Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-64

à9& A Nemzetgyűlés 64. ütése 1920. évi június hó 21-én, hétfon. fizetni, amelyek már eddig is megdrágították az árakat. Sokszor fog tehát olyan helyzetbe jutni, hogy valaminek az ára maximáltatván, kénytelen lesz azt a maximális árat túllépni. Tehát, mikor áruját beszerezte, a maximálás régen volt, vagy magas volt és a viszonyok azóta változtak, a maximált árat leszállítják. Az áru azóta raktáron volt nála és természetes,, hogy most nem akarja kevesebbért adni portékáját, mint amit annak idején ő fizetett érte. Vagyis, ugy lesz ezzel a kiskereskedő és a kisiparos is, mint az, aki hamis pénzt kapott : mindenképpen igyekszik azon túladni. Az is, akit egy maximálás esetleg olyankor ért, amikor az ránézve óriási veszteséget jelent, iparkodik a portékájától szabadulni. Amikor tehát emberileg ennyire érthető visszaélést, tévedést követ el valaki, nem volna helyes, t. Nemzetgyűlés, ha egyébként ugy is eléri őt a törvény humánus büntetésének szigorúsága, hogy akkor a bottal való ütlegeltetését is törvénybe vegyük. Befejezésül rámutatok még arra, hogy ugy, ahogyan egyes törvényhozók ezt a kérdést szabályozni akarják, a világon semmi eredményt el nem érnek vele. Mivel az asszonyokra ez a büntetésnem — a tervezet szerint — nem volna alkalmazható, nagyon természetes, hogy ezentúl az asszonyok fogják az árdrágítást elkövetni. (Zaj.) Egészen bizonyos, hogy ez ezentúl igy lesz. (Zaj és ellenmondások.) Azonkívül olyan nagy sceneriával jár az egész dolog,— biró kell hozzá, ügyész kell hozzá, és orvos kell hozzá — (Zaj és felkiáltások balfelől: Dehogy kell orvos, legfeljebb patika! Derültség.) hogy az egész büntetésnemnek elvész a komoly jellege; (Zaj és ellentmondások.) nem tekintve el attól sem, hogy azt az egyetlen körülményt is nélkülözi ez a büntetésnem, hogy a biró megszabván a büntetési határt, azon túl menni ne lehessen, mert hiszen mindig az illető börtönőr markától és izmaitól fog függeni, hogy öt botbüntetés esetleg sokkal több legyen, mint egy másik szelídebb ltlkü vagy gyöngébb izmu börtönőr huszonöt ütése. (Zaj.) Oly büntetést, amelyet a biró előre nem korlátozhat maximálisan, amelynél tulaj don képen kiadja a kezéből az ítélkezés egy részét és azt egyszerűen a durva izomra bizza, nem lehet helyeselni. Az ilyen Ítélkezéssel, az ilyen büntetésnemmel szemben minden embernek meg lehet a maga véleménye. (Zaj.) En tehát, t. Nemzetgyűlés, azért mert semmiféle eredményt nem várok tőle, mert legfeljebb káros eredménye lesz és visszafelé fog elsülni az egész dolog, (Zaj.) mert be fog csakugyan igazolódni, hogy a botnak két vége van, azonban a botnak az a bizonyos másik vége, nem a bűnöst, hanem a magyar gazdasági életet fogja sújtani, a magam részéről azok mellé csatlakozom, akik a botbüntetés behozatala ellen tiltakoznak. (Helyeslések jobbfelől. Zaj a jobb- és a baloldalon.) Ferdinandy Gyula igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Elnök : Bocsánatot kérek, már elmúlt háromnegyed kettő. Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Csak egy kérést kivánok előterjesztem. (Halljuk ! Halljuk!) Tekintettel arra, hogy a Ház ugy határozott, hogy háromnegyed kettőkor a sürgős interpelláció meghallgatására tér át és háromnegyed kettő már elmúlt, az a kérésem, hogy az általános vita kapcsán elhangzott felszólalásokra vonatkozó válaszomat a holnapi ülés folyamán adhassam meg. (Általános helyeslés.) Elnök : A törvényjavaslat tárgyalását most megszakítjuk és áttérünk a határozathozatalra Rubinek István képviselő ur indítványa felett. Rubinek István képviselő ur ugyanis azt indítványozta, hogy az árdrágító visszaélésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának idejére a Nemzetgyűlés tanácskozásainak határidejét egy órával hosszabbítsa meg. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés elfogadta Rubinek István képviselő ur indítványát és ennek következtében a holnapi naptól kezdve az ülések időtartama öt óra lesz. (Helyeslés.) Mivel a Nemzetgyűlés ugy határozott, hogy háromnegyed kettőkor áttér Sándor Pál képviselő ur interpellációjára, a következő ülés határidejére és annak napirendjére vonatkozólag javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, kedden, folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor tartsa, és pedig a mai ülés napirendjével. Méltóztatnak javaslatomat elfogadni, igen, vagy nem % (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki tehát a határozatot. Következik Sándor Pál képviselő ur sürgős interpellációja. Sándor Pál : Tisztelt Nemzetgyűlés I (Halljuk ! Halljuk !) Hetekkel ezelőtt voltam olyan bátor a Nemzetgyűlés elé terjeszteni azt a hírt, hogy kormányunk tárgyalásokba bocsátkozott egy külföldi állammal az államvasutak bérbeadása iránt. Sajnos, mindamellett, hogy hetek multak el, nem tudtunk erre itt a Házban választ kapni. Ministeriumunknak bizonyára megvoltak a motívumai arra nézve, hogy ne válaszoljon erre az interpellációra. Az utóbbi időben azonban előkelő közgazdasági körökben igen erősen pertraktálták ezt az ügyet. A legutóbbi napokban már erősen állították azt, hogy ezt a dolgot két francia vállalattal, a Comptoir d'Escompte és a Credit Lyonnais-vel már véglegesítették. Azt mondják, — és mondhatom, hogy igen komoly körökben — bogy ez a két bank opciót kap )tt volna a magyar államvasutakra, kamatgaranciával és ebben a tekintetben a tárgyalást különböző, általam ismert férfiak vezetik, akik részben Parisban is vannak. Csodálatosnak tartom, hogy olyan időben, amikor a nagyhatalmak tűrik azt, hogy Magyarország ellen bojkott-mozgalmat indítsanak, olyan időben, amikor a békeszerződés a kormány által történt aláírásával jóformán előlegezve van, ilyen időben, amikor ilyen ellenséges áramlatokkal ál-