók lesznek, vagyis a jelen törvény hatálya idejében elkövetett, tehát a jelen törvényt szándékosan megsértő visszaélések megtorlása nem marad abban, mihelyt a törvény a három év elteltével hatályát vesztette, hanem az eljárás tovább is folytatandó és az Ítélet meghozandó. Indítványom tehát, hogy a harmadik bekezdésképen vétessék fel a következő rendelkezés (olvassa): »Jelen törvény, a hatálya idejében elkövetett büntetendő cselekményeket illetőleg, a három év elteltével is alkalmazandó.« Elnök : Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen.) Akkor kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a 11. §-t az előadó ur által tett módosítással elfogadta. Ezzel az árdrágító visszaélésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásban is el lett fogadva és kihirdetés céljából elő lesz terjesztve. A pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a pénzügyi bizottság jelentését beterjeszteni az 1920/21 költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 77. számú törvényjavaslatra vonatkozólag. Kérem a pénzügyi bizottság nevében, hogy a jelentést kinyomatni, szétosztatni és a tárgyalás sürgősségét kimondani méltóztassék. (Helyeslés) Elnök : Ezen jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik napirend szerint a fényűzési forgalmi adóról a pénzügyminister törvényjavaslata. Az előadó urat illeti a szó. Iklódy-Szabó János előadó: T. Nemzetgyűlés! Az állam mai pénzügyi helyzetének a súlyos volta uj jövedelmi források teremtését teszi szükségessé. Ez okból a pénzügyi bizottság a javaslatot örömmel üdvözölte, miután az egy eddig még úgyszólván megadóztathatatlan adózási forrásban, az egyéni költekezésben (Halljuk ! Halljuk !) és az egyéni szolgáltatási képességben rejlő anyagi erőt kívánja adóval sújtani. Az adóztatásnak ez a része eddig úgyszólván teljesen érintetlen volt. A bélyegekről és illetékekről szóló szabályok tartalmaznak ugyan egyes olyan intézkedéseket, amelyek tulajdon-
