Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-42

66 A Nemzetgyűlés 42. ülése 1920, seket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzésük iránt intézkedni. Elnök : A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején napirendre fognak tűzetni. Következik a napirend 2. pontja : Az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, valamint az ilyen módon kiegészülő csonka nemzetgyűlési választói kerületekről szóló belügyministeri törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Szólásra ki következik ? Haller József jegyző: Hencz Károly! Hencz Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Tudatában annak, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslat a kedélyeket a túloldalról is, az innenső oldalról is, a végsőkig felkorbácsolta . . . Szmrecsányi György : Mesterségesen ! Szabó István (sokorópátkai) kisgazdaminister: Lecsendesítjük ! Hencz Károly: Tudatában annak, hogy a szenvedélyek mindkét oldalon ezen másodrangunak látszó kérdés szempontjából az ország mai súlyos helyzetében olyan izgalmakat váltottak ki, amelyek talán nem méltók ahhoz, hogy a Nemzetgyűlés ilyen komoly időkben, ilyen súlyos helyzetben, (Ugy van!) ilyen megpróbáltatások között, ilyen kicsinek látszó kérdésekkel elmérgesitett helyzetben foglalkozzék, mégis megpróbálom a legnyugodtabb hangon, felülemelkedve minden szenvedélyen, felülemelkedve a pártoknak érdekein és egyéni érdekeken is, bár pártom nevében beszélek, tisztán jogi, politikai és erkölcsi indokokra alapitani okoskodásomat, és megpróbálom azt, hogy az adott helyzetben az adott törvényjavaslattal szemben hozzászólásommal, talán nyugodtságommal, mérlegelésemmel, indokaimmal én is hozzájárulhassak a Nemzetgyűlés álláspontjának kialakulásához. (Halljuk ! Halljuk I) T. Nemzetgyűlés 1 Kétségtelen tény az, megállapítható már az eddigi vitákból is, akár a t. túloldalnak az elvi álláspontját fogadjuk el kiindulási alapul, akár pedig a belügyminister urnák elvi álláspontját, hogy itt egy szabályozatlan kérdés áll fenn. Ez a szabályozatlan kérdés az, hogy mi történik azoknak a kerületeknek szavazóival és szavazóinak szavazati jogával, (Felkiáltások a baloldalon : Erről van szó !) amely kerületek most az idegen megszállás következtében felszabadultak, amely kerületek egyik része az általános választások alkalmával mint csonka kerületek küldöttek be ide képviselőket. (Mozgás.) Kétségtelen tény az, hogy akár az 5984. számú kormányrendeletet, akár pedig a későbbi rendeleteket tekintjük, feltétlenül előáll az a helyzet, miután ezek a rendeletek ezt a kérdést semminő irányban nem szabályozták és nyitva hagyták, hogy ezt a kérdést most már a Nemzetgyűlés összeillése után törvényhozási utón kell szabályozni. (Ugy van !) Törvényhozási utón kell szabályozni ezt a kérdést akkor is, ha a belügyminister ur álláspontját fogadjuk el, melyet a törvényjavaslatban képvisel és amelyet a kisebbségi véleményi előadója . évi május hó 14-én, pénteken. is elfoglalt, hogy t. i. az 5984. számú kormányreri» deletnek 2. §-a nem kivánta megváltoztatni az 1914 : XV. te. alapján kiadott, a kerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló kormányrendeletet, hanem a kerületi beosztás integritása alapján állván, csak ideiglenesen, a vis major következtébne, az adott helyzettel számolva, az ország súlyos helyzetére és a súlyos problémák megoldására való figyelmezéssel egy ideiglenes megoldást kontemplált a rendelet, számolva azzal a lehetőséggel, hegy azok a részkerületek is megkérdeztessenek ebben a súlyos helyzetben (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! baljelöl.) a nemzet akaratáról és ezek is hozzájáruljanak a nemzet akaratának a kialakulásához és a nemzet akaratának a kialakulásánál itt súlyos votumként essen megnyilatkozásuk az eldöntendő nagy kérdések mérlegébe. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Hangsúlyozni kivánom, hogy ez volt indoka annak, hogy az 5984. számú kormányrendelet a kényszerhelyzet hatása alatt belement abba, hogy a csonka kerületek is küldjenek a Nemzetgyűlésbe képviselőket. De törvényhozási utón kell szabályozni a kérdést akkor is, ha arra az elvi álláspontra helyezkedünk, amelyet az előadó urnák és a közjogi bizottságnak az inditványa foglal el, nevezetesen, hogy vegyük le a törvényjavaslatot a napirendről. És ha elfogadnám a t. túloldalnak az elvi álláspontját és az igazságügyminister urnák az álláspontját, nevezetesen a rendeletnek olyatén magyarázatát, hogy az 5984. számú kormányrendelet 2. §-a nem az 1914 : XV. te. alapján kiadott kormányrendelet értelmében a kerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló rendelet elvi álláspontját kivánta integer fentartani, hanem a kormányrendelet 2. §-a szerint az ily csonka választókerületek egyéb része magában alkot egy kerületet, tehát : az ilyen kerület igenis egy önálló, egy egész, egy teljes jogú kerület és ezáltal a kormányrendelet egyenesen megváltoztatni akarta volna az 1914 : XV. te. intencióját, akkor is törvényhozási utón kellene ezt a kérdést szabályozni, mint nyitott kérdést, mint elintézetlen kérdést. De hogy törvényhozási utón kell a kérdést szabályozni, misem igazolja fényesebben, mint maga az a tény, hogy az igazságügyminister ur is egy inditványt nyújtott be, amely inditvány épen ezt a célt és épen ezt a törvénymagyarázatot szolgálja és amely inditvány egyenesen arra hivja fel a Házat, hogy ezeket a csonka kerületeket a rendelet értelmében önálló kerületeknek tekintsük, a felszabaduló kerületekből pedig egy uj kerületet alkossunk. Amikor a rendeletnek egy ily általánosságban érzett hiányával állunk szemben, amelyet nekünk feltétlenül szabályoznunk kell, akkor önként adódik a kérdés és azt hiszem, ez volt itt a vita legnagyobb tárgya, hogy ez a törvényes szabályozás, ez a megoldás, ez az expediens milyen utón és módon történjék meg, hogy alkotmányunknak nagy alapelvei meg ne sértessenek, hogy a törvény