Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-62

434 A Nemzetgyűlés' 62. ülése 1920. konkrét tényeket, hogy a só, cukor és egyéb enge­délyeket, mind valamennyit zsidók kapják meg és egy izben sem kapják meg keresztények, (Ugy van ! Ugy van ! a középen és a bal- és a szélsőbalolda­lon.) Ezért én, mint ellenzéki képviselő, leszögezem ? hogy a kormány rendkívüli módon felelni fog még a nemzet előtt, hogy elárulja a keresztény ügyet. Itt hallottuk a mulfnapokban őrgróf Palla­vicini és Huszár Elemér t. képviselőtársaimtól, akik a legkülönbözőbb panamákról hoztak ide adatokat, hogy a kiviteli és behozatali engedélye­ket mindig olyanok kapják meg, akik a mi ke­resztény és nemzeti szempontunkból arca abszolúte nem jogosultak. Ha egy község sóbehozatali enge­délyt kér, vájjon ki kapja meg? Nem a község, ha­nem amint Lingauer t. képviselőtársam felhozta, megkapják egészen arra nem méltó zsidó emberek. (Zaj. Ugy van I Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Milcsevics János : A bőrkiviteli engedélye­ket is! Ereky Károly : Azután szétosztják a sót, ugy mint Böhönye községben, 15 koronáért, bár a szomszéd faluban 3 korona 60 fillérért és 5 koro­náért adják ki. Hova fog vezetni, ha nem a keres­kedelem, hanem igenis a zsidó kereskedelem fog itt uralkodni, amely nem megfelelő és nem reális. Ezeket voltam bátor Szterényi képviselő ur meg­jegyzéseire elmondani. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldálon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt áttérnénk az interpellációra, előszöí jelentést kell tennem. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Békés vármegye békéscsabai választókerületében megválasztott Ballá Aladár, Békés vármegye gyomai választó­kerületében megválasztott Zeőke Antal (Éljenzés a jobboldalon.), Debrecen sz. kir. város II. választó­kerületében megválasztott Pröhle Vilmos (Éljen­zés a baloldalon és a középen.) nemzetgyűlési kép­viselők megbízólevelét. A megbizó]évelek meg­vizsgálás és jelentéstétel végett kiadatnak az iga­zolási állandó bizottságnak. Most napirendi javaslatot kivánok tenni. In­dítványozom, hogy a Nemzetgyűlés következő ülé­sét holnap, június 18-án, pénteken d. e. 10 óra­kor tartsa és ennek napirendje legyen a mai napi­rend 1., 2., 3. és 4. pontja. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határo­zatként mondom ki. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szmrecsányi György képviselő urat illeti a szó. Szmrecsányi György : T. Nemzetgyűlés ! (Hall­juk! Halljuk!) Az utóbbi hetekben, illetőleg az utóbbi időben a Nemzetgyűlésen, a sajtóban és általában a társadalom egyes rétegeiben az Ébredő Magyarok Egyesülete ellen olyan hangok hallat­szottak, amelyeket én, mint az egyesület ez idő szerinti elnöke, (Éljenzés.) szó nélkül nem hagy­évi június hó 17-én, csütörtökön. tarn. Es hogy ma sürgős interpellációra kértem engedélyt, az abban leli magyarázatát, hogy azóta a kormány részéről is olyan intézkedések történ­tek, amelyeket azzal a politikával, amelyet mi képviselünk, egyáltalában nem taitok össze­egyeztethetőnek. (Ugy van ! a baloldalon.) Weiss Konrád : Keresztényüldözés ! Szmrecsányi György: Azt hiszem, abban nekem senki ellent nem mondhat, hogy a Károlyi­féle defaitista forradalom után és a kommunista rémuralom után nemzetvédelmi intézményekről kell intézményesen gondoskodnunk. (Ugy van ! a baloldalon.) A nemzetvédelmi intézmények kö­zött, merem határozottan állítani, már csak a múltban szerzett érdemeinél fogva is, az Ébredő Magyarok Országos Egyesülete első helyen áll. ( Ugy van ! a baloldalon.) Mielőtt a dolog érdemére, interpellációm tárgyára rátérnék, méltóztassanak megengedni, hogy az Ébredő Magyarok Egyesüle­tének alakulásáról és a Károlyi-forradalom, a kommunista-forradalom és azután az úgynevezett augusztusi átmeneti időszak alatt kifejtett műkö­déséről egészen röviden összefoglaló képet adjak. (Halljuk ! Halljuk !) Annál inkább szükségesnek tartom ezt, mert először, ugy látszik, nagyon sokan megfeledkeznek már arról, hogy mit köszönhetnek az Ébredő Ma­gyaroknak. (Ugy van! a baloldalon.) Másodszor azért, mert annyi mindenféle váddal illették ezt az egyesületet, (Felkiáltások a baloldalon : Zsidók ré­széről !) hogy már a fogalmak kezdenek összezava­rodni, tehát ezek tisztázása, mondhatom, nemcsak az Ébredő Magyaroknak érdeke, hanem az egész magyar keresztény társadalomnak is. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1918 decem­berében alakult meg. Létrehozta a becsületes em­berek utálata azokkal szemben, akik a defaitista forradalomba kergették az országot, akik a had­sereget széjjelzüllesztették, és akik az országot megkötözött, lehetetlen roncsként dobták oda az ellenség prédájául. (Ugy van ! a baloldalon.) Az első nagygyűlést a Gólyavárba hirdették 1919 január 19-én. Méltóztatik emlékezni arra, hogy amikor ezek a lelkes magyarok odamentek és bizonyságot akartak tenni az ő keresztény és magyar mivoltukról és azon kívánságuknak akar­tak kifejezést adni, hogy itt az internacionalista, szociáldemokrata, zsidó rémuralomnak helye nincs, akkor a tengerész különítmény... (Felkiáltások a baloldalon : Fényes László tengerészei !) Taszler Béla : Zsidók vezetése alatt ! Szmrecsányi György :... zsidók vezetése alatt nekiment a Gólyavárban ülésezni akaró Ébredő Magyaroknak, azokat véresre verték és kényszeri­tették őket, hogy az Internacionálé éneklésekor kalapjukat levegyék és ùgf vonuljanak el. (ugy van ! Ugy van !) A becsükások, az üldözések napi­renden voltak. Természetesen, amint a politikai viszonyok rosszabbodtak, ez az állapot is állandóan rosszabbodott. A kommün alatt az egyesület mű­ködését — már természetesen alapszabályszerü

Next

/
Oldalképek
Tartalom