Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

À Nemzetgyűlés 36. ülése 1920. évi április hó 27-én, kedden. 319 mentelmi ügyében. A miskolci csendőrkerület szirmabesenyői Örsének 60/1920. számú, a miskolci államügyészséghez áttett tényvázlati jelentése rzerint Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő 1920 február 7-én Sajóvámos községben egy nyilvános gyűlésen elmondott beszédében a következő kijelentéseket tette : »A háborút a mágnások és a méltóságos urak csinálták ; a harctéren a szegény embert előreküldték a lövészárokba, míg ők hátul bújtak el. Ezelőtt ugy volt, hogy ha egy ur és egy szegény ember a biróság elé került, mindig az urnák volt igaza ; ha egy ur egy milliót sikkasztott, szanatóriumba vitték, ha egy szegény ember az ur birtokán egy nyulat lőtt, bebörtönözték. Az urak azt akarják, hogy ugy legyen, mint 48 előtt volt, hogy a szegény ember dézsmát fizessen és robotot szolgáljon.« A Mentelmi Bizottság megállapítja, hogy a Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő teihére feljelentés tárgyává tett eme tények beigazolásuk esetén a Büntető-Törvénykönyv 172. §-ának második bekezdésében, körülirt osztályeileni izgatás bűntettének a tényálladékát kimerítik. Minthogy a mentelmi bizottság előtt 1920 március 17-én személyesen megjelent Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését maga is kérte, és mivel megállapítja a bizottság, hogy zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a tiszteit Nemzetgyűlésnek, hogy Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát függessze fel.« (Helyeslés.) Elnök ; Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni a Mentelmi Bizottságnak jelentését Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében, igen vagy nem ? (Igen l) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését elfogadta és igy Kerekes Mihály képviselő urnák mentelmi joga ez esetből kifolyólag fel van függesztve. Következik a Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottságának jelentése Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Hont vármegye tiszti ügyészi hivatalától átérkezett iratok szerint az 5988/919. M. B. számú rendelet 12. §-ába ütköző kihágással van vádolva Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő. Hont vármegye tiszti ügyésze Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt előterjesztést tett azért, mivel a fentemiitett rendelet 12. §-ába ütköző kihágási eljárás nevezett képviselő ellen lefolytatandó volna. A szobi járás főszolgabirája ugyanis feljelentette Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselőt, mert f. évi február hó 7-én Letkés, hontmegyei községben a d. e, 12 órára kért és engedélyezett népgyűlést d. u. 5 órakor tartotta meg. (Derültség és felkiáltások jobbfelől : Hajmeresztő I Nincs más gondjuk !) A Mentelmi Bizottság ezt a feljelentést és annak előiratait átvizsgálván 1920 március 24-én a következő jelentésnek a Nemzetgyűlés elé terjesztését határozta el (olvassa) : »T. Nemzetgyűlés ! Hont vármegye tiszti ügyésze Patacsi Dénes képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt a Nemzetgyűléshez előterjesztést tett azért, hogy az 5988/1919. M. E. számú rendelet 12. §-ába ütköző kihágási eljárás nevezett képviselő ellen lefolytatható legyen. A szobi járás főszolgabirája feljelentette ugyanis Patacsi Dénes képviselőt, mert 1 évi február hó 7-én Letkés, hontmegyei községben a délelőtt 12 órára kért és engedélyezett népgyűlést déultán 5 órakor tartotta meg. Tekintettel arra, hogy a gyűlés megtartásának időpontja más gyűléssel össze nem esett s azon rendzavarás nem történt s figyelemmel arra, hogy a gyűlés ugyanazon napon tartatott meg, amelyen az engedélyeztetett s mert végül az 5988/919. M. E. számú rendelet 12. §-a ezen esetre nézve feltétlen bizonyossággal nem is alkalmazható, vagyis a kihágás elkövetése sem állapitható meg : a Mentelmi Bizottság zaklatás esetét látja fenforogva, (Helyeslés.) miért is tisztelettel javasolja a mélyen tisztelt Nemzetgyűlésnek, hogy Patacsi Dénes képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel.« (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki hozzászólni 1 (Nem 1) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottságnak jelentését Patacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a jelentést elfogadta és igy Patacsi Dénes képviselő urnák mentelmi joga ez ügyből kifolyólag nem függesztetik fel. Következik a Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottságának jelentése rágalmazás vétségével vádolt Hencz Károly nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk 1 Halljuk I) A balassagyarmati kir. törvényszéktől beérkezett iratok tanúsága szerint 1917. évben feljelentés tétetett rágalmazás vétsége miatt Hencz Károly akkori országgyűlési, most nemzetgyűlési képviselő ellen azon a cimen, hogy egy beszédében a m. kir. erdészeti hivatalt és annak tisztviselői karát megrágalmazta. (Egy hang a baloldalon : Mivel ?) Azonnal rá fogok térni. A balassagyarmati kir. ügyészség által megküldött iratok közt fekvő szöveg szerint az eredeti feljelentés ugy hangzik, hogy a m. kir. erdészeti hivatal vezetője Besztercebányáról jelentést tett a földmivelésügyi m. kir. minister úrhoz, amelyben elmondja, hogy a 110.161—1917. számú rendeletével à ragyolci határban levő véderők kijelölése iránt intézkedni méltóztatott. Ebből az ügyből kifolyólag Hencz Károly képviselő Ragyolcon a községi elöljáróság és többek előtt, az erdészeti hivatal ottani képviselőjének jelenlétében azt a