Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-50

A Nemzetgyűlés 50. ülése 1920 háború, kezébe adunk, bizonyos aggodalmakat fejezett ki és bizonyos kautelákhoz kötötte ennek a meghosszabbított felhatalmazásnak a megszavazását. Ha meg méltóztatnak engedni, egypár mondatát a beszédjének idézni fogom. (Halljuk ! Halljuk !) Mindjárt az elején megmondja, hogy (olvassa) : »csak abban az esetben járul hozzá, ha a kormány ezzel a kivételes hatalommal bizonyos elvi szempontok figyelembevételével fog élni«. Ez elvi szempontok során azután kifejti, hegy (olvassa) : »A kivételes hatalom a végrehajtó hatalomnak biztosított törvényhozó hatalom». Mindezt aláírom az utolsó betűig. Azt is mondja továbbá, hogy sajnálattal látta, hogy a jelenlegi kormány is meglehetős tágan értelmezi azt a kivételes hatalmat, amely részére biztosítva van. Később pedig mondja (olvassa) : »Mikor van egy törvényhozó testület, amely működik, akkor egy ilyen túlycs kérdést magában a törvényhozásban, ha kell, egy két szakaszos törvénnyel is, de itt kell végeredményben szabályozni«. Tovább azt mondja megint (olvassa) : »Annál is inkább kell ragaszkodnunk ehhez a felfogáshoz, mert hiszen tapasztaltuk, hogy sokszor rendkívüli intézkedések történtek incidentaliter, konkrét esetekből kifolyólag is«. Azt mondja még tovább (olvassa) : »Tudjuk, hogy ezek a gyors jogszabály- és rendeletalkotások nem minden ben állják ki a kritikát és azt hiszem, hogy helyesen mutatok rá a baj okára, hogy nem állják ki a kritikát azért, mert a rendeletek minden nyilvánosság kizárásával hozattak meg. Jégszabályok ugyanis, véleményem szerint, csak az érdekelteknek, az érdekelt köröknek a bevonásával, nyilvános tárgyalások mellett csinálhatok meg akként, hogy teljes megnyugvást okozzanak az érdekelt felekben és egyáltalában a közönségben«, ' Aláirom az utolsó szóig azt, amit a mélyen tisztelt nemzetgyűlési tag ur mondott, sőt annak idején azt megtoldottam, amidőn az igazsgáügyminister úrhoz fordultam és arra kértem, hegy mivel nem lehetek itt ennek a törvénynek a tárgyalásánál — épen valami bizottsági tárgyaláson volt — legyen olyan szives, adjon egy nyilatkozatot a kormány nevében, — mert nekem agodalmaim vannak — bogy ezt a felhatalmazási törvényt pedig valamelyik termelési ágnak rovására egyoldalulag a kormány nem fogja igénybe venni és felhasználni. A minister ur adott is egy általános nyilatkozatot, hogy a kormány nagyon óvatosan fog ezzel a joggal élni, sajnos azonban az, amit én kértem, hegy ezt a jogot egy termelési ág ellen irányuló egyoldalú intézkedésekre nem fogja a kormány felhasználni, ez a biztosíték a kormány ajkáról nem hangzott el. Ha itt lehettem volna azon az ülésen, mindenesetre vettem volna magamnak alkalmat, hogy ebben az irányban felszólaljak, mert őszintén megvallva már nagyon félteni attól, hogy az egész arravaló, hogy a gazdaközönséggel szemben már öt év óta folytatott atrocitások továbbra is f entarthat ók legyenek. (Mozgás a haloldalon. Egy hang a jobboldalon ; Majd tudjuk a kötelességünket !) K évi június hó 1-én, kedden. 167 Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azt mondottam az előbb, hogy ellentétes lenne ez a rendelet, ha kiadatnék, a törvénnyel. Azt hiszem, bebizonyítottam . . . Hegyeshalmy Lajos: Nem! Gaal Gaszton : ... hogy ez a rendelet fennálló törvényen nem alapul — s abból ez a jog nem deriválható. Hegyeshalmy Lajos: De igen! Gaal Gaszton : A második tételem az volt, hogy a kérdéses rendelet ellentétes a pártprogrammal. Erre most nem akarok hosszasabban kitérni, mert erre végre is a párt lesz illetékes; majd a párt megmondja, hogy ebben a kérdésben mi az ő felfogás, hogy megegyeztethetőnek tartja-e a rendeletet a programmjával, igen vagy nem. Azt mondottam azután, hogy elégedetlenséget fog szülni, mert a gyakorlatban öt év óta azt láttuk, hogy az a kivételes hatalom, amelyet az előbb felsorolt törvények az államnak adtak, borzalmas következményekkel járt. és hogy a végeredményt leszűrjem, tulajdonképen csak egyet értek el: mindig elvették a gazdától azt, amije termett, de sohasem adták oda annak a fogyasztónak, akinek arra szüksége volt. (Ugy van! Ugy van!) A gazda milliárdokkal károsodott, (Ugy van ! Ugy van !) a fogyasztó pedig olyan drágán élt, mintha sohasem lett volna maximálva a búza és rekvirálva a gabona. A közbeeső milliárdokat — körülbelül 50—60 milliárdról lehet szó — eltüntette egy láthatatlan társaság. ( Ugy van ! Ugy van ! Taps) Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Nem akarok száz és száz különféle példát felhozni, bár bokrétába kötve ide tálalhatnám a Ház elé a különféle panamákat és panaminókat, amelyek ebből a rendszerből kisarjadzottak. Ha méltóztatik megengedni, csak jellemzésül fogok a legújabb időben történt egy pá,r eklatáns esettel a t. Nemzetgyűlés elé járulni. ( Halljuk ! haUjuk !) Szabolcs vármegye krumpli-akcióját vagyok bátor a t. Nemzetgyűlés elé hozni. (HaUjuk! Hulljuk!) Szabolcs vármegye tudvalevően megszállás alatt volt, de viszont az Országos Burgonyaközvetitő Iroda (OBKI) becslése szerint Szabolcs vármegyének cca 3000 vagon burgonyafeleslege volt, amelyet az OBKI szeretett volna Szabolcs vármegyéből kihozni és Budapest és általában az ország elláttatlanai részére biztosítani. Miután azonban Szabolcs vármegye megszállás alatt volt, ez nem volt egészen egyszerű dolog és az OBKI szerződést kötött Szabolcs vármegye alispánjával: a szerződés szerint Szabolcs vármegye alispánja minden mm. burgonya után, amelyet ki tud hozni a megszállt területről, 60 koronát kap az OBKI-tói. Később ezt felemeltek 80 koronára. Ezzel szemben Szabolcs vármegye alispánja fizet a szabolcsmegyei burgonyatermelőknek mm-ként 45 koro-