Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-48

A Nemzetgyűlés 48. ülése 1920. Meskó Zoltán : Pető mint éceszgéber ! (Élénk derültség.) Pető Sándor : . . . őszintén és igazságosan megmondtam volna, hogy a régi választókerületi beosztás mellett, annak egyszerű szavazómódszerével nyugodtan várhatja és nyugodtan kérheti a fővárosi polgárok szavazatait. Ugy is megkapta volna a többséget. Hencz Károly: Ez mutatja, hogy nem erre utazunk, hanem az igazságra ! Pető Sándor : Ha nem erre utaznak, akkor legyen szives a t. képviselő ur megindokolni — és megadom magamat, ha helyes indokolást ad — hogy miféle igazság van abban és hol talált még olyan demokratikus választójogi alkotásban érvényesült igazságot, hogy egy kerületben, amelynek 15799 szavazója van, mint pl. a IV. kerület, vagy egy olyan kerületben, mint a X. kerület, amelynek 22987 szavazója van — és még egypár ilyen kisebb kerületet sorolhatnék fel — ugyanannyi bizottsági tagot, ugyanannyi képviselőt válasszanak, mint egy másik kerületben, ahol 76.000, vagy olyan kerületben, ahol 82.000, vagy 89 ezren felül van a szavazók száma. Én tudom azt, hogy teljes aritmetikával, teljes pontossággal lehetetlen kicirkalmazni a választókerületeket. Egyformán áll ez a törvényhatósági és a képviselőválasztásnál ; nem lehet azt megcsinálni, hogy minden kerületben teljesen egyenlő számmal legyenek a szavazók. De lehet az igazságot megközelíteni s az igazságot elrontani nem szabad. Már pedig az előttünk levő törvényjavaslat a részben tűrhető eddigi igazságokat elnyomja és tönkre teszi. Az 1872-iki törvény 26. §-a ugyanis méltányolva azt,* hogy a lakosok száma az egyes közigazgatási kerületekben nem egyforma s minthogy a törvényhatósági bizottsági választásokat közigazgatási kerületek szerint rendelte el, azt az utasítást adja a törvényhatóság közgyűlésének, amely hivatva volt időszakról-időszakra beosztani a kerületekben a bizottsági tagok számát, hogy húsznál kevesebb és harmincnál több ne legyen egy kerületben. 1872 óta sohasem fordult elő, hogy a bizottsági helyek nem igazságosan és arányosan lettek volna beosztva és a fővárosban soha nem panaszkodtak a kis kerületek arról, hogy el vannak nyomva és nem kapják meg azt az arányszámot, vagy még jobbat, mint amelyet az ő lakosságuk a választók száma szerint igényel. Természetszerűen a törvény is belátta azt, hogy 80.000 embernek több bizottsági tagsági hely, több képviselő jár, mint 16.000 embernek, mert ez nagyon súlyos pluralitás volna, amelyet a magyar törvényhozásban csak egyszer próbáltak behozni. Andrássy Gyula javaslata akkor csúnyán megbukott, s nemcsak ő maga bukott meg, hanem magával rántotta az egész koaliciót is. Ha méltóztatnak meggondolni, — hiszen vannak itt képviselőtársaim, akik akkor is tagjai volt-' tak a Háznak — a koalició bukása és összeomlásaét?« május hó 27-én, csütörtökön. 131 lényegileg a pluralitásnál kezdődött. Ez most kicsinyben ugyanaz, mint Andrássy Gyula javaslata. Bárczy István : Nem egészen ! Abban volt logika. Lingauer Albin : Nem vagyunk babonásak. (Zaj.) Pető Sándor: Ez teljességgel lehetetlen. Mi, fővárosi polgárok, akik mindig érdeklődtünk és érdeklődünk a főváros ügyei iránt, valósággal megszégyenítőnek és megalázónak találjuk, hogy az urak elemi és alapvető igazságokat ilyen könnyű szerrel, mondhatnám — ne vegyék rossz néven — könnyelmű módon törvénybe iktatnak és példát adnak a jövő generációknak is, hogy hogyan kell mesterségesen biztosítani egy párturalmat, egy többségi uralmat. (Nagy zaj.) Taszler Béla : Nemzeti uralomról van szó ! (Zaj. Elnök csenget.) Pető Sándor : Nagyon természetes, hogy azért alakitanak és azért tartanak fenn pártot, mert minden pártnak az a hite, hogy csakis az ő keretében és az ő életében van a teljes tökéletesség. Nekem semmi kifogásom sincs az ellen, ha önök abban a jó hiszemben élnek, hogy csakis az önök rezsimje és rendszere hozhatja meg az igazi nemzeti életet. (Folytonos zaj.) Kovács Emil : Feltétlenül ! Pető Sándor : En nem veszem rossz néven . . . Meskó Zoltán : És ha rossz néven veszi ? (Zaj.) Pető Sándor : . . .ha önök azt hiszik, hogy másban nincs meg a nemzeti érzés és más irányzatok, más pártok nem törekednek hasonlóképen a nemzeti célok felé. De hiszen már voltam bátor hangoztatni és higyjék meg nekem, hogy ahhoz, hogy nem a nemzeti uralomnak, hanem az önök pártjának többsége biztosittassék, semmi szükség ilyen mesterséges eszközökre. Ma a világnak az a helyzete, azt magam is beismerem, hogy rombadőlt a régi világ. A háború és az azt követő még nagyobb szerencsétlenségek rombadöntötték a régi világot. A közönség természetesen uj Messiásokat és uj ideákat vár, amely ideák jobbad és amely vezetők tökéletesebbek lesznek, mint azok a régiek, akik a háborút, azt a szerencsétlen világeseményt hozták az emberekre. Nem kell tehát attól félni, hogy önök nem boldogulnak. De ez nem fontos kérdés. A tárgyi igazság a fontos kérdés. A tárgyi igazság területén méltóztassék a harcot egyenlő eszközökkel megvivni és a győzelmet igy megszerezni. (Zaj halfelől.) Én nagyon sajnálom, de nem fogadhatom el tárgyi igazságnak és a harc egyenlő fegyverének az ilyen kerületi és az ilyen választási beosztást és azért nagyon kérem, méltóztassék az igazság helyreállítása érdekében Bárczy István javaslatát elfogadni. Kontra Aladár jegyző : Ernst Sándor ! Ernst Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Rendkívül sajnálom, hogy Bárczy István nemzetgyűlési tag kiment és nem várta be, hogy mit válaszolunk mi az ő szavaira. Oly kategorikusan és oly rendkivül magasról 17*