Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-44

12 A Nemzetgyűlés 44. ülése 1920. évi május hó 18-án, kedden. Bródy Ernő : De az érdekeltek maguk kere­sik fel őket s mit csináljon ilyenkor az a tör­vényhatósági bizottsági tag? Mikor egy ember­nek exisztenciájáról van szó, akkor minden hát­térbe szorul. Ismerik is az illetőt, tudják, hogy rászolgált, és amíg az illetőknek ez jogában van, addig nem lehet őket ettől elzárni. De tessék elvenni azt a jogot, (Helyeslés.) mert mon­dom, ez olyan anomália, hogy jóizlésii zsidó ember a legkínosabb érzések között teljesiti ezt a jogát és ezt a kötelességét. Már most méltóztassék megengedni, hogy magával a javaslattal foglalkozzam és üdvözöl­jem a javaslatnak legelsősorban két intézkedését, mint demokrata. Az egyik az általános választó­jog behozatala és a virilizmus eltörlése. A másik az összeférhetlensógnek a legszigorúbb módon való megállapítása. (Tetszés a baloldalon.) Nem hozhatnak e tekintetben ilyen törvényt, amelyet én szívesen nem szavaznék meg, mert azt tartom, hogy aki közéletet él, az legyen tiszta, annak semmi más magánérdeke, mellékcélja ne legyen. Nem muszáj közéletet élni, nem kell minden­kinek képviselőnek lenni, (Helyeslés a baloldalon.) nem kell mindenkinek városatyának lenni, de aki képviselő, aki városatya, az legyen a köz­érdek egy inkarnált megtestesülése, akinek nevé­hez, múltjához, jelleméhez oda ne férhessen semmiféle szenny és piszok. (Helyeslés a bal­oldalon és a középen.) Amikor tehát az összeférhetlenséget ilyen erélyesen statuálja ez a törvényjavaslat, a leg­melegebben üdvözlöm. Mint mondom, nem hoz­hatnak olyan drákói javaslatot, amelyet el ne fogadnék, ha az összeférhetlenséget megállapítja. En a magam részéről épen mint demokrata, mint olyan ember, aki a közért szeret élni, a közért szeret dolgozni, melegen üdvözlöm, mert ha van szavazatom, van hangom és ott van a megfelelő fórum, a törvényhatósági terem, akkor elmond­hatom, amit akarok, nem kell tapétás előszobá­kon keresztül bujkálnom, nem kell törvényható­sági tisztviselőket kísértésbe hoznom. Nem. Ott van az én hangom, az én szavam számára a törvényhatóság terme, ott teljesíthetem jogomat és kötelességemet. (Helyeslés a középen.) Amilyen melegen üdvözlöm, mondom, az összeférhetlensógnek ilyen módon való statuá­lását, épen annyira örülök a virilizmus eltörlé­sének. A virilizmus elavult, idejétmúlt intéz­mény. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Már akkor is, amikor az eredeti javaslatot, az eredeti törvényt tárgyalták, emelkedtek han­gok a virilizmus ellen. Nem is helyes az, igen t. uraim, hogy a vagyoni állapotot mint köz­jogi jogosítványt odaállítsuk egy ilyen testü­letbe. Lehet annak helye bizonyos esetekben, ahol tényleg a vagyonnak konzerváló hatása van és alkalmas arra. Különben is a vagyon természeténél fogva gazdaságilag olyan, hogy képes konkurrálni más erőkkel és más ténye­zőkkel; de hogy azt mint intézményt odaállítsuk egy közjog alapjává, azt nem lehet helyeselni. Épen azért mondom, helyes az, hogy ez a viri­lizmus eltöröltetik és helyes az, igen t. Nemzet­gyűlés, hogy általános, egyenlő és titkos választói jog állapittatik meg a törvényhatóságban is. Usetty Ferenc : Egy minister sincs itt ! Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Méltóztas­sék megengedni, hogy beszéljek röviden Buda­pest törvényhatóságáról. Valósággal művészet volt, amit itt csináltak, . . . Usetty Ferenc: Ez igaz! Bródy Ernő : ... hogy egy virilista közgyű­lésen milyen szociális irányban igyekeztek épí­teni. Mert, igen t. Nemzetgyűlés, láttuk a de­struktiv irányokat, láttuk azokat, akik rombolni akartak mindent és romboltak, de viszont mél­tóztassanak megengedni, a demokrácia alkalmas az építésre, sőt épen a demokrácia hivatott az épitésre, az alkotásra. (Zaj.) Itt Budapesten elkezdődött egy becsületes, kommunális irányzat, az a kommunális irányzat, amely kiragadta egyesek köréből a magánvállalatokat és a köz érdekében gyümölcsöztette azokat. Usetty Ferenc: De hogyan? Bródy Ernő : Régente volt a főváros köz­gyűlésén egy gázgyári párt, egy villamosvasúti párt. A közgyűlés megváltotta a gázgyárat, megváltotta a villamosvasutat, a közgyűlés csi­nált kenyérgyárat, a közgyűlés csinált elektro­mos telepet, ez a közgyűlés megcsinálta a lakás­építési akciót ugyanakkor, amikor sok háztulaj­donos, sok virilista ült benne. Csakis erkölcsi fölénnyel lehetett magánérdeket visszaszorítani és igen t. Nemzetgyűlés, amint a 40 esztendős Budapest jubileuma alkalmával a polgármester a maga beszámolójában elmondotta, épített ez a város gázmüvet, vízmüvet, épített igenis templomokat, kórházakat, fürdőket, iskolákat, népszállót, majdnem egy félmilliárd értékben és megcsinálta mindezt olyan közgyűléssel, amelynek 200 virilista tagja volt. (Mozgás.) Ez azt jelenti, hogy a virilizmus nem tu­dott a maga erejével és a maga egyéni érdekei­vel érvényesülni, a közérdek legyőzte az egyes magánérdekeket. Már most áttérek a javaslat egyes részle­teire. (Felkiáltások a baloldalon •. Ideje már !) A javaslat legfontosabb rendelkezése a válasz­tott bizottsági tagok kérdése; az a kérdés, hogy milyen arányban legyenek a bizottsági tagok és milyen feltótelek mellett. T. Nemzetgyűlés ! Egy ilyen választási javaslatnak megvannak az elmé­leti kritériumai, hogy miiyen alapon történhetik annak megállapítása. Ugyebár lehetséges annak megállapítása, hogy milyen népszám alapján ve­gyenek részt a bizottsági tagok ; megállapítható a kultúra mértéke ős foka, hogy analfabéták ne jussanak oda. A virilizmus gazdasági tényező volt, az most kiesik, úgyhogy felvehetjük elmé­leti kritérium gyanánt a népszám és a kultúra kérdését és ezzel kapcsolódik azután a kerületek arányos jellegének kérdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom