Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-47

A Nemzetgyűlés 47. ülése 1920, !. évi május hó 26-án, szerdán. 101 Pető Sándor: A fővárosról nagyobb kegyelettel beszéljünk ! (Zaj.) Sándor Pál : Bizonyítani kell, ha ilyet állit ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak ! A belügyminister urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Dömötör Mihály belügyminister: Ami a kegyeletet illeti, mikor az elmúlt esztendőben ez a város kiinduló pontja volt a destrukciónak... (Igaz ! Ugy van ! a jobb és a baloldalon.) Bárczy István: Nem a törvényhatóság! Dömötör Mihály belügyminister : ... akkor nagyon időszerűtlen a képviselő ur részéről a kegyeletre való hivatkozás. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások balfelől: Megmondotta Horthy is, amint bejött Budapestre!) Bárczy István: A törvényhatóság sohasem volt! (Ellenmondások a baloldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Dömötör Mihály belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Ilyen irányú felszólalás esetén azt is vártam volna, hogy a felszólaló t. képviselő urak kijelentsék, hogy a jövőben ezen változtatni kell, hogy más irányban kell a fejlődés szellemét vezetni és ebben a munkában felajánlják ők is értékes segítségüket. Nézetem szerint ez lett volna az az ut és mód, amely a megértést szolgálta volna ós közös munkához vezetett volna, Sándor Pál : Nem volt Kanosszára szükség. (Zaj). Dömötör Mihály belügyminister: Bármilyen hálás volna reám nézve, hogy belemenjenek a felvetett kérdések vizsgálatába, bármilyen kitűnő alkalmat nyújtana a cáfolásra, ezeket a részleteket nem kivánom tárgyalni, egyrészt azért, mert azt tartom, hogy elsősorban az általam képviselt javaslat tárgyához kell ragaszkodnom, másrészt azért, mert azt is tartom, hogy ez olyan kérdés, amelyben a magyar nemzet már végérvényesen meghozta Ítéletét. ( ugy van! Ugy van ! Taps a baloldalon.) Bárczy István: Fel kell világosítani! (Zaj a baloldalon.) Dömötör Mihály belügyminister: Még sem hallgathatom el azonban szónélkül azt a beállítást, (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon) amelyben a főváros múltját a demokratapárthoz tartozó t. képviselő urak részesítették. Ezeknek a védőbeszédeknek lényege körülbelül a következő volt : Yoltaképen nem történt semmi... Pető Sándor: Nem! Dömötör Mihály belügyminister :... és ha történt is valami... Pető Sándor : Abban nekünk nincs részünk. (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Dömötör Mihály belügyminister: ... az csekélység, és ha mégis olyan történt, ami jelentősebb, arról nem tehet senki, mert az egyik képviselő ur szerint a tisztviselői kar nem hibás, a másik szerint a közgyűlés sem hibás, a harmadik szerint a város közönsége sem hibás, szóval nem hibás senki. (Derültség a báloldalon). Ezenkivül egy cezúrát is méltóztatott felállítani, ha jól emlékszem, Pető Sándor képviselő úr és azt mondották, hogy : kérem, mi csak azért vállalunk felelősséget, ami 1918 októberéig történt. Ami azután történt, az nem tartozik mireánk. Bárczy István: Nem volt közgyűlés. (Derültség a baloldalon.) Dömötör Mihály belügyminister: Nem a közgyűlésről van szó. Bárczy István : Azt hiszem, hogy arról van szó. (Ellenmondások a baloldalon. Zaj.) Sándor Pál : A törvéiryjavaslat arról szól. Dömötör Mihály belügyminister: Bocsánatot kérek, hiszen épen felszólalásom elején kettéosztottam a kérdést. Épen én voltam az, aki utaltam arra, hogy az urak felszólalásának tárgya nem a törvény volt, hanem a főváros védelme. Ha önök egy többnapos vitán keresztül megengedték maguknak azt, hogy itt dicshimnuszokat zengedezzenek Budapestről és hogy itt olyan beállításban részesítsék Budapestet, amely egyszerűen eltüntet mindent, ami itt a közelmúltban történt, akkor talán nekem is szabad a helyreigazítás jogával élnem. (Helyeslés a baloldalon.) Bárczy István : Én másról nem beszéltem, mint a támadásokra reflektáltam. Dömötör Mihály belügyminister: Kétségtelen dolog, hogy ez a cezúra, amelyet Pető Sándor képviselő ur felállított, teljes téves beállitása a dolgoknak és teljes eltérés az igazságtól, mert nem a közgyűlésről van itt szó, hanem arról a szellemről, (Elénk helyeslés.) arról a gondolkozásról, arról a mentalitásról, amely ezt a várost az 1918 október 30-ika utáni állapotokba és eseményekbe sodorta. Bárczy István : De mi közünk nekünk ehhez? (Nagy zaj.) Sándor Pál : Nem a főváros közgyűlése, a nagypolitika csinálta ! Elnök (csenget): A képviselő uraknak joguk van a házszabályok értelmében felszólalni, amennyiben félreértett szavaik megmagyarázása címén akarnak szót emelni, de kérem, ne méltóztassanak a tárgyalást zavarni, mert így a tanácskozás lehetetlenné válik. Dömötör Mihály belügyminister : Az urak folyton ugy tesznek, mintha nem akarnának engem megérteni. Sándor Pál : Nem értjük, azért kérünk felvilágosítást. (Zaj.) Dömötör Mihály belügyminister: Nemcsak a közgyűlésről volt itt vita, hanem a főváros szelleméről. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Az urak egymásután, de különösen excellelált ebben Bárczy és Szterényi képviselő ur, a fővárost ugy állították oda, mint a nacionáliz-