Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-49
144 A Nemzetgyűlés 49. ülése 1920. K évi május hó 28-án, pénteken. van azon a magaslaton, amelyet elfoglalnia kell, ha a részletes vitája komoly. Az általános viták csak dikciók, szólamok, azon inkább csak tetszetősek. Megvallom, magam is szivesebben hallgatom azokat, mint a szakkérdéseket és a részletkérdéseket, a karzat is szivesebben hallgatja ; hálásabb is a szerep az általános, vitában, ugy hogy a törvényhozás nagy részében annak tulajdonítják a nagyobb szerepet, aki az általános vitában szólal fel és kissé haragusznak arra az emberre, aki a részletes vitában szólal fel, ahol pedig eldől a törvénynek tulaj ~ donképem sorsa, ahol megadjuk neki a tartalmat és az értelmet, ahol mindazokat belefogalmazzuk, amik az általános vita során elhangzottak, ahol azokat az elveket hatályosítjuk, amelyek az általános vitában kifejezésre jutottak, ahol • egyetlen szóval döntünk esetleg egész jövendő felett. Ezeket tartom én fontosnak, t. Nemzetgyűlés, s azért ne méltóztassék reám haragudni, ha ilyen részletes viták alkalmával nagyon gyakran veszem igénybe a t. Nemzetgyűlés figyelmét és türelmét. (Élénk helyeslés.) Ezek után az a javaslatom, hogy a 13. § egyáltalában töröltessék, mint olyan, amely tulaj donképen az autonómiát hatálytalanít ja ; ha pedig ez az indítványom el nem fogadtatnék, akkor kérem a 13. §. következő módosítását (olvassa) ; »Az első bekezdésben az első öb helyre 1—5. pontok alatt iktattassék be : 1. a magyar királyi Curia elnöke, 2. a magyar királyi közigazgatási bíróság elnöke, 3. a magyar királyi koronaügyész, 4. a budapesti királyi ítélőtábla elnöke, 5. a budapesti királyi ítélőtábla mellett működő magyar királyi főügyész. A jelenlegi 14. pont után uj pontként iktattassék be : a budapesti mezőgazdasági múzeum igazgatója. A jelenlegi 22. ponfc után pedig : a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke.« A többi pontok számozása megfelelően megváltozik. Bródy Ernő : Tehát hány lesz összesen ? Pető Sándor : Lehetőleg annyian, ugyebár, hogy a kinevezettek többségben legyenek ? (Zaj.) Rupert Rezső: összesen 29-en lesznek. Ezekkel a módosításokkal azt is céloztam, hogy tulajdonképen csökkentsem az állam azon képviselőinek számát, akik ott valószínűleg csak adminisztratív szempontokat képviselnének, ellensúlyozzam olyan elemek bevitelével, amelyek nem lesznek sohasem tekintettel arra, hogy valami tetszik-e a kormánynak vagy sem, mert hiszen jobbára független emberek. így tehát tulaj donképen látszólag megnövelem a számokat, a valóságban azonban mégis kevesbítem azok számát, akik az autonómia működését esetleg megakaszthatnák és illuzóriussá tehetnék. A második bekezdést indokaimhoz képest szintén megváltoztatandónak tartom. Nem tartom ugyanis helyesnek, hogy a belügy minister jelölje ki a helyettest. Ezért az általam inditványozots második bekezdés a következőképen hangzanék (olvassa) : »Ha a fentebb felsorolt tisztségek viselői közül valamelyik választás utján már tagja volna a törvényhatósági bizottságnak, vagy ha valamelyik állás üresedésben van, szervezés szerinti helyettesüket illeti meg a törvényhatósági bizottsági tagsági hely«. Elnök : Szólásra következik ? Szabó Sándor jegyző : Herrmann Miksa S H err mann Miksa : T. Nemzetgyűlés ! Formailag csak nagyon jelentéktelen változtatást vagyok bátor indítványozni, azb, hogy a felsorolásban- a 20. pont »a fővárosi közmunkák tanácsának alelnöke« helyettesittessék evvel : a fővárosi közmunkák tanácsának elnöke, továbbá, hogy ez kivétessék az utolsóelőtti helyről és a felsorolás 13. pontjául tétessék. Ennek a jelentéktelennek látszó indítványnak a megokolására a következőket vagyok bátor megjegyezni. (Halljuk ! bal felől.) Az általános tárgyalás során ugy Bródy, mint Bárczy képviselő urak felemlítették, — és körülbelül ezzel a közönség nagy része hangulatának is kifejezést adtak — hogy a közmunkák tanácsa egyáltalában egészen felesleges. Én ezt a felfogást nem osztom. De nem is látom a logikáját annak, hogy amikor nem tartja feleslegesnek a törvényjavaslat sem ezt az intézményt, akkor alelnökről beszél és az utolsó előtti helyre teszi. Valószínűleg abból a tévhitből indult ki, hogy a közmunkatanács elnöke a ministerelnök. Sok helyről hallottam ezt már magam is, holott ez teljesen ellentétben áll a törvénnyel. Utánajártam a dolognak,—bevallhatom, nem a saját magam iniciativájából, mert általánosságban nem nagyon érdekelt, csak mint mérnök érdeklődtem a dolog iránt — megnéztem az 1870 : X. t.-c-nek 11. §-át és ott azt láttam, hogy egészen világosan ki van mondva benne az, , hogy a közmunkák tanácsa áll az elnökből, szükség esetén az alelnökből és azután bizonyos meghatározott számú tagokból. Az elnöknél van egy megjegyzés, ez azonban csak arra vonatkozik, hogy az ő állása nem összeférhetlen az országgyűlési képviselőséggel. Egyébként az én tudomásom szerint semmiféle törvényes rendelkezés nincs, amely azt mondaná, hogy az elnök, a ministerelnök vagy általában valamely meghatározott személy kell hogy legyen, önálló elnököt kívántak ennek az intézménynek az élére tenni és csak a viszonyok behatása alatt történt, hogy elsőizben maga Andrássy Gyula volt az elnök, azért, mert mint ennek az intézménynek a megalkotóját — ugy vagyok informálva — felkérték erre az állásra, ő azt vállalta és a későbbi folyamatokban, amikor nem egészen tiszták voltak az ügyek lefolyásai, egyszer helyettesképen... Ernst Sándor : Wekerle ! Herrmann Miksa : ... Wekerle vállalta. (Egy hang a középen : Ideiglenesen vezette !) De az egészen bizonyos, hogy voltak kinevezett elnökök, ugy hogy ameddig ezek a törvényes intézkedések fennáll anak, nincsen semmiféle jog az elnököt kizárni. Én ugyanis azt hallottam, hogy az elnöki állást nem kívánják betölteni. Lehetséges, hogy nem
