Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-62

 Nemzetgyűlés 62. ülése 1920. működését — teljesen lehetetlenné tették, mert helyiséggel sem bírtak « egyáltalán semmiféle eszközzel ahhoz, hogy egyesületi életet éljenek. Ekkor, t. Ház, az Ébredő Magyarok Egyesülete élére állt az itthoni ellenforradalmi mozgalmaknak és minden túlzás nélkül legyen mondva, azt az ellenforradalmat, amelyet a június 24-iki dátumról ismerünk, az Ébredő Magyarok csinálták és ha nem sikerült, az csak egy hitvány árulásnak köszönhető. ( Ugy van ! Ugy van !) Nagyon természetes dolog, hogy ezt követőleg a kommunista kormány még inkább üldözte őket. Ekkor átkeltek a Dunántúlra és a Dunántúl lelkes keresztény magyar népe közt folytatták és pedig eredményesen, sikerrel az agitációt. (Ugy van ! Ugy van !) Amikor az Ébredő Magyarok e működéséről beszélek, kérem a t. Házat, hogy méltóztassanak velem ebben az érzésben egynek lenni és a kegyelet adóját leróni azon Ébredő Magyarok iránt, akik a kommunista terror vértanúi lettek. Neveiket, hogy a képviselőház naplójában is meglegyen e nagy férfiak emléke és neve örökítve, fel fcgom olvasni. (Általános élénk helyeslés.) Hangsúly ezni kívánom, hogy mindezek már januártól kezdve benne voltak az Ébredő Magyarok vezetőségében. Ezek voltak : Dobsa Miklós zászlós, Lemberkovits Jenő százados, Nikolényi Dezső államrendőrségi tisztviselő, Kürthy Gí-éza debreceni alpolgármester, akit a város közepén akasztottak fel, Ferry Oszkár altábornagy, csendőrségi főfelügyelő, Menkina János és Borhy Sándor alezredesek. Madarász Béla orvosnövendék. Ezek haltak vértanúhalált azért, mert magukat magyarnak és kereszténynek merték vallani. (Élénk taps.) ök vezették az Ébredő Magyarok Egyesületét és az ő emlékük előtt a hálás utókornak örök időkre kegyelettel kell meghajtania az elismerés zászlaját. (Élénk helyeslés.) Most áttérek azokra az érdemekre, amelyeket ezek után szerzett az egyesület. Méltóztatik tudni, hogy volt itt egy közbiztonsági interregnum Budapesten, amikor egyáltalán semmiféle karhatalom a hatóságnak rendelkezésére nem állt. Ekkor a székesfőváros közönségét a felfegyverzett Ébredő Magyarok védték meg az excessznsok ellen. Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy az Ébredő Magyarok érdeme, hogy ezt a nagy átmenetet minden zökkenés nélkül s minden zavaró közbiztonsági incidens nélkül élhette át a főváros s az ország népe. Taszler Béla : Ezt nem lehet elvitatni. (Helyeslés a haloldalon.) Weiss Konrád : A zsidók azt szeretnék, ha visszatérne az az idő. Szmrecsányi György : Ezután következett az oláh megszállás. Az oláh megszállás alatt oda nem való elemek fészkelték be magukat a cenzúra ba| Friedrich István : Román cenzúra volt. Szmrecsányi György: Hogy kik voltak, nem tudom. Ez az oláh cenzúra volt ; az oláh cenzúra feljelentése nyomág pedig megjelent az oláh katonai parancsnokság az egyesület helyiségében, letartóztatásokat eszközölt, az egyesület könyveit évi június hó 17-én, csütörtökön. 435 és pénztárát lefoglalta, az egyesületet feloszlatással fenyegette meg és a vezetőségből többeket be is csukatott. Weiss Konrád : Ugy mint most. Most is letartóztatják éá sikanirozzák őket. (Mozgás. Felkiáltások a baloldalon : A kormány keresztényellenes !) Szmrecsányi György : Számolok az idő előrehaladottságával és ezért rövidre szabom mondanivalóimat. (Halljuk ! Halljuk I) Méltóztassék még megengedni, hogy az egyesület céljáról is szólhassak. Ma célja elsősorban a gazdasági szervezkedés. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Épen ma hallottunk beszédeket arról, hogy a magyar ember kereskedelmi pályára nem való . . . Taszler Béla : Majd megmutatja, hogy való. Szmrecsányi György : ... és ezt igyekeztek az egyes felszólaló urak bizonyitani. Az Ébredő Magyarok Egyesületének legfőbb programmpontja szerint a gazdasági életbe minden körülmények között be kell vinni a keresztény szellemet. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Ezzel kapcsolatban a zsidókérdést nem furkósbótokkal és pogromokkal kell megoldani (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) hanem intézményes törvényhozási alkotásokat kívánunk . . . Friedrich István : Ezt várjuk. Weiss Konrád : Rá kell erőszakolni. Szmrecsányi György : És kívánjuk azt, hogy a magyar társadalom lássa be, hogy fiait a kereskedelmi pályára kell adnia. Ennek a célnak a szolgálatában a szervező munka már régen megindult. A budapesti kiskereskedők, csarnoki árusok, mind szervezve vannak már az Ébredő Magyarok Egyesületében. A Duna-Tisza-közi gazdák tömörítve vannak. A közvetítő kereskedelmet a gazdasági szövetkezetekre akarjuk rábízni és mindazokra a keresztény magyarokra, akik ennek vitelére vállalkoznak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Fő programmpontja még az Ébredő Magyarok Egyesületének, hogy a keresztény társadalmat egy táborba tömörítse keresztény felekezetre való különbség nélkül. (Élénk helyeslés.) hogy szűnjék meg a vallási gyűlölködés, a vallási féltékenykedés, (Egy hang a baloldalon : Amit a zsidók szítottak !) úgyis kevesen vagyunk magyarok ebben a szerencsétlen csonka országban. (Mozgás.) Ereky Károly : Meg kell buktatni a kormányt. Szmrecsányi György : Ezzel kapcsolatban az egyesület egyik főhivatásának tekinti azt, hogy ha a közéleti funkcionáriusok nem felelnek meg a hozzájuk fűzött várakozásoknak keresztény és nemzeti szempontból, akkor ennek a legnyiltabban kifejezést is adhasson. Friedrich István : Ez nem tetszik nekik. Szmrecsányi György : Végül pedig az Ébredő Magyarok Egyesülete kereste és megtalálta az érintkezést az idegen országoknak hasonló egyesületeivel és megteremti azt a keresztény nemzetközi szövetséget, mely nélkül nem tudunk boldogulni. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) 55*