Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-64

A Nemzetgyűlés 64. ülése 1920. évi június hó 21-én, hétfőn. 483 megsértése !) Ez a szó, keleti Svájc, először egy nagy magyar embertől, Kossuth Lajostól származik. (Zaj és ellenmondások a baloldalon és a középen.) Rassay Károly : Keleti Svájc, mint föderáció ! Giesswein Sándor: önök csinálják s a mostani ministerium kénytelen volt helyben hagyni azt, amit mi régebben mondottunk. Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek ministere : Nem igaz ! Giesswein Sándor: Bocsánatot kérek a t. Nemzetgyűléstől, — nem én tértem el a tárgytól, hanem a közbeszólók téritettek el attól — hogy én itt előhozom, de néhány rövid szóval reflektálnom kell a közbeszólásokra. Sőt még azt mondom, hogy akkor, amikor a választókeriileteket ugy akarják egymástól elválasztani, hogy pl. Budafokon a magyarok meg a németek külön szavazzanak, — amit ott nagy megbotránkozással fogadtak — ezzel sokkal tovább mennek, mint a keleti Svájccal. Menjenek el Svájcba és meg fogják látni . . . Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Giesswein Sándor : Kénytelen voltam erre a kitérésre ; köszönöm a figyelmeztetést, visszatérek a tárgyhoz. Gunda Jenő: A bothoz! (Halljuk! Halljuk !) Giesswein Sándor: Emiltették itt az angol példát. Angliában igen sok olyan dolog van, amelyet utánoznunk kellene, de ne hozakodjunk elő most egy olyan dologgal, ami Angliában ugyan betű szerint ugyanigy van meg, néha-néha alkalmazzák is . . . Weiss Konrád : Nálunk is csak néha fogják alkalmazni ! Giesswein Sándor : . . . de amelyet ott mind kevésbbé és kevésbbé alkalmaznak a hanyatló statisztika szerint, mert az angolban van egy jó tulajdonság, egy konzervativizmus, mely a régi törvényeket nem dönti fel, sőt Angliában tulaj donképen nincs is abrogált törvény. Ott tiszteletben tartják a régi törvényeket és hoznak uj törvényeket, amelyek másként intézkednek ; igy lassan-lassan átvezetnek a modern korba, az újkorba, anélkül, hogy valami forradalmi rázkódtatás történnék. De egészen más dolog az, visszamenni nálunk egy elmúlt időre, mert ha ezt teszszük, akkor csakugyan attól kell tartanunk, hogy mi a reakció vizein evezünk. (Ugy van ! Felkiáltások balról : A reakció szükséges !) A mi nagyjaink egy idősb Andrássy stb., dezavuálnák ezt a felfogást, egy Metternich azonban nagyon örülne neki. Ne kivánjuk vissza ezeket az időket. Ne idézzük vissza azt, aminek elmultát akkor nagy nemzeti lelkesedéssel érték el őseink. Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek ministere : Ha a kommunizmusra még reakció sem következik be, akkor hol vagyunk ? Giesswein Sándor : Ez a reakció szükséges volt, de talán már elég. (Felkiáltások balfelől : Az árdrágítóknál helyén van I) Huber János: Nagyon kevés volt! Giesswein Sándor : Az árdrágítás ellen a legszigorúbb büntetéseket kivánom, ismétlem, azon a téren, ahol a legérzékenyebb az árdrágitó. (Derültség és taps balfelől. Felkiáltások : Ez az ! Ezt akarjuk !) Ebben nagyon tévednek az urak. (Felkiáltások balról : Dehogy tévedünk ! Látjuk, hogy kapálódznak ellene!) Mert százezer korona fájdalomdíjért valaki azt a kis verést szivesén eltűri. (Felkiáltások balról : Nagy tévedés !) Kossuth Lajos mondotta annakidején, amikor még betyárvilág volt, hogy mit érünk el a botbüntetéssel. A betyárvilág is nagyon kívánatossá tette a botbüntetést, de Kossuth azt mondta : Mi lett belőle, az, hogy ezek a betyárok bizonyos hetykeséggel azon büszkélkedtek, hogy a botot szisszenés nélkül elviselik. Rassay Károly : Ezek nem olyan betyárok, nem olyan virtuozusak ! Giesswein Sándor : Ezeknek a betyároknak hozzájuk mért büntetési mód kell. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nemcsak az árdrágítókról van itt szó, hanem egy intézkedésről, amely hivatva van a botbüntetést behozni és nem tudjuk, hova fog ez fejlődni, de talán átmegy az iskolába, a kaszárnyába és át fog menni még a politikai cselekedetekre is. (Ugy van ! jobb felöl.) Azért én azt mondom, hogy a deres egy szimbólum ; a deres eltörlése a szabadság szimbóluma, a deres behozása pedig az igazi reakció, a szabadság megfojtanának szimbóluma volna. Aki ismeri a magyar történetet, az értékelni tudja az összefüggést. (ugy van ! jóbbfelől.) Taszler Béla : Normális viszonyok között igen de ma rendkivüli viszonyok közt élünk és rendkivüli eszközöket kell élebeléptetni. Giesswein Sándor : Tiztelt Nemzetgyűlés ! Mindezek alapján, miután e törvényjavaslatban azt látom, hogy a szociális törvénykezés mesgyéjére léptünk, a törvényjavaslatot örömmel elfogadom, de egyben annak a kívánságomnak is kifejezést adok, hogy gyorsabb tempóban menjen előre a Nemzetgyűlés a szociális törvényalkotás terén. Foglalkoztasson bennünket a kormán}?' igazi szociálpolitikai törekvésekkel. Ezért határozati javaslatot terjesztek elő, mely a következőképen hangzik (olvassa) ; 1. Utasitsa a Nemzetgyűlés a kormányt-, hogy a lakásuzsora ellen törvényhozási utón védelmet biztosítson. (Felkiáltások balról : Botot! Derültség balfelől.) Taszler Béla : Egyetlenegy orvosság ! Giesswein Sándor (tovább olvassa) : 2. Utasitsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy az otthoni munkabér minimumát törvényhozásilag szabályozza. 3. Utasitsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy minél előbb terjesszen be törvényjavaslatot az ipartörvény olyan módú revíziójára, mely a kisiparost függetlenné teszi a nagytőkétől és számot vet a mai kor szociális és munkásvédelmi követelményeivel. (Helyeslés balfelől és a középen.) Ezeket vagyok bátor a t. Nemzetgyűlés szives 61* -