Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-43
À Nemzetgyűlés 43., ütése 1920 gátasával mintegy szankcionálta volna, abban az esetben nyilvánvaló és természetes, bogy az a magyarázat igenis alkotmányjogi szempontból feltétlenül helytálló lett volna. Rassay Károly: Veszedelmes precedens! Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Bocsánat, igy volt ez a múltban is, és ha a Nemzetgyűlés a ministerium valamelyes intézkedését vita, vagy megbeszélés tárgyává nem teszi, hanem a maga hallgatásával hozzájárul annak a törvényerejű rendeletnek a magyarázásához, akkor az alkotmányjogi szempontból minden körülmények között fennáll. Miután azonban e körül a ministertársak között, a ministerium kebelében vita támadt, ezt a kérdést a Nemzetgyűlés elé hoztuk. Ma a körül forog a kérdés, hogy miképen magyarázható ez a 2. §. Én abban a meggyőződésben voltam és ezt részletesen ki is fejtettem, hogy ez házhatározat utján is magyarázható. Ez azonbannem az egyetlen mód. Törvényt, vagy törvénnyel egyenlő erejű rendeletet szokásjogi alapon is lehet magyarázni. Hiszen a cselekményeknek szabályszerű ismétlésében is kidomborodik egy elv, egy akarat, amelynek ép ugy megvan a kötelező ereje, mint a törvénynek. Nálunk, Magyarországon sok kérdés nem törvénnyel van szabályozva, hanem szokásjoggal. A mentelmi jog sincs kodifikálva, nincs valamely törvényben részletesen körvonalazva, hanem az 1867-ben a Böszörményi-esetből kifolyólag a tizes bizottság határozata folytán, illetve e határozat keltétől minden egyes kérdésben. Ennek folytán domborodott ki, fejlődött ki a mentelmi jog. Szeretném tudni : akad-e ma valaki Magyarországon, aki kétségbe meri vonni a képviselőnek mentelmi jogát. A koronázási szertartásokra vonatkozóan, de a koronázásra, mint intézményre vonatkozóan sincs irott jogszabály. Valahányszor előállt annak szüksége, hogy a nemzet királyt választott, illetve hogy a trónra következő személyt megkoronázta, mindig ép ugy járt el, mint a múltban. Ezen szabályszerűen ismétlődő cselekvényben nyilvánult meg a nemzetnek, a jogalkotó tényezőnek az akarata és ez igenis oly erővel, oly kötelező erkölcsi és jogi erővel ruházta fel, hogy ez a jogalkotás törvényerőre emelkedett. Jelen esetben, miután pártom, amelyhez tartozni szerencsém vän, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csonka kerületet képviselők mandátumukról, mihelyt azon kerületek területét kiegészitik, le fognak mondani, még pedig nemcsak a jelenben, de a jövőben is, ezen szabályszerűen ismétlődő cselekményekből kialakul felfogás, hogy igenis, igy kell értelmezni és magyarázni az 5984. számú ministerelnöki rendeletet, vagyis ha a csonka kerület kiegészül, akkor a képviselő saját spontán elhatározásából uj választásnak veti magát alá. Hencz Károly : És ha nem teszi meg ? Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Nem '. évi május hó 17-én, hétfon. 495 egy esetről van, hanem több esetről, mert hiszen 34 csonka kerület van. Adja az ég —és én hiszem, hogy igy lesz — hogy mind a 34-ben be fog következni ez az eset. Minthogy azután már vannak, illetve lesznek precedensek, a nemzet közfelháborodása el fogja feltétlenül söpörni azt a képviselőt, a pártok ki fogják vetni kebelükből, aki nem igy jár el. Hencz Károly : És ha nem tartozik párthoz ? Ha párton kivüli ? Rassay Károly : Ha alkotmányjogi aggályai vannak ? (Zaj a baloldalon.) Kerekes Mihály: Hogy lehet kételkedni a szavában ? (Zaj.) Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Nem győzzük meg egymást. (Zaj.) Elnök : Kérem, képviselő urak, méltóztassanak türelemmel meghallgatni a szónokot ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Nem akarom én meggyőzni a t. képviselő urakat, mert tudom, hogy az lehetetlen. Túri Béla : Dehogy ! Jó argumentummal meggyőzhet ! Minket meg lehet győzni ! Rassay Károly : Jobb argumentumot ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Nekem elég jó. Az én lelkiismeretem meg van teljesen nyugtatva. Én nem kivánok itt felesleges munkát végezni, Nekem nem az a célom, hogy meggyőzzem a képviselő urakat, hanem az, hogy bemutassam a közvélemény előtt azokat az alkotmányjogi felfogásokat, amelyek ebben a kérdésben engem arra a meggyőződésre juttattak, hogy ebben a dologban a Nemzetgyűlés törvényalkotásra nem hivatott és nem jogosult. (Mozgás a baloldalon.) Rassay Károly : Nem hivatott ! Ez a legjobb ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Igen t. képviselőtársam, Rassay Károly, múltkori beszédében felhozott egy esetet. A" 1876 : XXXIX. te.-re méltóztatott hivatkozni, amely azt mondja, hogy a képviselőház, illetve az alsótábla elnöke .. . Rassay Károly : Alsó tábla 76-ban ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister : Méltóztassék megengedni, hogy kifejthessem, amit el akarok mondani. Tehát a képviselőház elnöke felszólítja a képviselőt, hogy 15 nap alatt mutassa be mandátumát és amennyiben ezen felszólításnak nem tesz eleget és távolmaradását nem igazolja, abban az esetben az összeférhetlenségi állandó bizottság érvényteleníti a mandátumot. Ugy méltóztatott beállítani ezt a kérdést, hogy igeHs, a mandatumfosztás be van vezetve a magyar alkotmányjogba, itt van rá a precedens. Hát az tagadhatatlan tény, hogy a mandátumfosztás fogalmával, igen természetesen, minden egyes alkotmányjogban foglalkozni kell. Ha a képviselőházat feloszlatják, az is mandátum!osztás. Annak joghatálya az, hogy a képviselő működése megszűnik.
