Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-58
À Nemzetgyűlés 58, ülése 1920. évi június hó 11-én, pénteken. , 323 tározati javaslatot, mint a módositást egyszerre fogom szavazás alá bocsátani, ugy az egyik, mint a másik határozati javaslatnál, mert v ezek a javaslatok ugy tekintendők, mintha már módosítva adattak volna be. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevéshez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ekként fogom a feltenni a kérdést. Méltóztassék talán először felolvasni a határozati javaslatokat a módositásokkal együtt. Az egyikhez Ernst Sándor képviselő ur adott be módositást, a másikat pedig őrgróf Pallavicini György képviselő ur maga módosította. K. Pethes László jegyző (olvassa Hegyeshalmi/ Lajos határozati javaslatát Ernst Sándor módositásával). Elnök: Méltóztatnak Hegyeshalmy Lajos képviselő ur határozati javaslatát az Ernst Sándor képviselő ur által beadott és Hegyeshalmy Lajos képviselő ur által is elfogadott módosítás utáni szerkezetben elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a határozati javaslatot «elfogadta. Következik őrgróf Pallavicini György határozati javaslata, amelyet önmaga módosított. K. Pethes László (olvassa őrgróf Pallavicini György határozati javaslatát). Elnök : Méltóztatnak őrgróf Pallavicini György képviselő ur határozati javaslatát az őáltala módosított szerkezetben elfogadni, igen vagy nem ? ( Fellciáltásoh ! Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. ) Kisebbség. A Nemzetgyűlés nem fogadta el a határozati javaslatot. Ezzel a köztisztviselőkre és egyéb közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat második olvasásban el lett fogadva. A törvényjavaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére fogom kitűzne Ezzel letárgyaltuk általánosságban és részleteiben ezen törvényjavaslatot. Következik napirend szerint a Nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a Nemzetgyűlés kinevezett tisztviselői létszámviszonyainak rendezése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Huber János előadó: T. Nemzetgyűlés! A Nemzetgyűlés gazdasági bizottsága már első ülésében, amelyet február 24-ikén tartott meg, foglalkozott a Nemzetgyűlés kinevezett tisztviselőinek státusrendezésével. A bizottság érezte, hogy ezt a kérdést meg kell oldani, mert különben méltánytalanság esnék a Nemzetgyűlés tisztviselői karán. A Károlyi-rezsim idején megtörtént a státusrendezés a legtöbb állami intézménynél ; hogy ez a rendezés mennyiben felelt meg az ország érdekeinek és mennyiben szolgált pusztán bizonyos pártérdemek jutalmazására, arról nem akarek szólni, — de megtörtént, s nekünk e ténnyel számolnunk kell. Az országgyűlés kinevezett tisztviselői akkoriban lépéseket tettek, hogy ők is, mint közalkalmazottak, részesüljenek a státusrendezés előnyeiben. Teljes joggal hangoztatták, hogy ők épen olyan fontos munkát végeznek, mint bármelyik ministerium alkalmazottai, munkájuk épen olyan kvalifikációt követel, sőt nagyobbat is, amennyiben a Nemzetgyűlésnél a segédhivatali alkalmazottak és tisztviselők is egyetemi kvalifikációval birnak. Ok is előállottak tehát az ő jogos követeléseikkel, s az általuk előterjesztett tervezet 1919 március 17-én elfogadásra talált az akkori pénzügyministernél, aki azt jóváhagyta ; de pár napra reá kitört a proletárdiktatúra, s igy a maga teljességében a tervezet végrehajtva nem lett. A belügyi népbiztos végrehajtotta a státusrendezést a képviselőházi alkalmazottak alsóbb kategóriáinál, igy az altiszteknél és a műszaki alkalmazottaknál, de nem hajtotta végre a felsőbb kategóriáknál, s igy az a visszás helyzet állott elő, hogy ma nem egy ilyen, az alsóbb kategóriához tartozó alkalmazottnak nagyobb javadalmazása van, mint a vele egyenlő szolgálati idővel biró, esetleg épen föléje rendelt tisztviselőnek. Ezekből, nyilvánvaló, hogy ezt a kérdést rendeznünk kellett s ezeket az anomáliákat el kellett távolitanunk. A gazdasági bizottság többször is foglalkozott ezen kérdéssel s most a következő javaslattal lép a Nemzetgyűlés elé : Rendeztessenek akképen a Nemzetgyűlés kinevezett tisztviselőinek létszámviszonyai, hogy az eddigi 101 rendszeresített állás apasztassék is 89-re és a főrendiházi személyzet, amely hat tagból áll, ne osztassék be ezen státusba, hanem a második kamara kérdésének rendezéséig osztassék be a Nemzetgyűlés hivatalaiba. A 89 tisztviselő elosztása az egyes fizetési osztályokba legyen a következő : A IV. fizetési osztályban legyen 1 állás, az V. fizetési osztályban 4, a VI. fizetési osztályban 12, a VII. fizetési osztályban 11, a VIII. fizetési osztályban 17, a IX. fizetési osztályban 17, a X. fizetési osztályban 16, a XI. fizetési osztályban 9 állás, a gyakornokok száma pedig — ugy, amint eddig is volt — legyen 2. Uj állás, illetőleg uj fizetési osztály a IV. fizetési osztály, amennyiben a IV. fizetési osztály eddig a képviselőház tisztviselői számára nyitva nem volt. A IV. fizetési osztály megnyitása azonban megterhelést nem jelent, amenynyiben az elnöki tanácsos 12.000 korona törzsfizetés mellett eddig is 2000 korona működési pótlékot élvezett, amely pótlék most a tervezet szerint elesik, a különbözet pedig a IV. és az V. fizetési osztály között szintén 2000 koronát tesz ki. Azonkívül helyén volna, hogy az elnöki tanácsos, aki ezen IV. fizetési osztályba kerülne bele a tervezet szerint, »elnöki főtanácsos« címet kapna a jövőben. A bizottság által javasolt ezen státusrendezés összes költsége 76.000 korona többkiadást jelent az eddigi kiadással szemben. Minthogy 41*
