Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-49
A Nemzetgyűlés 49. ülése 1920. évi május hó 28-án, pénteken, Bottlik József elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Gróf Széchenyi Viktor sürgős interpellációja a hadifoglyok hazaszállítása ügyében. — A külügyminister válasza. — A kisgazdaügyi minister válasza Cserti József interpellációjára a román betörés folytán a Tiszántúlról a Dunántúlra hajtott ,s ott az elpusztulás elől egyes gazdáknak eladott és járlatlevóllel is ellátott csikók régi gazdájukhoz leendő visszarendelése tárgyában. A kormány részéről jelen vannak : SimonyiSemadam Sándor, gr. Teleki Pál. Dömötör Mihály, Haller István, Szabó István (sokorópátkai). (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 45 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Szabó Sándor jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Früliwirtli Mátyás jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Kontra Aladár jegyző ur. Következik a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és liitelesitése. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 1920. évi május 27-ikén tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök : Van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nines!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának feliratát, amelyben kéri, hogy a m. kir. honvédség elnevezés visszaállíttassák. A kérvény tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy gróf Széchenyi Viktor nemzetgyűlési képviselő urnák sürgős interpelláció előterjesztésére adtam engedélyt. Javaslom, hogy az interpelláció tárgyalására félegy órakor térjünk át. (Helyeslés.) Következik a napirend első tárgya : A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szőlő törvényjavaslat (írom. 32, 52) részletes tárgyalása: a íl.§-nak folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés! Bármenynyire csábító volna is az alkalom, hogy személyes területekre kalandozzak el, mégsem teszem. Nem teszem azért, mert maga az ügynek a természete megengedi nekem, hogy tárgyilagos érvekkel vitassam a magam igazát. T. Nemzetgyűlés ! Miről van itt szó ? Ebben a paragrafusban tulajdonképen nincs másról szó, mint az általános, egyenlő, titkos választójognak a községi életben való megvalósitásáról. Idáig a választójogi mozgalomban mindig csak képviselőválasztói jogról volt szó, a községi választójogról szó nem igen esett. Két okból nem esett szó. Először azért, mert ez a községi választójog tulaj donképen függvénye, nyúlványa a képviselőválasztási jognak és másodszor azért nem, mert a községi választói jog organikusan a községekről szóló törvényben volt megalkotva. Maga a budapesti községi választójog volt az 1872. évi XXXVI. tc.-ben, a törvényhatóságok választói jega az 1886. évi XXI. tc-ben, a községi választójog pedig a községekről szóló 1885. évi XXII. törvényeikben van szabályozva, amely egyúttal az egész községi és törvényhatósági közigazgatásnak kérdését is magába foglalja. Mert a választói jog, a képviselet kérdése csak egy része az összes kérdéseknek, amint azt már az általános vitánál tartott beszédemben kifejtettem. Idáig az volt a praxis, hogy nemcsak a választójognak, a képviseletnek kérdését, hanem az egész közigazgatás kérdését oldották meg azok a törvények, amelyek Budapestre, a törvényhatóságokra és a községekre vonatkoztak, így történik tehát az, hogy magáról a községi választójogról nem esett szó. Hiszen nagy kérdések merülnek fel a községek és törvényhatóságok közigazgatása körül. Ott van magának az államosításnak a kérdése,
