Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-49
138 A Nemzetgyűlés 49. ülése 1920. évi május hó 28-án, pénteken. w lásra, amelyet akkor hallottam, hogy hiszen városfejlesztésről van szó, ami ellen nem volna senkinek kifogása, amikor elmondottam, hogy előfordulhat, hogy a kültelki megnagyobbodott kerületekben az érdekeltség és azok a telektulajdonosok odáig vinnék a dolgot, hogy be nem épített, parlagon heverő telkeken keresztül vezetnék a főváros drága műveit, a gázt, a villamost, a vízvezetéket csak azért, hogy telkeik árát felemeljék. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Bárczy István : Ez húsz évvel ezelőtt így lehetett ! Dömötör Mihály belügyminister : Ez a három kerület összeállva megfizettethetné ezt a többi kerületek polgáraival. Hencz Károly: Ezért volt annyi visszaélés! Bárczy István : Nem volt ! Dömötör Mihály belügyminister: Ha már az igazságról beszélünk a kommunitásban, a terheket ilyen módon egyoldalulag áthárítani olyan polgárokra, akiknek ezekhez a terhekhez semmi közük, a legnagyobb igazságtalanság volna. T. Nemzetgyűlés ! A nemzeti szempont, amely itt szóba került és amely ennek a kérdésnek megoldásánál figyelembe vétetett, nem olyan lényegtelenül közömbös, mint amilyennek Bárczy István képviselő ur feltüntetni szeretné. Budapest fővárosában óriási a különbség az egyes polgárok között. Talán nincs az országnak egyetlenegy községe sem, ahol épen nemzeti szempontból, a nemzeti megbízhatóság, de azonkívül az intelligencia tekintetében is olyan óriási differenciák lennének, mint itt. Már most, kérem, azokat a kerületeket, ahol nagy tömegekben laknak a destruktiv elemek, a tiszta matematika elvei alapján megállapított zati jogokban részesíteni, a legnagyobb veszedelem és legnagyobb könnyelműség volna. Bárczy István : Az önök választói ugyanígy részesülnek. (Felkiáltások halfelöl: De azok meghízhatok !) Dömötör Mihály: Arra hivatkozott Bárczy István képviselő ur, hogy hiszen ezek a destruktív elemek megvoltak a választások alkalmával is és nem csináltak nagy bajt. Hát, t. Nemzetgyűlés, ez a beállítás nem vall nagy előrelátásra ; mert abból, hogy azok a destruktiv elemek az általános nemzetgyűlési választások alkalmával veszteg maradtak, még nem következik, hogy ne használják ki a közel jövőben a kedvező alkalmat, erőre ne kapjanak és akkor az ellenség egyszerre csak benne ül a várunkban. (Ugy van! Ugy van! halfelöl.) Látszatra nézve nagyon tetszetős volt az az argumentum is, amelyet Bárczy István képviselő ur ismételten hangoztatott, hogy nem tudja megérteni, miféle különbség van ß Károly-körut egyik oldalán, vagyis a IT. kerületben, és miféle különbség van a Károly-körut másik oldalán, vagyis a VII. kerületben lakó választók között. (Felkiáltások halfelöl: Dehogy nem tudja!) Nem a Károly-körut második oldaláról volt szó. Bárczy István: Hanem? Hencz Károly: Hanem az érem másik oldaláról ! Dömötör Mihály: Hanem a távolabb lakókról, ahol nem fogja találni azt a szolid polgári elemet, amelyet a Károly-körut másik oldalán talál. (Ugy van ! Ugy van ! halfelöl.) Mindezek alapján, t. Nemzetgyűlés, nem vagyok abban a helyzetlen hogy Bárczy István nemzetgyűlési képviselő ur módosító indítványát elfogadjam (Felkiáltások half élőt : Mi sem vagyunk!) De nem fogadhatom el Eassay Károly nemzetgyűlési képviselő ur módosító indítványát sem. Ennek a módosító indítványnak van egy jelentékeny hibája és ez az, hogy kizárja a póttagok tekintetében az arányos kisebbségi képviseleti rendszert. Aminek az lenne a következménye, hogy más rendszer szerint választatnának a rendes tagok és más rendszer szerint választatnának a póttagok ; aminek praktikus következménye az lenne, hogy példának okáért abban az esetben, hogy ha egy választókerületben 25.600 szavazó közül 25.000 esnék az első listára és 500 a másikra, és 100 a harmadikra, az összes rendes tagok az első listában felsoroltakból kerülnének ki s a póttagok megoszolnának. A póttagok meg nem említése következtében, mert Rassay képviselő ur javaslata póttagok- ról egyáltalában nem szól, ha a 24 rendes tag mandátuma bármely okból megszűnnék, a kisebbségből, és pedig a törpe minoritásból kellene a sorban következő póttagot választani, ami épen ellenkeznék azzal az elvvel, amely a kisebbségi képviseletet kívánja ugyan, de tarkázza az tés bizonyos változatossággal hol az egyik, hol a másik csoportból veszi a sorban következő póttagot. Épen ezért van szerencsém erre vonatkozólag a következő módosító indítványt benyújtani. (Halljuk ! Halljuk !) A II. szakasz utolsóelőtti bekezdése helyett a következő szöveget indítványozom : »Az ilyen módon megválasztottnak tekintendő egyének közül az első 24 lesz a rendes, a következő 6 egyén a póttag.« Ez a módosító indítvány • egyúttal eliminálja Rassay Károly képviselő ur aggodalmát, amely ugyan csak látszólagos, mert hiszen az utolsóelőtti bekezdés első három kezdő szava, amikor ugy szól, hogy »az ilyen módon legtöbb szavazatot kapott egyén,« utal az első bekezdésre. így egészen kétségtelen, hogy itt a lajstomos és arányos kisebbségi képviseleti szavazás céloztatik, mégis a világosság, a precizitás kedvéért, miután az a kifogás tehető, hogy nem egyénekre, hanem listákra történik a szavazás, módosító inditványom ezt a kifogást elhárítja. Epen ezért tisztelettel kérem annak elfogadását. (Helyeslés a haloldalon.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki a 11. §-hoz hozzászólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal.
