Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-43

494 À Nemzetgyűlés 43. ülése 19 semmi előtt álljunk, hanem hogy legyen itt egy szübstratum, egy anyag, egy a megegyezés szerint formába öntött törvényjavaslat, bogy ha a tisztelt pártok akarják és ha most már belátják mindkét oldalon, 'hogy arra szükség van, azt elfogadják. Ismétlem, az esetre, ha a kisebbségi véleményt a Nemzetgyűlés nem fogadná el, bátor vagyok a magam elleninditványát elfogadásra ajánlani. f Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az igazságügyiminister ur kivan szólni. Ferdinandy Gyula igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Megvallom őszintén, nem szivesen emelkedem fel, hogy ehhez a kérdéshez ismét és teljes részletességgel hozzászóljak, mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy a kérdés mindenféle oldalról és mindenféle szempontból meg van világítva ; a különböző felfogások kijegecesedtek, amit mutat már maga az a körülmény is, hogy a tanácskozások iránt meglehetősen nagy az érdektelenség és a felszólalások üres padok előtt hangzanak el. Amennyiben azonban jobb ügyhöz méltó lelkesedéssel méltóztattak azokat a felfogásokat megokolni és védeni, amelyek homlokegyenest ellenkeznek az én alkotmányjogi meggyőződésemmel és az én indítványommal, s azzal kapcsolatosan velem is sokkal nagyobb részletességgel méltóztattak foglalkozni, mint én azt kívánatosnak tarthatnám ma a közérdek szempontjából, úgyis mint igazságügyminister, úgyis mint nemzetgyűlési képviselő : kötelességet vélek teljesiteni, amikor a közvélemény megnyugtatása és felvilágosítása szempontjából még egyszer reflektálva Hencz Károly és Rassay Károly t. barátaim előadásaira, rá akarok mutatni arra, hogy az én meggyőződésem szerint ma hogyan áll alkotmányjogilag ez a kérdés. (Halljuk ! Halljuk !) A törvényjavaslat 2. §-a akként rendelkezik, hogy ezekben a csonka választókerületekben, amelyek most felszabadultak és teljesekké lettek, uj választás rendeltessék el. Ez az uj választás tehát, ugyebár, azt jelenti, hogy a régi választás eredménye nullifikáltatik... Rassay Károly : Esetleg ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister:... hogy az az akarat, amely megnyilvánult akkor, még pedig akként, hogy X vagy Y urat beküldték képviselőnek, hatályát veszti és annak az akaratnak eredménye, a mandátum, szintén hatálytalanittatik. Tehát amint én azt annak idején a közjogi bizottságba is kifejtettem, tulaj don képen nincsen másról szó, mint mandátumfosztásról. A törvényjavaslat azt célozza, hogy azoîk a t. képviselőtársaim, akik a népnek törvényesen, szabályszerűen, a törvényes formák között megnyilvánult akaratából itt ülnek és a ház akaratából véglegesén igazolva lettek, egy törvényhozási intézkedéssel, törvényhozási akarattal törvényes jogaiktól megfosztassanak és tulaj donképen a törvényhozó testület kebeléből kizárassanak. Ez a fogalom ; mandátumfosztás, mely a 9. évi május hó 17-én, hétfőn. magyar alkotmány történelmében teljesen ismeretlen. Rassay Károly : Ez igaz ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Megvallom, hogy sem a rendi, sem a képviseleti alkotmány idejében erre vonatkozólag precedensek nincsenek. Figyelemmel kisértem más államok alkotmányos életét is, de ez a diszkvalifikáció, ez a mandátumfosztás, mint jogi fogalom, egyáltalában sehol sincsen bevezetve. Rassay Károly : Azt nem lehet mondani ! Vass József : Nincsenek megszállás alatt ! Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Az, hogy egy kerületben nincs összeirva több, mint két-háromszáz, négyezer vagy húszezer választó, az nem teszi azt a kerületet jogilag csonkává, hanem csak területileg. A jogalap teljesen egy és ugyanaz. Mert méltóztassanak megengedni, a jogállás szempontjából nem tesz különbséget az— hogy egy hasonlatot mondjak — bogy Abauj vármegye törvényhatóságában csak 120.000 ember van, Pest vármegye törvényhatóságában pedig 1,200.000 ember lakik, mert ennek ellenére mind a kettő egyenlően törvényhatóság, mind a kettő ugyanazt a jogállást, ugyanazt a hatáskört birja. Rassay Károly : Azért, mert a törvény igy rendelkezik. De ha a törvény másként rendelkezik, akkor ez is másképen lesz. Ferdinandy Gyula igazságügyminister: Ennek a kérdésnek elbírálásánál pusztán az 5984. számú rendelet az irányadó. Ez a rendelet és az annak alapján kiadott rendeletek alkotják a jelenben a jogforrást. Ennek a rendeletnek értelmezése körül vannak viták és ezt a vitát lesz hivatott a, Nemzetgyűlés eldönteni. Amint a múlt alkalommal is jeleztem, a rendelet három jogelven épül fel. Az egyik azt mondja, hogy minden egyes választókerület általános, titkos választói jog alapján választ képviselőt, illetve nemzetgyűlési tagot. A másik azt mondja, hogy a Nemzetgyűlés időtartama két esztendő, a harmadik elv pedig abban csúcsosodik ki, hogy a választókerületek hogyan és miképen nyertek megállapítási;. Ez a három elv szoros összeköttetésben, belső összefüggésben, harmóniában van egymással ; egyiket a másiktól elválasztani a Nemzetgyűlés tartama alatt nem lehet, mert abban az esetben azt a jogalapot sértik meg, amely jogalapon a Nemzetgyűlés áll és működik, t. i. az 1920. évi I. tc.-kec. Az 5984. számú ministere] nöki rendelet 2. §-ának értelmezése körül folyik a vita. Ezt a vitát meg lehetető volna oldani ministertanácsi határozattal is. A ministerium természetesen hivatva van a rendeleteket, sőt a törvényeket is magyarázni .. . Rassay Károly: Contra legem is ? Ferdinandy Gyula igazságügyminister :... s a való, gyakorlati életben alkalmazni és amennyiben a Nemzetgyűlés ez ellen kifogást nem emel, amenynyiben a Nemzetgyűlés többsége ezt a maga hall-