Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-43

A Nemzetgyűlés 43. ülése 19t kell törvényes intézkedés. (Ugy van I a baloldalon.) Ez előttem egészen világos, és pedig épen azoknak az okoskodása folytán, akik azt mondják, hogy abban a pillanatban kell a törvényes intézkedés, amikor még az uj választások nincsenek kiirva. Mert ha kiiratnak és csak azután történik a törvényes intézkedés, szerintök ismét előláll — bár szerintem ez az érvelésük nem helyes — az az alkotmányjogi skrupulus, hogy más feltételek mellett lett kiirva a választás és igy más jogszabály szerint jött be a képviselő, ami alkotmányjogi hiba. Az a körülmény tehát, hogy mi elismerjük azzal a nyilatkozattal, amelyet a csonka kerületek képviselői tesznek, hogy a Nemzetgyűlés csakugyan átérezte ezt a politikai, erkölcsi és alkotmányos kötelességét, hogy ha csonka kerület küldte be a képviselőt és annak nagyobb része felszabadul, hogy akkor uj választásnak teszi ki magát, ez a múltra nézve elintézi a kérdést. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Vagyis : ha a törvénymagyarázat körül vita van, akkor teljesen jogosult, helyes, méltányos és szükséges, hogy ez az intézkedés a jövőre megtörténjék. Sőt engedjék meg, nincs itt a külügy minister ur, de azt hiszem, nem fogja rossz néven venni, sőt örülni fog, ha abban a pillanatban, amikor a béke megkötése előtt állunk, egy oly törvényjavaslat megszavazását látja, amelyben a jogfentartásnak nagy elve oly szépen kidomborodik, (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Azok a kerületek, amelyek ezentúl fognak felszabadulni, azokon a széleken vannak, amelyeken ellenséges haderő van, amelyeket tőlünk egy igazságtalan békekötés el akar vinni és ugyanakkor a magyar nemzet képviselőtestületében megvan az az erkölcsi bátorság, megvan az az alkotmányos érzés, hogy törvényt hoz a megszállás megszűnése következtében kiegészülő választókerületekről. (Igaz ! ügy van ! Taps a baloldalon.) Azokon az alkotmányjogi szempontokon kivül, amelyeket bátor voltam előadni, ezt is előhozom, mint olyat, amely kell, hogy minket serkentsen, amelyben, mondom, látom azt a nagyszerűen megnyilatkozó jogi gondolatunkat, hogy mi tudjuk, hogy békekötés előtt, békekötés után mi mindig csak csonka Nemzetgyűlés vagyunk, mert nem képviseljük még az egész Magyarországot, mert még vannak területek, amelyek nem szabadultak fel és nem egészitették ki a választókerületeket, hogy ez a Nemzetgyűlés teljes legyen. (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) Ezen indokoknál fogva bátor vagyok elleninditványt terjeszteni be, és pedig az esetre, ha a belügy minister úr törvényjavaslatát a Nemzetgyűlés nem fogadja el. Indítványom a következő (olvassa) ; »Amennyiben Mikovínyi Jenő különvéle?. évi május hó 17-én, hétfőn. 493 menyét (kisebbségi véleményét) a Nemzetgyűlés nem fogadja el, van szerencsém a közjogi bizottság előadójának azon indítványa val szemben, hogy a törvényjavaslat vétessék le a napirendről, az alábbi elleninditványt benyújtani. (Halljuk! Halljuk ! a baloldalon.) Törvényjavaslat az idegen megszállás megszűnése következtében kiegészülő nemzetgyűlési választókerületekről. 1. §. Azokban a (nemzetgyűlési) választókerületekben, amelyekben a nemzetgyűlési választás az idegen megszállás következtében mint csonka kerületekben fog megtartatni, a választókerület idegen megszállásának egészen vagy részben történt megszűnése után uj választást kell tartani, ha a választókerület utóbb felszabadult részében összeirt választók száma meghaladja a választókerületben előzőleg megtartott választás céljára összeállított választói névjegyzékben foglalt választók számát. 2. §. Az 1. §. értelmében tartandó uj (időközi) választás elrendelése tárgyában a csonka választó kerület felszabadul c részeire vonatkozó végérvényes választói névjegyzékek elkészítése után a belügyminister által közölt adatok alapján a Nemzetgyűlés határoz. A csonka választókerületben megválasztott nemzetgyűlési tag megbízása az uj választás végleges eredményének kihirdetésekor szűnik meg«. Ezt a legutolsó pontot bátor leszek indokolni csak azért, mert amit felolvasok, bizonyos tárgyalások eredménye, amelyet Hencz Károly és Eassay Károly fc. képviselőtársaim és a t. túloldal kiküldöttei folytattak és az eredeti szövegben az volt, hogy ezen képviselők megbízatása »a kiíráskor szűnik meg«. Ezt azért változtattam meg ugy, hogy »a végleges eredménye kihirdetésekor szűnik meg«, mert nézetem szerint a vélelem amellett van, hogy a kerület a már előbb felszabadult rész szavazása alapján azt az X. Y-t küldte a Nemzetgyűlésbe. Mindaddig, amig ezzel a vélelemmel szemben az ellenkező nincs bizonyítva és az ellenkező irányban meg nem nyilvánult a választókerület akarata, addig, azt hiszem, hogy az eddig megválasztott képviselők megbízásukat jogosan vihetik. (Olvassa.) »3. §. A törvény kihirdetésének napján lép életbe. A végrehajtásával kapcsolatban esetleg szükséges részletes szabályokát a ministerium rendelettel állapítja meg«. T. Nemzetgyűlés ! Nem vagyok feljogosítva arra, hogy akár pártom nevében beszéljek, akár pedig én akarjam ezzel az indítvánnyal a pártok közötti erre vonatkozólag folyó tárgyalásokat eldönteni. Tisztán azért nyújtom be ezen ellenindítványomat, először, mert jogi álláspontomnak megfelel, másodszor pedig, mert nem akarom, hogy ha az előadó ur javaslata, »vétessék le a napirendről a törvényjavaslat«, a kisebbségi véleménnyel szemben elfogadtatnék, jobban mondva, ha a kisebbségi vélemény elvettetnék, akkor egy