Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-43
A Nemzetgyűlés 43. ülése 1920. évi május ho 17-én, hétfőn. 497 fel akarja dönteni, ö azzal vezette be felszólalását és ez a nyilatkozat semmi esetre sem lojális a többi ministerekkel szemben és semmi esetre sem alkalmas a parlamenti béke megszilárditására. (Mozgás a baloldalon.) Friedrich István : Azért kell lemondania a kormánynak. A kormány megbukott már. Ha ministerek itt egymással veszekszenek, akkor a kormány megbukott, tehát mondjon le ! (Elnök csenget.) Hencz Károly:. Még ne örüljön a képviselő ur ennek ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Tisztában vagyok vele. (Mozgás.) Be kivánom fejezni felszólalásomat. Nekem az a meggyőződésem, hogy ezt a kérdést a mi pártunk sohasem egyéni és pártszempontból, de mindig a nemzet és az alkotmány érdekében fogta fel. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Abban a meggyőződésben vagyok, hogy történjék bármi, ebből a felfogásból engedni a mai rendkívüli viszonyok között nem szabad. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A Nemzetgyűlés oly precedenst statuálna, amely precedensnek a jövőre vonatkozó következményei kiszámíthatatlanok, (Ugy van! a jobboldalon.) Ennek következtében a magam részéről ismételten kijelentem, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el. Abba a javaslatba se megye bele, amelyet Túri Béla igen tisztelt képviselőtársam az előbb terjesztett elő, mert ezt a kérdést törvényjavaslattal megoldani nem szükséges. Ebben a kérdésben van törvényerejű rendelet, amely rendeletet az 1920: 1. te. szentesitette. Ennek következtében itt a kérdés érdemében máskép határozni nem lehet, mint ha a törvényjavaslatot levesszük a napirendről, (Ugy van! Ugy van ! a jobbóldalon.) A multaikalommal tettem egy inditványt abban a hitben, azzal a törekvéssel, abban a reményben, hogy azokat az ellentéteket, melyek köztünk' támadtak, áthidalni sikerül. Amennyiben a lefolyt három nap alatt ez meg nem történt, — mi ugyan nagyon rajta voltunk és elmentünk az engedékenység legszélsőbb határáig e kérdésben, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) háromszor is kopogtattunk, de kopogtatásunk egyszer sem talált meghallgatásra . . . Rassay Károly : Ez nem igy van ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister :... látom azt, hogy ez utón sem lehet helyreállítani ebben a kérdésben az ellentéteket. . . Rassay Károly: Hamis beállítás! Ferdinandy Gyula igazságügyminister:... s a magam részéről az indítványomat tisztelettel viszszavonom. Elnök : Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Haller József jegyző : Somogyi István ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓI 1920-1921. ~ H.KÖTE Somogyi istván: Elállók a szótól. Elnök : Miután a képviselő ur elállott a szótól, szólásra pedig más feljegyezve nincs, kérdem: kíván-e még valaki szólni ? (Senki !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. (Helyeslés.) Szó illeti elsősorban az előadó urat. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A szőnyegen forgó törvényjavaslat tárgyalása igen nagy -vitákra szolgáltatott alkalmat. Jobbról és balról taglalták, vájjon ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése sértené-e jogszabályt, vagy pedig az eredeti törvényerőre emelt rendelet alapján lehet-e olyan megoldást találni, amely ennek a javaslatnak törvényerőre emelését feleslegessé teszi és az egész kérdést megoldja ? Hosszas tárgyalások után az összes érdekelt pártoknak végre sikerült egy olyan megállapodásra jutniok, amely az én véleményem szerint mindkét pártnak és azt hiszem, az egész Nemzetgyűlésnek jogérzékét is ki fogja elégíteni. (Halljuk ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! En a szóban forgó törvényjavaslatot két részre osztom. Két részre osztom pedig a következőképen : elsősorban kérdés tárgyát képezi ama körülmény, vájjon a Tiszántúlról felszabadult, illetve részben felszabadult, u. n. csonka választókerületekben a választások kürhatók-e az eredeti 5984. számú törvényerőre emelt rendelet alapján, igen vagy nem ? Az én véleményem szerint, t. Nemzetgyűlés, az eredeti 5984/1919. M. E. számú rendelet, amelyet az 1920. évi I. te. törvényerőre emelt, erre módot nyújt. Módot nyújt 1. és 2. §-ában. Én tehát, t. Nemzetgyűlés, külön választva elsősorban is inditványt terjesztek elő a t.- Nemzetgyűléshez, amelyben előző indítványomat és illetve a közjogi bizottság javaslatát ezennel visszavonva, előterjesztem a következő javaslatot (Halljuk ! Halljuk !) (Olvassa) : »Indítvány az idegen megszállás megszűnése következtében részben felszabadult kerületekben elrendelendő nemzetgyűlési választások kiírása tárgyában. F. 1920. évi május hó 12-ikén a Nemzetgyűlés elé benyújtott indítványomat olyan irányban módosítom, amely szerint kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az idegen megszállás alól részben felszabadult választókerületekben az 5984/1919. M. E. és az 1920 : 1. te. által törvényerőre emelt rendelet alapján 1920. évi június hó 20-ikára írja ki a nemzetgyűlési választásokat«. Ezzel kapcsolatban t. Nemzetgyűlés, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatnak második része, amely a csonka kerületekben elrendelt választásokra, azoknak teljes kiegészülése utáni sorsáról intézkedik, van szerencsém a körvetkező inditványt előterjeszteni (olvassa) : »Indítvány az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, valamnt az időközben kiegészülő csonka nemzetgyűlési választókerületekről szóló 53. sz. törvényjavaslat tárgyában. Mondja ki a Nemzet 63
