Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-50
A Nemzetgyűlés 50. ülése 1920. évi jumus hó 1-éh, kedden 181 Miről volt tulaj donképen szó, hogy újra röviden vázoljam azt a tájékoztatást, melyet épen őrgróf Palla\icim interpellációjára adtam a múltkor és amely akkor à t. Nemzetgyűlés részéről egyhangú helyeslésre talált. Gaal Gaszton : Üres volt a Ház [ Tizenöten voltak ! Rubinek Gyula: No no, többen voltak valamivel ! Gaal Gaszton : Interpella ci ós ülés végén volt ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: A Nemzetgyűlés bölcsessége mindenesetre határozhat másként is, de az igazság igazság marad; akkor általános helyesléssel találkoztam. Tájékoztattam akkor a t. Nemzetgyűlést arról a megbeszélésről, amely a közgazdasági ministerek közt lefolyt és amely abban csúcsosodott ki, hogy 3^2 millió métermázsa gabonát vetünk Iá az egyes birtokosokra bizonyos skála szerint, figyelembe véve a területet. (Egy hang a jobboldalon : Progresszív alapon!) Ha előbb elmondják, akkor felesleges, hogy én beszéljek. (Helyes! Helyes/) Tehát a területhez és a termés mennyisége hez arányosítva progresszive. (Éljenzés és taps.) Harminc kilónál kezdődnék — 3 holdas birtokon — a leadás és 225-ig emelkednék a nagybirtoknál, úgyhogy 100 holdnyi bevetett területnél érné el ezt a mennyiséget. (Helyeslés a baloldalon.) Ez volna a leadás. A többi szabadforgalom tárgya volna, akár gazdasági szükségletre kell, akár pedig annak a bizonyos 900.000 embernek a szükségletére, aki nem lenne ellítva. A kivitel állami feladat volna, azaz kivdteli engedélyhez köttetnék, amely kiviteli engedély után az állam a külföldi árakhoz képest bizonyos illetéket szedne. (Mozgás.) A Hangya ezt egymaga nem tudná megcsinálni, hisz az lehetetlenség, hogy egy intézet ekkora üzletet lebonyolítani tudjon. Ha a malmokra bizzuk, az a baj, ha a kereskedőkre bizzuk, az a baj, ha a fináncokra bizzuk, az a baj, egyszóval nem akarunk semmit sem, ez az igazság, (ugy van! ugy van! a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Valakivel azonban meg kell c inalni, hát megcsináljuk a szövetkezetekkel. A Hangya és az O. K. H. szövetkezetek fogják csinálni. (Zaj.) Gaal Gaszton : Ipolyi Keller úrral az élén. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: A szabadforgalom abban fog állni, hogy szabadon alakulhat a belföldi ára, a 3y 2 milliót leszámitva, mintegy húsz millió q gabonának, búzának és rozsnak. (Halljuk ! Halljuk !) Méltóitassanak nagyon idefigyelni, (Halljuk ! Halljuk !) különben nem fejthetem ki azt, amit óhajtanék. Azt kérdi Pallavicini Ede őrgróf t. képviselőtársam, hogy hol lesz a szabadforgalom. Minthogy nem szeretek számokat mondani, mert azok mindjárt belekerülnének a lapokba és kombinációkra adnának alkalmat, csak annyit jegyzek meg, hogy a 3y 2 millió métermázsa leadása után körülbelül 20 millió métermázsa búza- és rozstermésre számítunk, ami e célra megmaradna. Gaal Gaszton: Hány millió holdra? Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: 27 millióra. Marad körülbelül 18—20 millió métermázsa, amiből levonva 3 millió mm. vetőmagot, a konvenciót és minden mást, mondjuk körülbelül 12 millió métermázsa marad meg, amely szabadforgalom tárgya lesz az országban, (Mozgás a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) ugy, hogy ebben a tekintetben van elég alkalom rekompenzáeióra a gazdaközönség részére, mert itt az árak szabadon fognak alakulhatni, anélkül, hogy a szociális szempontokat szem elől tévesztenék. Azt méltóztatott kérdezni, hol lesz szabadforgalom. Ebből, ugyebár, valamilyen mennyiségek kifelé fognak gravitálni. Hogy ezt a kiviteli kérdést mikép fogjuk megoldani, ebben a tekintetben még nem határoztunk, de valószinüleg szabad kezet kell adni a konkurrenciának, hogy mennél kevesebb feladat háruljon az államra és az állam által felállított közegekre, mert hiszen mindnyájan ki akarjuk küszöbölni az állami beavatkozást és a szabadkereskedelem felé akarunk tendálni. De akkor nem lehet megint a malmokat támadni, mert hiszen lisztet akarunk kivinni. A malmoknak tehát szabadvásáilást kell a piacon engedni, ugy mint a szabadforgalomban, hogy megvegyék a gabonát, megőröljék és jelentkezzenek a liszttel, hogy : nekem van ezer vagon lisztem kivinni való, több vagy kevesebb, s akkor megkapja az engedélyt a pénzügyministertől a kivitelre, és bizonyos inkamerálás történik, amit egy bizonyos esetben igen érdekesen ugy valósított meg a pénzügyminister ur, hogy azt a valutát, amit az illető 'cég kapott, nem a napi árfolyamon váltotta be, hanem alacsonyabban. Hogy példát mondjak, a svájci árfolyamra azt mondta, hogy azt 23 koronájával fogja az üzlet egész tartama alatt beváltam. Miután pedig a svájci frank árfolyama 30, 40, sőt 50 K is volt, az állam itt ezen az üzleten alterum tantumot nyert. Nem precízen épen igy, de ehhez hasonlóan volna ez megvalósítható a lisztkivitelnél is, hegy akceptáljuk azt az elvet, hogy a pénzügyi egyensúlyt valamiképen helyreállítsuk, mert más mód erre nincs. Adózás utján 15 milliárdot Magyarországon előteremteni, engedelmet kérek, ha nekünk 10 Lipótvárosunk volna, akkor sem tudnánk. (Felkiáltások jobb felől : Egy is sok !) Gaal Gaszton : Nem is mondta senki ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Ami a három és fél milliónak előteremtését illeti, a felett lehet tárgyalni, hogy ez több legyen-e vagy kevesebb. Gaal Gaszton : De mennyire kevesebb ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : Vannak cégek, amelyek ezt magukra tudják vállalni, de akkor a munkabérek fognak emelkedni és az iparcikkek árai is eo ipso emelkedni fognak. De azt is elismerem,, hogy ez nem egyoldalulag hárul a gazdaközönségre, hanem a közre is. (Egy hang jobbfelől : Az iparcikkeket is el kell rekvirálni !)
