Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-43
496 A Nemzetgyűlés 43. ülése 19 Az érdekeltség esetében is előállhat ez az eset, amikor az illető képviselő ezt az összeférhetlenséget meg nem szünteti ; akkor szintén kimondja a Háznak illető bizottsága, hogy az ő mandátuma megszűnt. Ezt a két esetet kivéve azonban a magyar alkotmányjogban egyáltalán nem ismeretes és nincs meghonositva a mandátumfosztás. Angliában igen. Ott fegyelmi vétségek esetén, ha az illető képviselő bűncselekményt követ el, feltétlenül diszkvalifikálják. Rassay Károly : Nem is kell bűncselekmény ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Ha az illető képviselő nem jelenik meg a Ház parancsára, ha nem teszi le az esküt, vagy vét a Ház, vagy a fejedelem iránti tisztelet ellen, abban az esetben a Ház igenis diszkvalifikálhatja őt és kimondhatja a mandatumfosztást. Ezeket az eseteket kivéve azonban, amikor t. i. az illető fegyelmi vétséget követ el, tehát méltatlan magatartást tanusit, s amikor jogosult és kötelezett az angol képviselőház az illető képviselőt kebeléből kizárni, sőt törvényhozói működésére vonatkozóan méltatlannak nyilvánítani : a mandátumfosztás mint jogi fogalom ott nem ismeretes. Ezek a képviselő urak pedig, kiknek mandátumáról most szó van, itt semmiféle fegyelmi vétséget nem követtek el. ök gyakorolják jogaikat és kötelességeiket . . . Usetty Ferenc : Azt tudjuk ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister :... őket törvényesen megválasztották ; ezt a választást a Háznak bizottsága igazolta. Most tehát ez a Nemzetgyűlés nem vehet magának jogot arra, hogy törvény utján megfossza e Nemzetgyűlés tagjait az ő törvényes joguktól. Ez nézetem és meggyőződésem szerint veszedelmes precedenst alkotna és teljesen aláásná és megingatná azt az alapot, amelyen az 1920. évi I. te. áll, amelynek alapján ez a Nemzetgyűlés idáig a nemzet javára és érdekeiért eredményes működést fejtett ki. Az igen tisztelt túloldalon méltóztatnak felhozni azt, hogy a mi pártunk nem veszi figyelembe, hogy ezek a területek, amelyek most felszabadultak, nem juthatnak hozzá alkotmányos jogaiknak érvényesítéséhez. Méltóztassanak megengedni, sohasem állottunk, sohasem állunk és sohasem fogunk a jogfosztás álláspontján állni. (Ellenmondásolc balfelől.) Mi kivántuk azt már április 29-ikén, hogy ebben a 18 csonka választókerületben is mentül hamarább kiirassanak a választások. Mi törekedtünk oda, (Ugy van! a jobboldalon.) hogy az április 29-iki elhatározás alapján 200.000 embernek minél hamarább módja és alkalma legyen megnyilvánítani a maga akaratát, hogy minél hamarább hozzájuthasson az alkotmányos jogok gyakorlásához. Hogy ez nem igy történt, az nem rajtunk múlt, azért a felelősség minket egyáltalában nem terhel. Rassay Károly : Mi 900.000 embernek akartuk a választójogot biztosítani, nem 200.000-nek ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister: És az lett az eredménye, hogy június 13-ikára az a 200.000 l évi május hó 17-én, hétfon. még ma sincs a választójog birtokában. Mi igenis rajta voltunk, hogy az ebben a kérdésben felmerült ellentétek elsimuljanak. Es én, mihelyt meggyőződtem arró 1 , hogy a belügyminister ur máskép magyarázza a törvényerejű rendeletet, —amihez neki természetesen feltétlen joga van — a ministerelnök urnák bejelentettem, hogy nekem ebben a kérdésben súlyos alkotmányjogi aggályaim vannak ; nagyon szeretném, ha a kérdés barátságos megegyezés utján minél előbb megoldatnék, mert félek, hogy ebből válságok és veszélyek fognak előadni, ame ] y válságok és veszélyek az ország, a nemzet érdekeire károsak lesznek. Május 8-án pedig, amikor a törvényjavaslat tervezetét a belügyminister ur részemre megküldötte, nyomban válaszolva, kifejtettem a magam alkotmányjogi felfogását és azt mondottam, hogy a mai rendivivüli viszonyok között fokozottabb mérvben törekszem arra, hogy a kormánynak a nagy nyilvánosság előtt történő szereplése egységesen és egyértelműen nyilvánuljon és senki se vádolhasson azzal, hogy a kormány önmagában véve nem szolidáris. Átiratomat azzal a kérelemmel végeztem, hogy : »méltóztassék aggályaimat és alkotmányjogi felfogásomat bölcs megfontolás tárgyává tenni«. Én tehát rajta voltam, hogy ez a kérdés, mielőtt még ide kerülne a Nemzetgyűlés elé, ujabb konszideráeió, ujabb megfontolás tárgyává tétessék, sajnos azonban, ez nem történt meg és az igen tisztelt belügyminister ur, — megvallom őszintén — nem is tartotta az ügyet oly fontosnak, hogy velem ebben a kérdésben felvegye az érintkezés és az ujabb tanácskozás fonalát. A válságot tehát nem mi idéztük fel. Hogy válság van, arról mi nem tehetünk. Mi rajta voltunk, hogy a válság okait feltétlenül kiküszöböljük. Hogy ez nem történt meg, azért azok felelősek, akik összekötötték a 22 csonka választókerület ügyét a 4, illetve 5 csonka választókerület dolgával, akik tehát junktimot létesítettek ebben a kérdésben. Rassay Károly : Ezt vállalom. Kendezni kell. Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Méltóztassanak megengedni, hogy erre a kérdésre kitérjek. Őszintén megvallom, nagyon meglepett most, amikor a napló kezembe került, az igen tisztelt belügyminister urnák ama nyilatkozata, amelylyel felszólalását bevezette. (Mozgás a baloldalon.) Friedrich István : Egy kormányban vannak ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Mielőtt rátérnék azoknak a jogi érveknek előterjesztésére, amelyek a javaslatot támogatják, méltóztassanak megengedni, hogy röviden előrebocsássam, hogy azt a nagy összeütközést, azt a nagy harcot, azokat a nagy következményeket, amelyek ebből a harcból származni fognak, nem én akartam. (ügy van! jobb felől.) Megvallom őszintén, meglepetéssel olvastam ezt a bejelentést, mert nem hittem, hogy a belügyminister ur abból olyan nagy harcot akar csinálni, olyan nagy következményeket akar levonni, hogy itt válságot akar előidézni, s a helyzetet és a parlamenti békét
