Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-29

A Nemzetgyűlés 29. ülése 1920 vannak és ezeknek a keresztülvitelére képességet éreznek magukban és hatáskörrel is lesznek ellátva. Ez szerintem ugy volna legkönnyebben megoldható, ha ezeket a tisztviselőket akár a közigazgatási, akár az állami köztisztviselői státusba besorozzuk s olyan ipartestületi tisztviselők részére, akik a gondjaikra bizott ipartestületek körzetében bizonyos eredményeket tudnak elérni, megfelelő előmenetelt biztositunk. A,z ipartestületek reformjával egyidejűleg a legfontosabb kérdés az, hogy a kézműves-kamarát felállítsák. En azt hiszem, hogy egy háromsoros töjvénnyel életre lehet hozni ezt a nagyfontosságú intézményét a kézműiparosoknak és lehetővé lehet tenni, hogy néhány héten belül ez a kézműveskamara megkezdje működését. Eddig is hallatlan bűn volt, hogy 422 magyar ipartestület 600.000 kisiparossal teljesen felbontva, mint egy oldott kéve, ki volt szolgáltatva részben a politikai kalandoroknak, részben a vigécek hadseregének. Mert a vigécek egész tábora élősködött a kisiparosok naivságán, becsületes jóhiszeműségén és a vigécek egész hadserege árasztotta el az országot és vadászott aF kisiparosra, mint aranypotykára, akire rálőcsölte a motorját, a szerszámgépjét azzal a biztatással, hogy ez majd neki nagy előnyöket fog biztositani és az elérhető haszonból, többprodukcióból majd könnyen tudja a gép vételárát törleszteni. A vigécnek azonban nem arra volt gondja, hogy becsületes, jó portékát és jó gépet, jó motort szállítson, hanem az, hogy az aláirt váltót és az első részletet felkezelje. Akkor már a vigéc urak nem voltak, ott a faluban, amikor a kisiparos háza előtt megperditették a dobot .^ Budaváry László : Akkor is ott voltak ! Pálfy Dániel : Lehet, hogy ott voltak vásárolni. Ezen kézműves-kamarák felállítása nekünk első és legfontosabb kötelességünk. Ma az a helyzet, hogy a magyar társadalom ezen óriási rétegének, a magyar kisiparosságnak ezer feje van és sunyi, ravasz szemek pislognak elő abból az ezer pici főből, amely, ahány van, mind annyiféleképen gondolkozik, de merem állítani, hogy egyetlen egy sem képviseli a magyar kisiparosságnak érdekeit, mind a maga kis önző érdekeit istápolja, vagy politikai, vagy gazdasági érdekeire vigyáz és annak érdekében beszél a kisiparosság nevében. (Ugy van !) Az első tennivaló tehát, ha a haladás felé igyekszünk, ennek a kamarának felállítása, amelyből legsürgősebben Budapesten lehetne egyet felállítani és — mondom — egy háromsoros törvénynyel életre lehetne hivni, ha a kormány csak néhány hónapra előlegezi e kézműveskamara fentartásának költségeit. Csak előlegezésről van szó, mert a kézműiparosság nem kivan ajándékot, a maga erejéből fogja ezt fentartani, de az életrehivasának itt a 12-ik órája, ezt haladéktalanul teljesíteni kell. (Helyeslés.) Egyetlen egy fejet kell csinálni, t. uraim, és meg fogják látni, hogy a V évi április hó 19-én, hétfőn. 71 hatalmas óriás a nemzet újjáépítő munkájában milyen hatalmas és nagy szerepet fog játszani. Erejét latba fogja vetni, mindenütt ott lesz, ahol a magyarság érdekeinek megvédéséről lesz szó és jaj annak, aki ezzel az óriással szembe mer helyezkedni. (Ugy van!) De a fejét és a száját meg kell csinálni, ez pedig a kézműveskamara. (Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Én elismerem a magyar gazdatársadalomnak azt az igazát, hogy a falu az övé, a faluban és kisvárosokban az ő kívánságaik szerint kell igazodnia mindennek. De viszont a kölcsönösség elvénél fogva és az igazságra apellálva kérem, ismerjék el azt a jogát a magyar iparosságnak, hogy a város fejlődése és a városok kultúrája követeli azt, hogy a magyar városokban, a kisvárosokban, a perifériákon az ipar és a becsületes, legális kereskedelem védett körülmények között folytathassa üzemét. Bottlik József : A legteljesebb mértékben elismerem. Pálfy Dániel : Ez a kútforrása Magyarországon minden kultúrának, az országnak egész boldogulása ettől függ, a földmüvelés és az ipar körül csoportosul minden kulturális és gazdasági intézmény, ebből fakad a jólét ebben az országban, tehát ezeket a kérdéseket nekünk istápolnunk kell, (Helyeslés.) Ha ez igy lesz, ha az első lépésünk sikerül és ha a magyar kisiparosságnak talpraállitása valóvá válik, akkor majd méltóztatnak meglátni, hogy ezek a kisipari műhelyek, ahol a tanonc és a segéd az iparos családjával együtt él és az iparoscsalád tiszta erkölcsének légkörében nevelkedik, ezek a kisiparosműhelyek, ahol a termelőmunka megindul, lesznek a magyarság legerősebb várai, ezek lesznek az újjáépítendő Magyarország legerősebb pillérei, ezekben a kisiparosműhelyekben lesz a tiszta erkölcsnek, az istentiszteletnek és a hazaszeretetnek legfőbb biztositéka. (Élénk helyeslés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladván, a tanácskozást félbeszakítjuk. (Helyeslés.) Miután tévedésből a múlt ülés jegyzőkönyvét nem hitelesítettük az ülés kezdetén, következik most először a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, másodszor a házszabályok 251. §-a értelmében a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a jegyzőkönyvet felolvasni. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa az 1920. évi április hó 17-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv hitelesítése ellen ? (Nincs !) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Következik a mai ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök : Vass József képviselő ur, mint a negye-