Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-50

180 A Nemzetgyűlés 50. ülése 19. táljuk, bogy itt bizony a talaj még nem egé­szen biztos a lábunk alatt; bogy meglehetősen ingoványos az, tehát szociális szempontból is a legnagyobb óvatossággal kell nekünk eljárnunk. (Ugy van! Ugy van! balfelől. Mozgás.) Most visszatérek arra a bizonyos ezer koro­nára, amelyből kiindultam. Ha megvalósul az a terv, amelyet a t. pénzügyminister ur felépí­tett, hogy ő a kivitelből, — hiszen minden ki­vitel meg van adóztatva ma és engedélyhez van kötve — tehát a gabonakivitelből is a pénzügyi tárca és az állami bevételek javára bizonyos bevételt biztosit és ezáltal a folyó évre helyre­állítja a pénzügyi egyensúlyt — ez olyan ha­tással lesz egész Európában a mi pénzügyi hely­zetünkre, hegy kétségtelen, hogy a mi valutánk nem 35 frankot ér majd ezer koronánként, ha­nem legalább háromszáz frankot fog érni, mert fel fog menni legalább 10—15 centimes-ra a korona ára, a mai 2*5 — 3"5 közötti ingadozás helyett. (Ugy van! balfelol.) T. Nemzetgyűlés! Ha én most 3000 koro­nát kapnék métermázsánként a búzáért, azaz 105 frankot, a tranzakció révén azonban az én eredeti ezer koronám 300 frankot ér : mikor járok én, mint gazda, előnyösebben ? Akkor-e, ha 3000 korona rossz bankót kapok a kezem­hez vagy ha olyan ezer koronát kapok, amely­nek a vásárlóereje sokkal magasabb ? (Elénk helyeslés és taps balfelöl.) Beszélünk az iparcikkek drágaságáról. Enge­delmet kérek, itt mégis kénytelen vagyok vissza­menni arra a bizonyos szememre hányt circulus vitisousra. Azt mondja a tisztelt barátom, hogy emelkedtek az iparcikkek árai, annak ellenére, hogy le voltak foglalva a mezőgazdasági termé­nyek. Hiszen ez egészen természetes. »Hiszen csak valutánkra vessünk egy tekintetet. Gaal Gaszton : A gazda fizessen, amennyi jól esik! Rubinek Gyula: Ezt nem mondtam! Majd erre is rátérek. A mi valutánk négyezer száza­lékkal romlott a háború óta. (Ugy van !) Augusz­tus óta lecsökkent 14-ről 2'5-re. A bolsevizmus megszűntekor még 14. centimes volt egy korona, mostanában pedig előbb 2 "5 volt, ma pedig fel­ment 3'5 centimesre. Ez az óriási zuhanás ter­mészetesen maga után vonta, hogy minden érték emelkedett. Emelkedtek a részvények is — papi­roson. De amint a valuta javulni fog, meg mél­tóztatnak látni, milyen őrült krach lesz a bör­zén. A sárga földig fognak lemenni ezek a papí­rok, amelyek ma 2000°/o-ot emelkedtek. Ez természetes folyamat. Mert hiszen akár­mit veszek, ha ezt a tintatartót veszem : a háború előtti értéke volt, mondjuk, 100 korona, ma 2—3 ezer koronáért sem tudom megvásárolni. De ez nem reális emelkedése az értéknek, ez papiros­emelkedés, amit nem lehet számitásnak venni. Abban a tekintetben teljesen egyetértek t. barátommal, hogy a mezőgazdaság nem viselhet egyoldalúan bizonyos terheket. De hegy azért én K évi június hó 1-én, kedden. ne csináljam meg a valutája vitást, mert az nemcsak nekem, hanem a szomszédomnak is haszna] . . . Gaal Gaszton : Ezt nem mondtam ! Huszár Károly: Ez következik belőle! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Nem ezt mondta a t. képviselő ur, hanem azt, hogy a valuta javításáért mások nem hoznak áldozatot. Ez csak részben igaz, mert hiszen a többiek is meg lesznek adóztatva. De amikor Magyarország mezőgazdasági lakossága az ország népének 75%-a és mikor ez a valutajavitás ennek előnyére válik, akkor ne csináljam meg azért, mert a 25% is vele úszik az áramlattal . . . Gaál Gaszton : Nem azt mondtam, hogy ne csinálja meg az állam, hanem, hogy a költségeit ne viseltesse kizárólag a mezőgazdákkal. (Fel­Máltások a baloldalon : Nem kizárólag !) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Bocsánatot kérek, épen az előbb beigazoltam avval az ezer koronával, hogy nem viseli a mező­gazdaság a költségeit, hanem sokkal jobban jár, ha a pénzügyi egyensúlyt így helyreállítjuk, mintha belemegyünk megint az inflációba és nyomatjuk a bankót. (Igaz ! ugy van ! balolda­lon.) Mert engedelmet kérek, a 3000 koronás búzaár — s arra is rátérek, hogy nem lesz 3000 korona a búza 3000 koronás búzaár mel­lett nem fogunk tudni annyi bankót kinyomni, amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges. (Igaz ! Ugy van ! Elénk helyeslés a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Huszár Károly: Mennyit akar a képviselő ur ? Ezt mondja meg ! Gaál Gaszton: Nem mondtam egyszer sem, hegy 3000 korona ! Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter: Bocsánatot derek, a nemzetközi ár 3200 korona volt ! (Zaj a jobboldalon.) Forgács Miklós: Csak a búza életszükséglet! cikk, egyéb nem ? (Zaj.) Mennyiért adnak egy pár csizmát ? Annyiéit ad egy mázsa búzát. Miért járjak én mindig mezítláb ? (Zaj jobbfélöl.) Rubinek Gyula: Hogy lesz-e vagy nem lesz 3000 korona a búza, azt ma nem mondhatjuk meg. De ha szabadforgalom lesz, akkor egészen kétség­telen, hogy inkább lesz, mint nem lesz. (Ugy van ! a baloldalon.) Én csak példaként mondom, hogy lehet 3000 korona is, mert hiszen a nemzetközi piacon ezelőtt egy héttel 3200 korona volt Rotter­damban a búza ára. Különben rátérek majd rövi­desen az árakra is, csak egy kis türelmet kérek. A helyzet tehát az, hogy az én hitem és meg­győződésem szerint, ha ez a rendszer igy menne, — megfelelő korrekciókkal majd befelé, amire később rá fogok térni — akkor igenis, ebből álta­lánosan nemcsak a gazdaközönségnek, de minden­kinek haszna lenne, de a nemzetnek, az országnak határozottan az előnyére válnék és akkor igenis, az árak általános esése következtében az iparcik­keket is olcsóbban venné a gazda, (ugy van! a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom