Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-44

A Nemzetgyűlés M, ülése 1920. évi május hó 18-án, kedden. 11 lett, akik az Isten tudja milyen kérés, milyen kicsi fizetésből kénytelenek eltengődni és meg­élni. Ha bűnösök, meg fogják kapni büntetésü­ket. De nagyon sok ártatlan ember kerül­het ilyen helyzetbe. Ezért az emberiség nevé­ben kérem, hogy ezeket a fegyelmi ügyeket mi­nél előbb méltóztassék elintézni. (Zaj balfelől.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minis­ter: Rendelkezésként, hogy májusig mind fel kell terjeszteni. Én csak felülvizsgálati hatóság vagyok. Bródy Ernő : Szóltam arról, hogy a főváros viszonyát az állammal szemben precizirozni kell. Ennek igen fontos és lényeges része az adózás kérdése, .nevezetesen az, hogy milyen adókat szedhessen a főváros és milyen adókat szedjen az állam, mert ma a főváros hátrányos helyzet­ben van épen ezen elavult törvény folytán. Az 1872. évi XXXVI. te. 19. §-a azt mondja (olvassa) : »A főváros összes önkor­mányzati és közigazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesítendő jövedelmei­ből és az államadó után szedendő pótlékokból födöztetnek. Az adópótlék a törvényhatóság egész területén ugyanazon adóláb és adókulcs szerint az államadó után százalékokban vetendő ki.« Itt tehát ki van mondva az, ami minden mo­dern adóelmélettel és adógyakorlattal ellenkezik, hogy nem lehet progresszív az adóztatás, itt az adókulcsnak és az adólábnak ugyanazon mér­ték szerint kell megállapítva lennie, mint ahogy az állami adó ki van vetve. Ez tehát megaka­dályozza a progresszív adóztatást. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: Ha már progresszive van kivetve, akkor nem. Bródy Ernő : Ez igaz, de méltóztassék meg­engedni, t. ministerelnök ur, hogy elmondjam e tekintetben a községi demokrata párt magatar­tását, melyről az a tévedés él a lelkekben, hogy a községi demokrata párt még ma is megvan. Meg kell mondanom, hogy a községi demokrata párt feloszlott — ugy gondolom 1910-ben — épen az adókérdés miatt. A demokrata párt t. i. azt akarta, hogy az adózás progresszív legyen, felemelni a pótadót, a 33°/o-ot, de prog­resszive, és 100 koronán felül kezdődjék az adóz­tatás. Ez abban az időben ellenkezett a törvény­nyel, ugy hogy bennünket azzal főztek le, hogy a törvény állja útját a progresszív adóztatásnak. Miután Yázsonyi ezt a lényeges programmpontot nem tudta keresztülvinni, saját maga széjjel­robbantotta és feloszlatta a községi demokrata pártot, amely azóta sincs a fővárosban. Ez nagyon érdekes kérdés, mely a minis­terelnök urat, aki pénzügyi kérdésekkel szokott foglalkozni, talán érdekelni fogja. Nagyon sok német városban egyenesen a hozadéki adókat utalták a városi háztartások körébe. A hozadéki adóknak megvannak a kritériumai ; nem érintik a személyes munkát és a személyes tevékeny­séget. A háznak, ingatlannak megvan a maga hozadéka. Kérdés, hogy nem volna-e alkalmas az ilyen hozadéki adókat egészen átengedni a városnak. Azt gondolja erre a ministerelnök ur, hogy mi marad akkor az államnak? (Derültség.) Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: Ez nem a városi törvénybe való ! Itt a választások­ról van szó. Bródy Ernő : Épen ezt kifogásolom és hiá­nyolom, mert az ilyen városi törvény nemcsak egy részletkérdésre szokott kiterjeszkedni, ha­nem rendszerint a kérdéseknek egész komplexu­mát öleli fel. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: Sür­gősen kell megcsinálni a városi törvényható­ságot ! Pető Sándor : Jól kellene megcsinálni ! Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Sür­gősen kell a törvényhatóságot megalkotni, ez a feladat, nem pedig a, másik. Az majd később jön. Bródy Ernő : Épen ezt akartam kiemelni, hogy miután 1872 óta folyik a revíziós moz­galom, talán lehetett volna még várni, míg ezzel a kérdéssel is tisztába jövünk, mert hiszen a főváros törvényhatósága már majdnem két éve teljesen szünetel s igy még pár hónapig talán szünetelhetett volna, . . . Haller István vallás- és közoktatásügyi minis­ter: Az a hiba, hogy eddig is szünetelt! Bródy Ernő : . . . viszont ezek a kérdések talán ezzel együtt megoldhatók lettek volna. (Zaj.) Én csak a magam véleményét fejezem ki, hogy helyesnek tartottam volna, ha a főváros közigazgatásának kérdése ez alkalommal lett volna elintézve. Szabad egy kis szünetet kérnem? Elnök : Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A szó Bródy képviselő urat illeti. Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Rögtön rá fogok térni magára a javaslatra, de méltóztas­sék megengedni, hogy előbb még a javaslat tárgykörébe tartozó egy kérdésről megemlékez­zem. Arról az anomáliáról akarok beszélni, amely miatt szintén szükséges volt a fővárosi törvény revíziója. Usetty Ferenc: Szükséges! (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Bródy Ernő : Szükséges minél előbb, hogy ne jusson például a jövendő törvényhatóság abba a helyzetbe, hogy annak zsidó vallású tagjai katholikus plébánost válasszanak. Lehe­tetlen állapot ez és a fővárosi törvényhatóság zsidó vallású tagjai hogy jönnek ahhoz, hogy a katholikus vallásnak egy tisztelt, felkent papját jelöljék és megválasszák plébánosnak. Ez ano­mália ! Sándor Pál : Nem is szoktak ebben részt­venni ! (Felkiáltások a baloldalon : De részt­vesznek!) fcsM -*

Next

/
Oldalképek
Tartalom