Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-64
A Nemzetgyűlés 64. ülése 1920. évi június hó 21-én, hétfőn. 49Ö lünk szemben, a kormány még bátorságot vesz magának arra, hogy általában tárgyalásokban maradjon, (ugy van! Ugy van! a középen.) Mit jelent Magyarország ellen a bojkott-mozgalom? Kit sújt ez a bojkott-mozgalom? Mi ennek a bojkott-mozgalomnak a célja? Ezeket tudnunk kell, hogy azután rámutathassak arra, milyen bűnnek tartom azt, hogy ilyen időkben külföldi kormányokkal általában tárgyalásokba bocsátkozzunk. Azt nem fogják gondolni a nagy ententehatalmak és a körülöttünk levő, velünk szemben igen ellenséges gondolkodású hatalmak, hogy ez a bojkott-mozgalom minket abban sújt, hogy a mi katonaságunkat fentartsuk, fejlesszük és mindent rendelkezésére bocsássunk, hogy erőt képviseljen. Mert ha nekünk, polgároknak cipő és harisnya nélkül kell is járnunk, a kkor is gondoskodni fogunk arról, hogy ez a haderő, amely minket esetleg megvédelmez, teljes erőben megmaradhasson, (ugy van! ugy van!) Bármikép gondolkoznak is, azt tehát nem gondolhatják, hogy ezen bojkott-mozgalommal valamit tehetnek a katonaság ellen. Ki ellen irányul tehát ez a mozgalom? A békés polgárok ellen, sőt merem állitani, elsősorban a munkások ellen, mert ők ugyanúgy vannak sújtva, mint a polgárok. Hogy hol marad itt az a rendkivül nagy etikai érzés, amelyre a külállamok mindig hivatkoznak, megérteni semmiféleképen nem tudom. De nem tudom megértem más tekintetben sem. Nem tudom megértem, miért nem fedezték fel lelkiismeretüket akkor, amidőn Lengyelországban tizezerszámra gyilkolták le a zsidókat, miért nem helyezték akkor Lengyelországot bojkott alá ? Es miért nem helyezték bojkott alá Angliát, amikor India meghóditása alkalmával a legkegyetlenebbül járt el az ottani indusokkal szemben ? (ugy van ! balfelől.) Miért nem helyezték bojkott alá Oroszországot, amelylyel Lloyd George Kraszin utján most vette fel a tárgyalást kereskedelmi összeköttetés tekintetében, amikor pedig tudják, hogy amióta a világ áll, sehol olyan kegyetlenséggel nem jártak el, mint Oroszországban ? Miért épen Magyarország ellen fordulnak ? Azért, mert hallottak atrocitásokról, mert terjesztenek hazugságokat rólunk ? Vass József: Miért nem helyezték bojkott alá Kun Béláékat ? Sándor Pál : Kun Béláékban megkapta Bécs az ő trójai lovát ; az oda győzelmesen bevonult. (ugy van !) De akárhogyan álljon a bojkott kérdése, azt csak nem fogják tőlünk eltagadni, hogy bármi történjék Magyarországon, mi magyarok akarunk urai lenni a mi Magyarországunknak. Ha ugy tartjuk jónak, hogy szanálni kell a helyzetet, csak magunk tudjuk azt szanálni. De ők nem akarják, hogy ez a helyzet szanáltassék, ők anarchiát akarnak ebben az országban. (Ugy van !) ök azt akarják, hogy itt minden felforduljon, hogy ennek a felfordulásnak az alapján legyen nekik okuk Ma gyarország ügyeibe beavatkozni. Ez a célja a bojkottnak és semmi más. (ugy van !) Legyünk tisztában, t. Nemzetgyűlés, azzal, hogy nem az atrocitások teszik ezt. Nézzük meg a külföldi újságokat. Talán a Nemzetgyűlés t. tagjai nem olvastak annyi külföldi újságot, de nézzenek meg előkelő újságokat, pl. a Westminster G-azettet — nem zsidó újság — nézzék meg a katholikus Kölnische Zeitungot . . . Huber János: A Kölnische Volkszeitung a katholikus lap ! Sándor Pál: Ez is katholikus, állítom. (Zaj. Elnök csenget.) Hivatkozhatnám más lapokra is, de csak keresztény újságokra hivatkozom, hogy ne méltóztassék azt hinni, hogy itt heccelődések folytatódnak. Hivatkozom a Humanitére. Méltóztassék az utolsó számát megnézni : két oldalon keresztül tárgyalja a magyar atrocitásokat a leginfámisabb módon, amit csak elképzelni lehet. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék ezeket a jelenségeket megnézni, mindenütt azt akarják Magyarország ellen kimutatni, hogy ez egy lehetetlen ország és hogy evvel az országgal le kell számolni, hogy minél előbb betehessék ide a lábukat. Mert félnek Magyarországtól, félnek Magyarország konszolidációjától és erejétől ; hisz Magyarország az egész keleten az egyedüli ország, amely rendet tud csinálni a keleten ; az egyedüli ország, amely egységes, amely meg tudja találni kellő időben a maga erejét. Ettől a Magyarországtól van oka félnie Jugoszláviának csak ugy, mint Romániának, Ausztriának, Csehországnak. (Ugy van!) Csupa ellenségünk, esküdt ellenségünk \ olt a múltban is és esküdt ellenségünk most is. (Ugy van!) De, t. Nemzetgyűlés, ha aláíratták velünk ezt az irtózatos békét, miért nem tudnak gondoskodni legalább már a saját presztízsük érdekében ezek a nagyhatalmak — ha ellenünk el tudnak járni, — hogy az ő fejük felett ne legyen egy még sokkal hatalmasabb tényező, mint ők. Nem gondolják, hogy ezek a hatalmas tényezők, amelyek most Magyarország ellen fordulnak, valamikor az ő saját legális kormányukat is épugy meg fogják támadni, mint most minket támadnak meg? Miért nem gondoskodnak arról, hogy lehetetlenség legyen internacionális alapon, a kormányok hozzájárulása nélkül Magyarországot bojkott alá helyezni? Ez az ő kötelességük lett volna, és a jövőben csak ők fogják megszenvedni azt, hogy általában engedték ilyen példának statuálását. T. Nemzetgyűlés ! Nagyon érdekes látni, ha valakinek megílgyelőképessége van, hogy Riedl, az osztrák közélet első embere, mit csinált olyan sokáig lent Belgrádban. Mielőtt Ausztria kimondotta a beleegyezését abba, hogy belemegy a bojkottba, biztositotta magát Belgrádban és Romániában, hogy megkapja a szükséges nyersanyagokat, melyek a népesség élelmezésére okvetlenül szükségesek. Ezt ők előbb biztositották maguknak és csak azután engedték meg, hogy Magyarország ellen a bojkott kimondassék. Vass József : A bojkottot Renner csinálta. 63*
