Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-49

Ä Nemzetgyűlés 49. ülése 1920. évi május hő 28-án, pénteken. 14£ kívánják, jogalap azonban erre nincs és én egészen bátran és meggyőződéssel nyilvánítom ki azt a nézetemet, bogy egyik oka a Közmunkák Tanácsa ama bizonyos Emiltett meddőségének épen abban rejlik, hogy ezt az elnöki állást sokszor amolyan buen retiro-nak tartották politikusok számára és hogy nem tettek az élére, ha nem is épen mindig mérnököt, — nem akarok odáig menni — de azt tartom természetesnek, hogy mint minden intézménynek, ugy ennek az élére is olyan embert kell állitani, aki ért a dolgokhoz, akiben energia van, aki ezt az intézményt és annak ügyeit előbbre tudja vinni. Abban a feltevésben, hogy ez ugy történik, természetesen fenmaradván a közmunkák tanácsának intézménye, csak magától értetődik, hogy az elnök kerüljön oda és a felsorolásban maga az intézmény a megfelelő helyre : a középitési tanács elébe. Ezzel kapcsolatosan méltóztassanak megengedni, hogy már most egészen röviden az érdemére mutassak rá annak, miért tartom én a Közmunkák Tanácsa, ha talán bizonyos reformokkal kapcsolatban is, de mégis fentartandónak. A Közmunkák Tanácsa tudvalevőleg a zseniális és művészi lelkületű, történelmi Andrássy Gyulának az alkotása, aki valószinüen látván Londonnak, Parisnak, Bécsnek akkori nagyarányú fejlődésé , Budapest számára egy olyan testüle e akart megteremteni, amely kellő iniciativával megoldja a hasonló nagy feladatoka . Ezek a feladatok azonban nem zsugorodnak össze oda, amint az Bródy t. képviselőtársam mondotta, hogy csak az utcák elnevezésére terjednek ki, hanem igenis nagy feladatokról van itt szó, amint a törvény mondja (olvassa) : »A fővárosban országos érdekből szükséges közlekedési főútvonalak nyitására, az ország igényeinek kielégítésére még szükséges, egyéb, közelebbről meg nem nevezett beruházások elvégzésére, azután e munkák tervezésére, a kivitel vezetésére, vagyis ezen munkálatok eljes ellátására a örvényhozás a Fővárosi Közmunkák Tanácsát rendeli hivatottnak«. E munkálatok ellátásán felül szintén a törvény intézkedése szerint kiterjed a Közmunkák Tanácsának hatásköre az egész fővárosra, vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozás előkészítésére, tervezésére, a tervekre vonatkozó pályázati programm kidolgozására, ekintettel a főváros jövő terjeszkedésére, a szükséges közintézeti épületek, ipartelepek, munkástelepit vények, közterek, parkok és igy tovább elhelyezésére, a nagyobb szabályozásoknak közvetlen veze ése alatt, vagy vállalati utón való végrehajtására, az utvonalak irányzatának és fekvésének meghatározására, most jön azután a Bródy t. képviselőtársam által Emiltett utak és a terek elnevezése, azután az építésügyi szabályzat kidolgozására, a felügyeleti és felébbviteli hatósági jogok ellátására épitési és épitésrendőri ügyekben. Sajnos, kellő anyagi támogatás, kellő anyagi eszközök és kellő vezetés hiányában lassan-lassan ez a nagy koncepcióval tervezett intézmény NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — III. KÖTET. tényleg csak a felügyeleti és felebbviteli hatósági ügykör ellátására szorítkozott, egy bürokratikus intézmény lett, amely ebben a formájában nem tartható fenn, ez egészen világos. De ha Andrássy Gyula történelmi alkotásának forrására nyulunk vissza, ha mi azt a perspekti vát akarjuk megnyitni, amit ő akkoriban meglátott, akkor erre az intézményre igenis nemcsak a fővárosnak, de az egész országnak szüksége van. Egész természetesen az is szükséges, hogy a parlamenti élettel és felelősséggel kellő összefüggésbe hozassék, kell hogy egy iniciáló ember álljon az élén és megkapja azt a testületet, amelyre szüksége van. En magam egy közmunka-ministeriumban látnám a helyes megoldást, (Zaj. Egy hang halfelól : Nem ide tartozik I) mert ehhez a többit is hozzá lehetne fűzni, de ha ez nincs meg, akkor a Közmunkák Tanácsát tovább kell fentartani és fejleszteni a helyes irányban és nem utolsórangu intézménynek tekinteni, hanem az elnökét bevinni a képviselőtestületbe és a felsorolásban is előbbié tenni. Tiszteletteljes indítványom, amint már említettem az, hogy a felsorolásba a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke vétessék fel. Elnök : Szólásra ki következik ? Kontra Aladár jegyző : Magyar Kázmér ! Magyar Kázmér : T. Nemzetgyűlés ! Módosító indítványom nincs, csak hozzájárulásomat óhajtom kifejezésre juttatni a törvényjavaslatnak ehhez a szakaszához és szavamat hangoztatni a vidék szempontjából, amely ugy tekint a magyar fővárosra, mint valami vezető, magasabb lényre, mint mondjuk, a növényzet a napra. A mi vidékünk magyar fővárost, vezető fővárost óhajt, ahonnan a szép, a magasztos, a követésreméltó árad. Az utóbbi idők eseményei azonban azt mutatták, hogy a magyar főváros nagy lett ugyan, de a nemzeti helyett a nemzetköziség felé való tekintés vezette fejlődésében. Ezen a félrecsuszamláson és sok más egyebeken, amik a főváros fejlődésével kapcsolatban történtek, az uj törvény kivan segíteni az átszervezés utján. Teljes szívvel üdvözlöm a javaslat 13. §-át, reménységgel üdvözlöm, mert ez lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy azok a félrecsuszamlások, amelyeket a főváros adminisztrációjában, fejlődésében eddig észleltünk, mérséklődjenek. Ha szerepe lett volna a főváros régi szervezetében is a Közegészségügyi Tanács, az Országos Középitési Tanács elnökének, talán nem történtek volna meg azok a félrecsuszamlások, — máskép nem nevezhetem őket — amik a főváros fejlesztése körül a közelmúltban előfordultak. Egyébre nem célzok, csak a Népoperára, amelyet azon az áron létesített Budapest, hogy a tüdejéből, egy térből egy katasztrális holdat kivágott. (Mozgás a középen.) Igenis, egy katasztrális holdat kivágott a Tisza Kálmán-térből, ebből a beparkirozott térből. Nagyon szeretném látni, mit szólnának hozzá, ha valakinek a tüdejéből kivennének egy centiméternyit. Igen sikamlós 19