Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-63
A Nemzetgyűlés 63. ülése 1920. évi június hó 18-án, pénteken. 453 Elnök csenget. Felkiáltások jóbbfelöl : Halljuk az elnököt !) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 203. §-ára való hivatkozással Rubinek István képviselő ur inditványt adott be, amely az üléseknek egy órával való meghosszabbítását célozza. Ugyanazon szakasz értelmében ez az inditvány a legközelebbi ülés végén kerül szavazásra. (Helyeslés.) Áttérünk a napirendre, az árdrágító visszaélésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Szólásra ki van feljegyezve ? Kontra Aladár jegyző : Rubinek István ! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) A magam részéről ugyan teljes mértékben osztom báró Szterényi képviselő urnák tegnap itt előadott ama véleményét, mely szerint ettől a törvényjavaslattól magától a drágaság letörését és megszűnését várni nem lehet, mindennek ellenére a legnagyobb örömmel üdvözlöm ezen törvényjavaslatot, üdvözlöm, mint a kormány első lépését arra, hogy a minden társadalmi osztályt egyaránt sújtó óriási bajnak, a drágaságnak letöréséhez hozzájárul. Mint első lépést Emiltettem, mert szerény véleményem szerint a kormánynak ezen az utón megállnia nem szabad, és mert a drágaság letörése ezen javaslat törvényerőre emelkedése után még egy sereg intézményes törvényes rendelkezést fog igényelni, hogy a kormány munkája tényleg eredményre is vezessen. Abban is egyetértek báró Szterényi képviselő ur előadásával, hogy a drágaság kérdésének igazságügyi része annak csak egy részét teszi, de miként beszédem későbbi folyamán ki fogom fejtem, épen ez a legelső lépés, amely a kormány részéről meg kell hogy tétessék, a drágaság igazságügyi része az, amely elsősorban szanálásra szorul. A drágaság minden egyes háborúnak természetes folyománya. Természetes folyománya volt az különösen annak a borzalmas világháborúnak, . amely minden eddigi háborút messze felülmúlt, amely szemünk előtt hosszú éveken keresztül lejátszódott. (Az elnöki széket Boitlik József foglalja el.) Természetes következménye volt a drágaság elsősorban annak, hogy a munkáskezek munkaeszközök helyett fegyvert fogtak a kezükbe, hogy a gyáraknak ezrei vagy becsukták kapuikat, vagy pedig a háború szörnyű molochjának szolgálatába szegődtek, és ilymódon az emberi élet, a kultúra és a civilizáció szempontjából teljesen meddő munkát végeztek. T. Nemzetgyűlés ! A háború természetes következménye volt annak, hogy az egyes hadviselő felek határaikat elzárták, és ilymódon a közvetítő kereskedelem teljesen háttérbe szorult, és az egyes államok kénytelenek voltak a produkcióikat csempészet utján beszerezni, ami már magában véve horribilis mértékben emelte az árakat, másrészt pedig ennek következtében a kereslet szaporodott, a kinálat pedig csökkent, ami ugyancsak igen hátrányos befolyással volt az ár kialakulására nézve. így volt ez, t. Nemzetgyűlés, minden háború után, ha nem is olyan nagy, kirivó mértékben, mint a mai háború után, és igy van nemcsak nálunk, hanem minden egyes nemzetnél, amely ebben a borzalmas világháborúban résztvett. Ezek gazdasági okok, amelyek természetes folyományai a háborúnak. Vannak azonban más okok is, amelyek hozzájárultak az áraknak horribilis mértékben való emelkedéséhez. így igen nagy mértékben hozzájárult az árak emelkedéséhez, hogy voltak egyesek, akiknek a száma — sajnos — nem is olyan csekély, akik felhasználván a természetes árkialakulási tényezőknek, a keresletnek és kínálatnak terén beállott természetes eltolódásokat, a megfogható áruknak óriási halmazait gyűjtötték össze és tartották raktárukon csak azért, hogy ilymódon is emeljék a már egyébként is nagyszabású kereselett és az árakat horribilis mértékben hajtsák fel. Természetes következménye volt az árak emelkedésének és ez az a speciális magyar ok, amire tegnap Szterényi képviselőtársam alludált, az, hogy az ellenséges megszállások következtében egyes országrészek megszállás alá kerültek és onnét a lakosságnak igen nagy száma — és sajnos, ezek között legnagyobb részben olyanok, akik Magyarország közerkölcseire nézve egyáltalán nem gyakoroltak jó befolyást — igen nagy tömegekben zúdult Magyarországba és különösen Magyarország fővárosába. Ezáltal annak következtében, hogy munkaalkalom nem állott rendelkezésükre, de különösen azért, mert az illetők már születésüknél fogva is idegenkedtek a munkától és végül annak következtében, hogy bizony a hatóságok egyáltalán nem tettek egy lépést sem ellenük, a legegyszerűbb és a legkönnyebb kereseti ágra, a kereskedelemre vetették magukat, aminek következtében megteremtették az avatatlan kereskedelmet, —• hogy a terminus technikussal éljek — a láncoló kereskedelmet és ez magával ragadta még a tibZtességes kereskedelmet is. A háború következtében természetes volt az árak emelkedése azért is, mert — sajnos — a hosszú háború lezüllesztette az emberi erkölcsöket elvadította, eldurvította, az emberi érzést és annak következtében, hogy a halál enormis mértékben szedte áldozatait és igy az élet értéke tulaj donképen nagyon csekélyre szállott le, bizony igen nagy mértékben terjedt az emberi könnyelműség, az élvhajhászat, (ugy van ! jobbfelöl.) ami már magában véve óriási mértékben hozzájárult az árak emelkedéséhez. (ZJgy van! Ugy van! a jobboldalon.) Áz árak szabályozója : az alku, teljesen megszűnt, ismeretlen fogalommá lett,és aki ma egy bizonyos árucikkért 100 koronát fizetett, másnap nem kérdezte azt, hogy miért, szívesen fizetett már 200 koronát is, ha kérték. Mindezek a körülmények horribilis mértékben