Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-50

184 A Nemzetgyűlés 50. ülése 1920. évi június hó l-én, kedden. (Zaj.) Egy szóval sem kifogásoltam, hogy kire bizza. (Zaj balfelől.) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Ismételtem . . . Gaal Gaszton : En azt kifogásoltam, hogy áltahában valakire rábizzuk és a gazdákat sanyargassuk. (Zaj és ellenmondás a baloldalon és a középen.) Ezt kifogásoltam. (Zaj. Elnök csenget.) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Bocsánatot kérek, azt nem kifogásolhatja . . . Gaal Gaszton : Ai.t mondottam, hogy beadjuk önként a máifél millió métermázsát ! (Zaj. Felkiáltások a középen : Kinek ?) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: De valakinek csak át kell azt venni ? (Igaz ! Ugy van ! baljelöl.) Elvégre a közélelmezési minister nem járhat körül az országban a zsákkal a hátán, hogy könyöradományokat gyűjtsön. (Igaz ! ugy van ! Elénk derültség.) Gaal Gaszton : Egy félóra hosszat védi velem szemben az 0. K. H.-t és a Hangyát, aki pedig egy szót sem beszéltem ellenük ! (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. közbeszóló képviselő ur ! (Derültség jobb felől. Halljuk ! Halljuk !) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlési Amit egyébként az 0. B. K. I.-ra vonatkozólag méltóztatott mondani, s a szerencsétlen burgonyakiviteli dologra, arra nem óhajtok kitérni, mert ez az ügy nem az én reszortomba tartozik. Csak annyit kivánok megállapitani, hogy azt a bizonyos burgonyát én is láttam Szolnokon, két hónapon át ott hevert, volt hát ideje megromlani. (Derültség.) Gaal Gaszton : Az a baj ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Két hónapig nyitott vagonokban, esőnek, szélnek, jó időnek, rossz időnek kitéve, volt ideje bőségesen megromlani. Szabó István (sókorópátkai) kisgazdaügyi minister : Nem a földmivelésügvi minister az oka ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Amit azonban erdeink kihasználására nézve méltóztatott mondani, azt szóvá kell tennem itt, a Nemzetgyűlés szine előtt. (Halljuk ! Halljuk !) Tudvalévő dolog, hogy összes erdőségeinknek csak 18%-a maradt meg ezen a területen. Emellett Románia és Csehország részéről a legnagyobb elzárkózottság áll fenn velünk szemben, úgyhogy pl. Csehország részéről csak a legnagyobb nehézségekkel sikerült 12.000 vagon tűzifát és bányafát még tavaly szeptemberben biztositanom, aminek szállítása — bár néhány ezer vagon már megérkezett — még mindig folyamatban van, nekünk azonban például csak a tisztviselők nyári szükséglete 150.000 köbméter itt Budapesten. Természetei, hogy az ország faszükségletét, amelyet a nagy Kárpátok, Erdély és Horvátország fedezett a múltban, ami rnott mind elesett, valahonnan fedezni kellett és igy nem lehetett betartani a törvény rendelkezését, hanem ugyancsak a háborús intézkedésekre utalással kellett rendeletet kiadni, hogy a még nem vágható erdőkészleteket is, tehát a fiatalabb állagokat is igénybe lehet venni, mert ha azt nem tettük volna, minden megakadt volna és ha a bányáknak nem juttathatunk bányafát, a gazdasági élet teljesen megakadna, (JJgy van ! ugy van ! a baloldalon.) mert a szén a lelke az ipari, gazdasági életnek, (Ugy van! ugy van ! a baloldalon.) és ha a szenet nem tudjuk előteremteni, akkor lehetetlenség itt gazdasági életről beszélni. T. képviselőtársam azt mondja, hogy olcsón adtuk oda a fát, vásárolták volna ők szabadon. Erről lehet beszélni, ezt meg lehet csinálni, csak rendelet kell hozzá, azonban mi lesz a szén ára akkor ? Gaal Gaszton : Az már úgyis Csimborasszo ! (Zaj és derültség a báloldalon.) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: De kérem, a szén ára a munkabérből és a dologi kiadásokból alakul ki, amelyekkel a szén kiaknázása jár. Akár a munkabér emelkedik, akár a dologi kiadások, a szén árának is feltétlenül emelkednie kell és vájjon hova emelkedjék? Az égbe? Amenynyiben itt vannak panaszok, — ma is hallottam konkrét eseteket, hogy túlalacsonyan sajátították ki egyes birtokosoktól a fát — és az illetők hozzám fordulnak, megkapják a megfelelő orvoslást, de ha nincs róla tudomásom, nem kaphatják meg. Egyébként az árak maximálva vannak. Rupert Rezső : Eleget kapnak a fáért ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. képviselő ur azt mondja, hogy eleget kaptak, de a tulajdonosok természetesen többet akarnak. Gaal Gaszton t. képviselőtársam kétségbevonta a kormány intézkedési jogát törvényes alapon. Engedelmet kérek, az 1912. évi LXIII. tcikk 2. §-a világosan rendelkezik, hogy a kivételes hatalomból folyó intézkedések körét, hatályuk területét és hatálybalépésének időpontját a ministerium állapítja meg. (Mozgás a jobboldalon.) Ebben minden benne van, még a valutajavitás is és ebbe minden olyan intézkedés belefér, amely tervezett rendeletben benne lehetne. Én azonban azt kérem, hogy addig méltóztassék a kritikát fentartani, amíg a rendelet tényleg el nem készül és közbirálat tárgya nem lesz, legalább addig, amig maga a kormány véglegesen állást nem foglal, ne méltóztassék anticipálni, mert akkor elégedetlen és bizalmatlan lesz a gazda odakünn és elégedetlen lesz a munkásosztály is. (Igaz ! Ugy van !) Hiszen Nyíregyházán már azzal korteskedtek ellenünk, hogy mi ezer koronás búzaárakat akarunk a földmunkásoknak. Én még nem tudom, hogy ezret, ötszázat vagy hatszázat fogunk-e megállapitani, . . . (Zaj.) Huszár Károly: Szeretnők tudni, hogy mennyit. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: ...de valamit kell majd akarnunk és erről a Nemzetgyűlés idejekorán tájékoztatást fog kapni. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.)