Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-44

6 A Nemzetgyűlés M. ülése K évi május hó 18-án, kedden. is megállapítható, hogy a községi választások tekintetében az arányos képviseleti rendszer már sok külföldi államba be van vezetve és ez beváltnak mondható. Még csak egy momentumot kívánok kiemelni, és ez a 23. §., amely szintén annak a biztosítását szolgálja, hogy a főváros törvényhatósága az uj időknek megfelelően nemzeti és keresztény irányban működjék. Még nem vagyunk a forradalmak után, ezek még nincsenek lezárva és nem tudhatjuk előre, hogy vájjon a fejlődés nem fog-e bennünket odavezetni, hogy meginc olyan törvényhatósági bizottság fog összeülni, amely nem az állam érdekét, nem a székesfőváros jólétét, nem a közigazgatás eredményes működését tekinti főprincipiumául, hanem pártérdekeket . . . Meskó Zoltán : Páholy-érdekek ! Haller József előadó : . . . fogja azokból a törvényhatósági bizottsági helyekről szolgálni, amely pártérdekek esetleg azt fogják tendálni, hogy a nemzeti irányzattal ugy mint a múltban, ezután is szembehelyezkedjenek és ezt nekünk, a keresztény Magyarországnak újjászületése után nem lehet megengednünk és előmozdítanunk, (Ugy van! ügy van ! a középen.) Mi mindenesetre az igazságosság álláspontjának a legteljesebb mértékben eleget tettünk akkor, amikor ahelyett hogy — amint némelyek kívánták — egyetlenegy blokklistával szavaztunk volna az egész fővárosban, azt tendálván, hogy a főváros képviselete tisztán csak nemzeti és keresztény irányt szolgáló emberekből álljon, ezt nem tartottuk igazságosnak, nem tartottuk a demokratikus elvvel összeegyeztethetőnek és épen ezért azt még a törvényjavaslat is elutasította magától, annál kevésbé fogadta volna el a közigazgatási bizottság ezt az eszmét. Azonban épen mert az igazságosságnak ilyen nagy mértékben eleget tettünk, ugy hogy a legkisebb párt is az igazságosság alapelvénél fogva követelheti, hogy a képviselőtestületben képviselve legyen — és a törvényjavaslat törvényerőre emelkedésével képviselve is lesz — épen ezért nem tartottuk megengedhetőnek, hogy amikor a törvényhozás a demokratikus elv érvényesítése tekintetében ilyen messzire ment, akkor viszont ne nyújtson biztosítékot arra az esetre, ha a székesfővárosi törvényhatósági bizottság letérne arról az útról, amelyen főprincipiuma az állam érdeke, a székesfőváros jóléte és a közigazgatás eredményes működése kell hogy legyen. Erre az esetre, amely remélj ük, sohasem fog bekövetkezni, — de bekövetkezhetik esetleg —

: erre az esetre statuálja a 23. §. a belügyminister feloszlatási jogát, azzal a hozzáadással, hogy amennyiben ezzel élni volna kénytelen, ezt a Nemzetgyűlésnek haladéktalanul bejelenteni tartozik, ugy hogy a Nemzetgyűlésnek módja lesz evvel szemben is állást foglalni és megfelelő intézkedése* ket tenni. (Helyeslés a baloldalon.) Nem akarván a magam részéről egy szóval se tovább hátráltatni ennek a javaslatnak a törvényerőre emelését, mint amennyire az szükséges, nem kálhassanak maguknak szerepet egy ősrégi város ügyeinek intézésében, és akik még nem régóta állampolgárai ennek a hazának, azok se vindikálhassanak maguknak szerepet az ügyek intézésében mindaddig, amíg hosszabb idei itt tartózkodás által tanújelét nem adták annak, hogy ők a magyar hazának hű polgárai, megbízható alattvalói és ilyenformán az ügyek intézésében szóra érdemes emberek. A fővárosi törvényhatósági bizottság függetlenségének biztositéka továbbá az az alapelv, hogy az általános választójog alapján állittassék össze. Ez a virilizmus eltörlésével kapcsolatosan és a szavazás titkosságával együtt a biztosi tékát fogja képezni annak, hogy itt érdekcsoportoknak az uralma, amely a múltban eléggé divatos volt a fővárosi törvényhatóság termében, meg fog szűnni és a nép valódi akarata szerinti képviselőtestület fog összeülni a városházában. Hogy az nban a fővárosi törvényhatósági bizottság annál biztosabban a nép igazi képviselete legyen, ezt a törvényjavaslat még az előbb említett hármas általános elvvel sem látta eléggé biztosítottnak és ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy még ezek mellett az alapelvek mellett is egy lépéssel tovább kell mennie és biztosítania kell az arányos képviseletet is. Azt tartottuk ugyanis, hegy a többségi rendszer szerint a képviselet nem annyira az egész főváros közönségének képviselete volna, mint inkább a többségi pártok képviselete. Már pedig az igazi képviselet azt kívánja, hagy amint a főváros egészében vannak különböző pártok, nemcsak többségi pártok, azonképen a főváros törvényhatóságában is képviselve legyenek a főváros összes pártjai. A kisebbség képviselete azért fog hozzájárulni egy arra való képviselet kialakulásához, mert feleslegessé teszi erkölcstelen alkudozásoknak, frontváltozásoknak és meg nem engedett paktálásoknak keresztülvitelét. Nem lesz szükség arra, hogy egyes pártok, amelyek programmjuk és elveik szerint a legdiametrálisabb ellentétben vannak egymással, a választások idejére segítsenek egymásnak az embereiket a képviselőtestületbe bevinni, mert mindegyik pártnak meglesz a módja, hogy mint kisebbség, a kisebbségi képviseleti rendszer alapján a városházába beküldhesse a maga képviselőit. T. Nemzetgyűlés ! A többségi rendszer szerint a választás tulaj donképen szerencsejáték, ahol sokszor egy szavazatkülönbségen fordul meg egyegy pártnak teljes győzelme vagy teljes bukása. Megtörténhetik a többségi rendszer szerint, hogy egy választókerületben, ahol 30.000 választó van, 15.001 szavazat beküld 24 képviselőt, mig a másik 15.000 szavazónak nem lesz egy képviselője sem. Ilyen rendszer mellett összeült képviselőtestületet semmiképen sem lehet az egész közönség képviseletének mondani, mert 15.001 emberrel szemben 15.000 másik embernek egyetlen képviselője sem volna abban a kerületben. Ezért a közigazgatási bizottság az arányos képviseleti rendszer alapelvére helyezkedett, annál is inkább, mert hiszen más külföldi példák nyomán