Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-42
476 A Nemzetgyűlés 42. ülése 1920. fogjuk megszüntetni, akkor mi fosztjuk meg tőle. (Ugy van! Ugy van! a hátoldalon.) De ettől nem kell megrémülni. (Felkiáltások a jobboldalon : Fél van ajánlva ! Felajánlottak !) ez nem olyan szokatlan dolog. Hiszen ebben a tekintetben Gaal Gaszton t. képviselőtársam is igen erős kritikát gyakorolt, azt mondván, hogy már maga az a körülmény is, hogy akármi úton-módon, akármiképen egy legálisan megválasztott, a szabályok minden formáját betartott képviselő mandátumának megfosztása felől egy többség határozhasson, ez olyan rettenetes közjogi elv, ezek olyan rettenetes alkotmányjogi botlások, hog y en igazan anélkül hogy I valakit bántani akarnék, más megnevezést, más kritériumot erre magam részéről találni nem tudok. Gaal Gaszton t. képviselő ur nyugodt lehet, nem bántott meg ezzel a kijelentésével senkit, csak az igazságot bántotta meg, mert ez a mandátummegfosztás nem olyan rettenetes alkotmányjogi botlás. Hencz Károly t. barátom utalt már arra, hogy az angol alkotmányban, de más kontinentális államokban is a Háznak megvan az a joga, hogy szuverénül mérlegelve képviselőit megfossza mandátumoktól akkor, ha azok méltatlanok lettek arra, (Zaj jobb felöl.) vagy ha más megítélés szerint arra nyomós okot lát fenforogni. T. Nemzetgyűlés ! Ebben a tekintetben a t. előadó ur is felállított egy jogi elvet. Azt mondotta (olvassa) : »Nálunk a magyar alkotmányjogban alapvető elv gyanánt szerepel, — azt hiszem, minden modern parlamentáris nemzetnél is ugyanez az eset, -— hogy mandátummegszűnési ok gyanánt csak oly okok statuálhatok, amelyek abban az időpontban, amikor az illető mandatáriusok összeültek, már tényleg léteztek, mert a mi házszabályaink is ismernek olyan okokat, amelyeknek alapján az egyszer már véglegesen igazolt mandátum is megszüntethető, ám ezen okok akkor, amikor a ház összeült, már meg voltak állapítva. Olyan okokat is statuálhat a Nemzetgyűlés, amelyek megszüntetik a már egyszer megszerzett mandátumot, csakhogy annak jogérvényessége a folyó ülésszakban nem kezdődhetik, hanem csak a következő ülésszaktól kezdve lehet érvényes.« T. Nemzetgyűlés, azt hiszem, az előadó úrral megegyezhetünk abban, hogy itt elsősorban egy kifejezésbeli hiba van, mert valószínűleg nem az ülésszakra méltóztatott gondolni, hanem a törvényhozó testület életének időtartamára, és nagyon örülnék, hogyha, miután ebben ilyen egyszerűen meg tudtunk egyezni, megegyeznénk a továbbiakban is, és ha én az ő álláspontjának helytelenségét beigazolnám, az igen t. előadó ur szintén közelednék az én álláspontomhoz. Azt mondja a t. előadó ur, hogy a magyar törvényhozás, a magyar parlament ilyen esetet j nem ismer. Méltóztassék megengedni, hogy én . ém május hó 14-én, pénteken. elmondjak egy ilyen esetet. (Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Méltóztatik talán ismerni az , 1876 : XXXIX. tcikket. Ez a törvénycikk konkrét esetből kifolyólag hozatott meg. Azt hiszem, Axentie Szevér képviselő esetéből kifolyólag hozták, aki mandátumát igazolás végett nem mutatta be. Akkor az 1879 : XXXVI. te. 5. §-a kimondotta, hogy annak a képviselőnek a megbízatása, aki megbízólevelét felhívás, ellenére megszabott határidőben be nem mutatja, megszűnik. Sőt tovább ment, t. Nemzetgyűlés, kijelentette, hogy a kisebbségben maradt ellenjelöltet fogja képviselőnek elfogadni. Valószínűleg a t. előadó ur azt hiszi, hogy ez a törvény azután az átmeneti rendelkezésében ugy határozott — az ő elmélete szerint, — hogy az abban foglalt rendelkezés csak a jövő országgyűlés tartamára lesz érvényes. Nagyon téved a t. előadó ur, mert ennek a törvényjavaslatnak 9. §-a pedig azt mondja, hogy (olvassa) : »jelen törvény azon képviselőkre is kiterjed, akik annak hatálybalépése előtt megválasztattak, de megbízólevelüket nem mutatták be.« Hencz Károly: Ez nem mandátumfosztás? Rassay Károly: Engedje meg a t. előadó ur, azt hiszem, törvényi alapon, — ott van a t. Ház asztalán a törvény, meg lehet nézni, — beigazoltam azt, hogy igenis a torvényhozás utólag állapította meg a mandátumfosztás esetét. (Felkiáltások a jobboldalon : Az a mandátum még nem volt igazolva!) Engedelmet kérek, nem az volt a lényeg, hogy igazolva volt- e. (Félkiáltások a jobboldalon : Dehogynem !) A t. előadó ur azt mondotta, hogy képviselőnek a mandátumát nem lehet csak oly ok alapján megszüntetni, amely a mandátum megszerzése előtt fennállott ; erre én beigazoltam, hogy igenis a magyar törvényhozásban erre volt precedens és ha az igen t. képviselőtársaim még továbbra is nyugtalankodnak, talán meg fognak nyugodni akkor, ha elmondom, hogy ezt az álláspontot a törvényhozás termében Szilágyi Dezső védte és vitte keresztül, mint előadó. (Zaj a jobboldalon ) Patacsi Dénes: Annyira ismerjük, mint Hencz Károly t. barátom, parlamentünk történetét. Ha mosolyog is ehhez t. képviselőtársam, az mindegy. (Derültség.) Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak arra, hogy nemcsak a magyar törvényhozás kódexeiben találhatók ilyen analóg példák, hanem a kontinentális államok törvényhozásában is számos példát lehet találni arra, hogy igenis a törvényhozó testület megfosztotta szuverén megítélése, mérlegelése alapján a képviselőt a mandátumától akkor, ha ugy találta, hogy méltatlanná vált a választók bizalmára. Ferdinandy Gyula igazságügyminister ; Nem méltatlanok!
